5. VERS

TEXT 5

Szöveg

Text

uddhared ātmanātmānaṁ
nātmānam avasādayet
ātmaiva hy ātmano bandhur
ātmaiva ripur ātmanaḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyms

uddharet – fel kell szabadítania; ātmanā – az elme által; ātmānam – a feltételekhez kötött lelket; na – sohasem; ātmānam – a feltételekhez kötött lelket; avasādayet – szabad degradálnia; ātmā – elméje; eva – bizony; hi – valóban; ātmanaḥ – a feltételekhez kötött léleknek; bandhuḥ – barátja; ātmā – elméje; eva – bizony; ripuḥ – ellensége; ātmanaḥ – a feltételekhez kötött léleknek.

uddharet — one must deliver; ātmanā — by the mind; ātmānam — the conditioned soul; na — never; ātmānam — the conditioned soul; avasādayet — put into degradation; ātmā — mind; eva — certainly; hi — indeed; ātmanaḥ — of the conditioned soul; bandhuḥ — friend; ātmā — mind; eva — certainly; ripuḥ — enemy; ātmanaḥ — of the conditioned soul.

Fordítás

Translation

Az embernek az elméje segítségével fel kell szabadulnia, s nem szabad visszaesnie. Az elme a barátja és az ellensége is lehet a feltételekhez kötött léleknek.

One must deliver himself with the help of his mind, and not degrade himself. The mind is the friend of the conditioned soul, and his enemy as well.

Magyarázat

Purport

Az ātmā szó testet, elmét és lelket is jelent, a szövegkörnyezettől függően. A yoga-rendszerben az elme és a feltételekhez kötött lélek különösen fontos. Mivel az elme áll a yoga gyakorlásának középpontjában, az ātmā itt az elmére utal. A yoga-rendszer célja az elme szabályozása és érzéktárgyaktól való visszatartása. Ez a vers kihangsúlyozza: az elmét úgy kell irányítani, hogy az kiszabadíthassa a feltételekhez kötött lelket a tudatlanság mocsarából. Az anyagi létben az embert az elméje és az érzékei befolyásolják. A tiszta lélek valójában annak köszönheti anyagi világbeli fogságát, hogy az elme kapcsolatban áll a hamis egóval, ami uralkodni akar az anyagi természet felett. Az elmét ezért oly módon kell szabályozni, hogy ne vonzza az anyagi természet csillogása. Így lehet megmenteni a feltételekhez kötött lelket. Az embernek nem szabad az érzéktárgyakhoz vonzódva visszaesnie. Minél jobban ragaszkodik az érzéktárgyakhoz, annál inkább belebonyolódik az anyagi létezés kötelékébe. A szabadulás legjobb módszere az, ha elménket állandóan Kṛṣṇa-tudatban foglaljuk le. A hi szócska használata nyomatékosítja ezt a gondolatot: így kell tenni. Az Amṛta-bindu-upaniṣad (2) így ír:

The word ātmā denotes body, mind and soul – depending upon different circumstances. In the yoga system, the mind and the conditioned soul are especially important. Since the mind is the central point of yoga practice, ātmā refers here to the mind. The purpose of the yoga system is to control the mind and to draw it away from attachment to sense objects. It is stressed herein that the mind must be so trained that it can deliver the conditioned soul from the mire of nescience. In material existence one is subjected to the influence of the mind and the senses. In fact, the pure soul is entangled in the material world because the mind is involved with the false ego, which desires to lord it over material nature. Therefore, the mind should be trained so that it will not be attracted by the glitter of material nature, and in this way the conditioned soul may be saved. One should not degrade oneself by attraction to sense objects. The more one is attracted by sense objects, the more one becomes entangled in material existence. The best way to disentangle oneself is to always engage the mind in Kṛṣṇa consciousness. The word hi is used for emphasizing this point, i.e., that one must do this. It is also said:

mana eva manuṣyāṇāṁ
kāraṇaṁ bandha-mokṣayoḥ
bandhāya viṣayāsaṅgo
muktyai nirviṣayaṁ manaḥ

„Az ember fogságának és felszabadulásának az elme az oka. Ha elmerül az érzéktárgyakban, az leláncolja az embert, ha pedig távol tartja magát azoktól, az felszabaduláshoz vezet.” Az állandóan Kṛṣṇa-tudatban elmélyülő elme segítségével ezért a legfelsőbb felszabadulás érhető el.

“For man, mind is the cause of bondage and mind is the cause of liberation. Mind absorbed in sense objects is the cause of bondage, and mind detached from the sense objects is the cause of liberation.” (Amṛta-bindu Upaniṣad 2) Therefore, the mind which is always engaged in Kṛṣṇa consciousness is the cause of supreme liberation.