Skip to main content

TEXT 38

38. VERS

Текст

Szöveg

сукга-дух̣кге саме кр̣тва̄
ла̄бга̄ла̄бгау джайа̄джайау
тато йуддга̄йа йуджйасва
наівам̇ па̄пам ава̄псйасі
sukha-duḥkhe same kṛtvā
lābhālābhau jayājayau
tato yuddhāya yujyasva
naivaṁ pāpam avāpsyasi

Послівний переклад

Szó szerinti jelentés

сукга—щастя; дух̣кге—горе; саме—холоднокровно; кр̣тва̄—чинячи так; ла̄бга-ала̄бгау—і виграш, і втрата; джайа-аджайау—і перемога, і поразка; татах̣—відтак; йуддга̄йа—до битви; йуджйасва— готуйся; на—ніколи; евам—таким чином; па̄пам—наслідок гріху; ава̄псйасі—ти здобудеш.

sukha – boldogságot; duḥkhe – és nyomorúságot; same – egyformának; kṛtvā – tartva; lābha-alābhau – nyereséget és veszteséget; jaya-ajayau – győzelmet és vereséget; tataḥ – ezután; yuddhāya – a harc kedvéért; yujyasva – harcolj; na – sohasem; evam – ily módon; pāpam – bűnös visszahatást; avāpsyasi – szerezni fogsz.

Переклад

Fordítás

Бийся в ім’я обов’язку і не зважай на радість чи горе, втрату чи здобутки, перемогу чи поразку. Діючи так, ти уникнеш гріха.

Harcolj a harc kedvéért, s ne gondolj boldogságra vagy szomorúságra, nyereségre vagy veszteségre, győzelemre vagy vereségre! Így cselekedvén sohasem fogsz bűnt elkövetni.

Коментар

Magyarázat

Господь Кр̣шн̣а тепер прямо каже, що Арджуна повинен битись, бо битви бажає Він Сам. Немає різниці між щастям і нещастям, здобутком і втратою, перемогою й поразкою, якщо дія виконується в свідомості Кр̣шн̣и. Все, що робиться, повинно виконуватись в ім’я Кр̣шн̣и, такою є трансцендентна свідомість, тому така, нібито матеріальна, діяльність не спричиняє кармічних наслідків. Той, хто діє заради власного чуттєвого задоволення,— не має значення, перебуває він в ґун̣і благочестя, або ж в ґун̣і пристрасті — пожинає плоди своїх дій, добрі чи погані. Однак той, хто до останку віддав себе діяльності в свідомості Кр̣шн̣и, більше ніколи нікому нічого не винен, на відміну од людини, яка занурена у звичайну діяльність. В Ш́рı̄мад-Бга̄ґаватам (11.5.41) сказано:

Az Úr Kṛṣṇa most egyenesen megmondja Arjunának, hogy a harc kedvéért kell harcolnia, mert Ő akarja a csatát. A Kṛṣṇa-tudatban cselekvő nem törődik boldogsággal vagy boldogtalansággal, nyereséggel vagy veszteséggel, győzelemmel vagy vereséggel. Az a tudat, amikor mindent Kṛṣṇa érdekében teszünk, transzcendentális, s így az anyagi tettek nem járnak semmilyen visszahatással. Aki saját érzékei kielégítéséért cselekszik – akár a jóság, akár a szenvedély kötőerejében –, az jó vagy rossz visszahatásoknak teszi ki magát. Ám aki teljesen átadta magát a Kṛṣṇa-tudatú tetteknek, az a közönséges tetteket végrehajtó emberrel szemben már nem tartozik kötelességgel senki felé, s nem is adósa senkinek. Az írásokban (Śrīmad-Bhāgavatam 11.5.41) ez áll:

деварші-бгӯта̄пта-нр̣н̣а̄м̇ пітР̣̄н̣а̄м̇
на кін̇каро на̄йам р̣н̣ı̄ ча ра̄джан
сарва̄тмана̄ йах̣ ш́аран̣ам̇ ш́аран̣йам̇
ґато мукундам̇ паріхр̣тйа картам
devarṣi-bhūtāpta-nṛṇāṁ pitṝṇāṁ
na kiṅkaro nāyam ṛṇī ca rājan
sarvātmanā yaḥ śaraṇaṁ śaraṇyaṁ
gato mukundaṁ parihṛtya kartam

«Кожен, хто цілковито вручив себе Кр̣шн̣і, Мукунді, відмовившись од усіх інших обов’язків, більше нікому нічого не винен — ані напівбогам, ані мудрецям, ані людям взагалі, ані родичам, ані людству, ані предкам». Тут Кр̣шн̣а тільки загалом висловлює ідею, яку Він розвине в дальших віршах.

„Aki teljesen meghódolt Kṛṣṇának, azaz Mukundának, s aki minden más kötelességgel felhagyott, az nem tartozik senkinek, és kötelességei sincsenek sem a félistenekkel, sem a bölcsekkel, sem a közönséges emberekkel, sem a hozzátartozóival, sem az emberiséggel, sem az ősatyákkal szemben.” Erre céloz Kṛṣṇa burkoltan Arjunának ebben a versben, s a következő versek még világosabban kifejtik ezt.