VERZ 52
52. VERS
Besedilo
Szöveg
su-durdarśam idaṁ rūpaṁ
dṛṣṭavān asi yan mama
devā apy asya rūpasya
nityaṁ darśana-kāṅkṣiṇaḥ
su-durdarśam idaṁ rūpaṁ
dṛṣṭavān asi yan mama
devā apy asya rūpasya
nityaṁ darśana-kāṅkṣiṇaḥ
Synonyms
Szó szerinti jelentés
śrī-bhagavān uvāca – Vsevišnji Gospod je rekel; su-durdarśam – ki jo je zelo težko videti; idam – ta; rūpam – podoba; dṛṣṭavān asi – kot si jo videl ti; yat – katero; mama – Mojo; devāḥ – polbogovi; api – tudi; asya – te; rūpasya – podobe; nityam – zmeraj; darśana-kāṅkṣiṇaḥ – željni videti.
śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; su-durdarśam – nagyon nehéz meglátni; idam – ezt; rūpam – formát; dṛṣṭavān asi – ahogyan te láttad; yat – amit; mama – Enyém; devāḥ – a félistenek; api – is; asya – ennek; rūpasya – a formának; nityam – örökké; darśana-kāṅkṣiṇaḥ – a látványára vágyók.
Translation
Fordítás
Vsevišnji Gospod je rekel: Dragi Moj Arjuna, takega, kakršnega Me vidiš zdaj, Me je zelo težko uzreti. Celo polbogovi nenehno iščejo priložnost, da bi Me videli v tej podobi, ki jim je tako pri srcu.
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Arjunám! Azt az alakomat, melyet most látsz, nagyon nehéz megpillantani. Még a félistenek is állandóan az alkalmat keresik, hogy megláthassák ezt az oly kedves formát.
Purport
Magyarázat
Potem ko je Kṛṣṇa Arjuni pokazal Svoje kozmično telo, je v oseminštiridesetem verzu tega poglavja dejal, da Ga v tej podobi ne morejo videti niti tisti, ki so opravili množico pobožnih dejanj, žrtvovanj itd. Beseda su-durdarśam, uporabljena v tem verzu, pa pove, da je Kṛṣṇova podoba z dvema rokama še bolj skrivna. Kdor askezi, proučevanju Ved, spekulativnemu filozofiranju in podobnim dejavnostim doda bhakti, ima možnost, da vidi Kṛṣṇovo kozmično telo. To je mogoče, vendar le, če te dejavnosti vsebujejo nekaj bhakti, o čemer smo že govorili. Še težje dostopna kot kozmično telo pa je Kṛṣṇova podoba z dvema rokama, ki jo težko vidijo celo polbogovi, kakršna sta Brahmā in Śiva. Polbogovi si želijo videti Kṛṣṇo, in kot je opisano v Śrīmad-Bhāgavatamu, so v času, ko je bil Kṛṣṇa v Devakījini maternici, prišli z rajskih planetov, da bi videli čudovitega Kṛṣṇo. Čeprav Gospoda takrat niso mogli videti, so Mu posvetili lepe molitve in čakali, da se pojavi. Neumni ljudje lahko zasmehujejo Kṛṣṇo, misleč, da je navaden človek, in izkazujejo spoštovanje brezosebnemu „nečemu“ v Njem, toda takšno početje je nesmiselno. Polbogovi, kot sta Brahmā in Śiva, pa si želijo videti Kṛṣṇo v Njegovi podobi z dvema rokama.
E fejezet negyvennyolcadik versében az Úr Kṛṣṇa röviden beszélt kozmikus formájának kinyilvánításáról, s tudatta Arjunával, hogy nem lehet csupán jámbor tettek, áldozatok stb. végzésével meglátni azt. Ez a vers a su-durdarśam szó használatával arra utal, hogy Kṛṣṇa kétkarú formája még bizalmasabb jellegű. A kozmikus formát megláthatja az ember, ha a különféle tettekhez, például az aszkézishez, a védikus irodalom tanulmányozásához, a filozófiai spekulációhoz stb. hozzáad egy kis odaadó szolgálatot. Ez tehát lehetséges, ám a bhakti hozzáadása nélkül az ember semmit nem láthat. Ezt már előzőleg Kṛṣṇa is megmagyarázta. Kṛṣṇa eredeti, kétkarú formáját azonban még a kozmikus alakjánál is nehezebb megpillantani, még az olyan félistenek számára is, mint Brahmā és az Úr Śiva. Ők is látni szeretnék az Urat, és ezt a Śrīmad-Bhāgavatam is tanúsítja: amikor Kṛṣṇa „anyja”, Devakī méhében volt, a felsőbb bolygók összes félistene alászállt, hogy megcsodálhassa Őt, és szép imákat intéztek Hozzá, noha akkor még nem is láthatták. Csak arra vártak, hogy megpillanthassák az Urat. Az ostobák közönséges embernek vélvén kigúnyolhatják Őt, s megtehetik, hogy tiszteletüket nem Neki, hanem a Benne lévő személytelen „valaminek” ajánlják, ez azonban ostobaság. Kṛṣṇát kétkarú formájában még a legnagyobb félistenek – Brahmā és Śiva – is szeretnék látni.
Tudi v Bhagavad-gīti (9.11) je rečeno: avajānanti māṁ mūḍhā mānuṣīṁ tanum āśritaḥ. Neumni ljudje, ki omalovažujejo Kṛṣṇo, Ga ne morejo videti. Kṛṣṇovo telo je, kot pravita Brahma-saṁhitā in sam Kṛṣṇa v Bhagavad-gīti, popolnoma duhovno, večno ter polno blaženosti. Povsem se razlikuje od materialnega telesa. Toda za nekatere, ki poskušajo proučiti Kṛṣṇo z branjem Bhagavad-gīte ali drugih vedskih spisov, je Kṛṣṇa uganka. Tisti, ki izberejo materialno metodo spoznavanja, menijo, da je Kṛṣṇa velika zgodovinska osebnost in učen filozof, da pa je vendar le navaden človek, ki se je moral kljub Svoji veliki moči pojaviti v materialnem telesu. Taki ljudje nazadnje pridejo do zaključka, da je Absolutna Resnica brezosebna in da je privzela osebno obliko, ki sestoji iz materialne narave. To je materialistično pojmovanje Vsevišnjega Gospoda. Obstaja tudi drugo pojmovanje Absolutne Resnice, ki je rezultat spekulativnega mišljenja. Tisti, ki bi si radi pridobili znanje, prav tako razglabljajo o Kṛṣṇi in menijo, da je manj pomemben od kozmičnega telesa Absolutne Resnice. Mislijo torej, da je kozmično telo, ki ga je Kṛṣṇa pokazal Arjuni, pomembnejše od Kṛṣṇove osebne podobe. Po njihovem mnenju je osebni aspekt Absoluta plod domišljije. Prepričani so, da Absolutna Resnica pravzaprav ni oseba. V četrtem poglavju Bhagavad-gīte pa je opisana transcendentalna metoda spoznavanja Absoluta: poslušanje zgodb o Kṛṣṇi, ki jih pripovedujejo avtoritativni učitelji. To je prava vedska pot spoznavanja, in tisti, ki gredo po njej, poslušajo učitelje, ki obvladajo znanost o Kṛṣṇi, zato jim Kṛṣṇa sčasoma priraste k srcu. Kot smo že večkrat omenili, Kṛṣṇo pred nami zakriva yoga-māyā, ena od Njegovih energij. Kṛṣṇa se ne razodene komur koli. Vidi Ga lahko samo tisti, komur se razkrije. To je potrjeno v Vedah. Absolutno Resnico lahko razume duša, predana Gospodu. Transcendentalistu, ki je zmeraj zavesten Kṛṣṇe in vdano služi Gospodu, se odprejo duhovne oči, zato lahko vidi Kṛṣṇo, ko se mu ta razkrije. Kṛṣṇa se ne razodene niti polbogovom, zato Ga celo oni težko razumejo, in največji med njimi nenehno upajo, da Ga bodo videli v Njegovi podobi z dvema rokama. Zaključimo lahko, da je Kṛṣṇovo kozmično telo izjemno težko videti in da tega ne more vsakdo, da pa je še težje uzreti Kṛṣṇovo osebno podobo, podobo Śyāmasundare.
A Bhagavad-gītā (9.11) szintén megerősíti: avajānanti māṁ mūḍhā mānuṣīṁ tanum āśritam, a gúnyolódó, ostoba emberek számára Ő nem látható. Kṛṣṇa maga mondja a Bhagavad-gītāban – s a Brahma-saṁhitā is megerősíti ezt –, hogy teste teljesen lelki, gyönyörrel teli és örökkévaló, és semmilyen anyagi testhez nem hasonlítható. Azok számára azonban, akik úgy tanulmányozzák Őt, hogy olvassák a Bhagavad-gītāt és más hasonló védikus írásokat, Kṛṣṇa nehezen érthető. Akik Istent valamilyen anyagi módszerrel kísérlik megérteni, azok Kṛṣṇát csak egy nagy történelmi személyiségnek, művelt filozófusnak, mégis közönséges embernek tekintik, akinek hatalma ellenére anyagi testet kellett felöltenie. Az ilyen emberek végső soron úgy vélik, hogy az Abszolút Igazság személytelen, s ezért azt gondolják, hogy a személytelen arculat öltött fel egy személyes formát, amely kapcsolatban áll az anyagi természettel. Ez a materialisták felfogása a Legfelsőbb Úrról. Van egy másik, spekuláló feltevés is. A tudás keresői szintén Kṛṣṇán elmélkednek, de személyes formáját kevésbé tartják fontosnak, mint a Legfelsőbb kozmikus formáját. Vannak tehát, akik azt gondolják, hogy a kozmikus forma, melyet Kṛṣṇa Arjunának kinyilvánított, fontosabb Kṛṣṇa személyes formájánál. Szerintük a Legfelsőbb személyes formája csupán a képzelet szüleménye, mert az Abszolút Igazság végső soron nem személy. A transzcendentális folyamatról azonban a Bhagavad-gītā negyedik fejezete ír: Kṛṣṇáról a hiteles forrásoktól kell hallani. Ez az igazi védikus folyamat. Akik valóban a védikus utat követik, azok az autentikus forrásoktól hallanak Kṛṣṇáról, s ha újra és újra hallanak Róla, nagyon kedvessé válik számukra. Ahogyan már többször elmondtuk, Kṛṣṇát yoga-māyā energiája fedi el, s nem látható mindenki számára, nem tárja fel magát mindenki előtt. Egyedül az pillanthatja meg, akinek ezt Ő megengedi. Ezt a védikus irodalom is alátámasztja: a meghódolt lélek valóban megértheti az Abszolút Igazságot. Mivel a transzcendentalisták szüntelenül elmerülnek a Kṛṣṇa-tudatban és odaadó szolgálatot végeznek, ki tudják nyitni lelki szemüket, és megláthatják a feltárulkozó Kṛṣṇát. Ez még a félistenek számára sem adatott meg, így aztán még nekik is nagyon nehéz megérteniük Őt. Még a lelkileg fejlettebb félistenek is állandóan abban reménykednek, hogy egyszer megpillanthatják Kṛṣṇát kétkarú formájában. A végkövetkeztetés tehát az, hogy Kṛṣṇa kozmikus formáját rendkívül nehéz megpillantani, s nem lehetséges bárki számára, ám személyes Śyāmasundara-formáját még ennél is nehezebb megérteni.