Skip to main content

TEXT 14

14. VERS

Texto

Szöveg

daivī hy eṣā guṇa-mayī
mama māyā duratyayā
mām eva ye prapadyante
māyām etāṁ taranti te
daivī hy eṣā guṇa-mayī
mama māyā duratyayā
mām eva ye prapadyante
māyām etāṁ taranti te

Palabra por palabra

Szó szerinti jelentés

daivī — trascendental; hi — ciertamente; eṣā — esta; guṇa-mayī — integrada por las tres modalidades de la naturaleza material; mama — Mi; māyā — energía; duratyayā — muy difícil de superar; mām — a Mí; eva — ciertamente; ye — aquellos que; prapadyante — se entregan; māyām etām — esta energía ilusoria; taranti — superar; te — ellos.

daivī – transzcendentális; hi – bizony; eṣā – ez; guṇa-mayī – az anyagi természet három kötőerejéből álló; mama – Enyém; māyā – energia; duratyayā – nagyon nehezen legyőzhető; mām – Nekem; eva – bizony; ye – akik; prapadyante – meghódolnak; māyām etām – ezt az illuzórikus energiát; taranti – átszelik; te – ők.

Traducción

Fordítás

Esta energía divina Mía, integrada por las tres modalidades de la naturaleza material, es difícil de superar. Pero aquellos que se han entregado a Mí, pueden atravesarla fácilmente.

Az anyagi természet három kötőerejéből álló isteni energiámat nagyon nehéz legyőzni. De akik átadták magukat Nekem, azok könnyen túllépnek rajta.

Significado

Magyarázat

La Suprema Personalidad de Dios tiene infinidad de energías, y todas ellas son divinas. Aunque las entidades vivientes son parte de Sus energías y, por ende, son divinas, debido al contacto con la energía material, su poder superior original se cubre. Al uno estar cubierto de ese modo por la energía material, no le es posible superar la influencia de ella. Como se dijo anteriormente, puesto que tanto la naturaleza material como la espiritual son emanaciones de la Suprema Personalidad de Dios, son eternas. Las entidades vivientes pertenecen a la naturaleza superior y eterna del Señor, pero debido a que se han contaminado con la naturaleza inferior, la materia, su ilusión también es eterna. Al alma condicionada se la llama, por lo tanto, nitya-baddha, o eternamente condicionada. Nadie puede averiguar la historia de cómo se volvió condicionada en una cierta fecha de la historia material. En consecuencia, su liberación de las garras de la naturaleza material es muy difícil, aun a pesar de que la naturaleza material es una energía inferior, ya que, en fin de cuentas, a la energía material la conduce la voluntad suprema, la cual la entidad viviente no puede superar. A la naturaleza material inferior se la define aquí como naturaleza divina, debido a su nexo divino y a que la mueve la voluntad divina. Aunque la naturaleza material es inferior, como la conduce la voluntad divina actúa de un modo muy maravilloso en la construcción y destrucción de la manifestación cósmica. Los Vedas confirman eso de la siguiente manera: māyāṁ tu prakṛtiṁ vidyān māyināṁ tu maheśvaram. «Aunque māyā [la ilusión] es falsa o temporal, el trasfondo de māyā es el mago supremo, la Personalidad de Dios, quien es Maheśvara, el controlador supremo» (Śvetāśvatara Upaniṣad 4.10).

Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének megszámlálhatatlanul sok energiája van, amelyek mind isteni energiák. Noha az élőlények szintén részei energiáinak, s ezért isteniek, az anyagi energiával kapcsolatba kerülve eredeti, felsőbbrendű természetüket az anyagi energia befedi. Ilyen állapotban az ember nem képes megszabadulni ennek hatásától. Ahogyan korábban olvastuk, mind az anyagi, mind a lelki természet örökkévaló, mert az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből árad. Az élőlények az Úr örökkévaló felsőbbrendű természetéhez tartoznak, ám az alsóbbrendű természettel – az anyaggal – beszennyezve illúziójuk szintén örökké tart. A feltételekhez kötött lelket éppen ezért nitya-baddhának, örökké feltételekhez kötöttnek nevezik. Senki sem járhat utána az anyagi világ történelmében, hogy mikor vált feltételekhez kötötté. Következésképpen az anyagi természet karmai közül – annak ellenére, hogy az az alsóbbrendű energiához tartozik – nagyon nehezen szabadulhat ki az ember, mert az anyagi energiát végeredményben a Legfelsőbb akarata irányítja, amit az élőlény nem képes legyőzni. Az alsóbbrendű anyagi természetet ez a vers isteni természetként említi, mert Isten irányítja, s az Ő akarata működteti. Noha alsórendű, annak köszönhetően, hogy isteni akarat irányítja, csodálatra méltóan működik, felépítve és lerombolva a kozmikus megnyilvánulást. A Védák (Śvetāśvatara-upaniṣad. 4.10) így erősítik meg ezt: māyāṁ tu prakṛtiṁ vidyān māyinaṁ tu maheśvaram. „Habár a māyā [az illúzió] hamis és ideiglenes, mögötte mégis az Istenség Személyisége, a legfelsőbb mágus áll, akit Maheśvarának, a legfelsőbb irányítónak hívnak.”

Otro significado de guṇa es soga; se debe entender que el alma condicionada está fuertemente atada por las sogas de la ilusión. Un hombre que está atado de pies y manos no puede liberarse por sí solo; él debe recibir la ayuda de una persona que no esté atada. Como los atados no pueden ayudar a los atados, la persona que venga al rescate debe estar liberada. Por consiguiente, solo el Señor Kṛṣṇa o Su representante genuino, el maestro espiritual, pueden soltar al alma condicionada. Sin esa ayuda superior, uno no se puede librar del cautiverio de la naturaleza material. El servicio devocional, o el proceso de conciencia de Kṛṣṇa, puede ayudarlo a uno a lograr esa liberación. Como Kṛṣṇa es el Señor de la energía ilusoria, Él puede ordenarle a esa energía infranqueable que suelte al alma condicionada. Él ordena esa liberación por Su misericordia sin causa para con el alma entregada y por el afecto paternal que siente por la entidad viviente, quien es originalmente un hijo querido del Señor. De manera que, entregarse a los pies de loto del Señor es la única forma de liberarse de las garras de la estricta naturaleza material.

A guṇa másik jelentése kötél. Köztudott, hogy az anyagi világba került lelket az illúzió kötelei szorosan lekötözik. Az az ember, akinek keze-lába meg van kötve, nem tudja kiszabadítani magát. Csak olyantól remélhet segítséget, aki nincs megkötve. Egy lekötözött ember nem segíthet a hozzá hasonlónak, ezért a megmentő nem lehet más, csak egy szabad ember. Az anyagi világ feltételekhez kötött lelkeit csakis az Úr Kṛṣṇa vagy hiteles képviselője, a lelki tanítómester szabadíthatja fel. Ilyen felsőbb segítség nélkül senki sem kerülhet ki az anyagi természet rabságából. Az odaadó szolgálat vagy Kṛṣṇa-tudat segíthet e felszabadulásban. Mivel Kṛṣṇa az illuzórikus energia Ura, utasíthatja ezt a legyőzhetetlen energiát a megkötött lelkek szabadon bocsátására. Mindezt a meghódolt lélek iránt érzett indokolatlan kegyéből teszi, valamint annak az atyai vonzalomnak köszönhetően, mely az élőlényhez fűzi, aki eredetileg az Ő szeretett fia. A kérlelhetetlen anyagi természet kötelékeiből ezért csakis akkor kerülhet ki az ember, ha meghódol az Úr lótuszlába előtt.

Las palabras mām eva también son significativas. Mām significa «a Kṛṣṇa (Viṣṇu)» únicamente, y no a Brahmā o Śiva. Aunque Brahmā y Śiva son sumamente elevados y se encuentran prácticamente en el nivel de Viṣṇu, esas encarnaciones de rajo-guṇa (la pasión) y tamo-guṇa (la ignorancia) no pueden liberar al alma condicionada de las garras de māyā. En otras palabras, tanto Brahmā como Śiva se encuentran también bajo la influencia de māyā. Solo Viṣṇu es el amo de māyā; por lo tanto, solo Él puede poner en libertad al alma condicionada. Los Vedas (Śvetāśvatara Upaniṣad 3.8) confirman eso en la frase tam eva viditvā, es decir, «La libertad se logra únicamente al entender a Kṛṣṇa». Incluso el Señor Śiva afirma que la liberación se puede lograr únicamente por la misericordia de Viṣṇu. El Señor Śiva dice: mukti-pradātā sarveṣāṁ viṣṇur eva na saṁśayaḥ, «No hay ninguna duda de que Viṣṇu es el que le otorga la liberación a todo el mundo».

A mām eva szavaknak szintén jelentőségük van. A mām szó azt jelenti, hogy nem Brahmā vagy Śiva, hanem kizárólag Kṛṣṇa (Viṣṇu) előtt kell meghódolnunk. Igaz, hogy Brahmā és Śiva nagyon emelkedett személyiségek, akik majdnem egy szinten állnak Viṣṇuval, ám a rajo-guṇa (szenvedély) és a tamo-guṇa (tudatlanság) ezen inkarnációi mégsem képesek megszabadítani a feltételekhez kötött lelket a māyā kötelékeitől. Más szóval tehát Brahmā és Śiva is a māyā befolyása alatt állnak. A māyā mestere egyedül Viṣṇu, ezért egyedül Ő szabadíthatja fel a feltételekhez kötött lelkeket. A Védák (Śvetāśvatara-upaniṣad 3.8) megerősítik ezt: tam eva viditvā. „A felszabadulást csakis Kṛṣṇa megismerésével lehet elérni.” Még az Úr Śiva is elismeri, hogy a felszabadulást egyedül Viṣṇu kegye teszi lehetővé. Mukti-pradātā sarveṣāṁ viṣṇur eva na saṁśayaḥ – mondja. „Minden kétséget kizáróan mindenkinek Viṣṇu adományozza a felszabadulást.”