5. VERS

TEXT 5

Szöveg

Tekst

uddhared ātmanātmānaṁ
nātmānam avasādayet
ātmaiva hy ātmano bandhur
ātmaiva ripur ātmanaḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyms

uddharet – fel kell szabadítania; ātmanā – az elme által; ātmānam – a feltételekhez kötött lelket; na – sohasem; ātmānam – a feltételekhez kötött lelket; avasādayet – szabad degradálnia; ātmā – elméje; eva – bizony; hi – valóban; ātmanaḥ – a feltételekhez kötött léleknek; bandhuḥ – barátja; ātmā – elméje; eva – bizony; ripuḥ – ellensége; ātmanaḥ – a feltételekhez kötött léleknek.

uddharet — man må udfri; ātmanā — gennem sindet; ātmānam — den betingede sjæl; na — aldrig; ātmānam — den betingede sjæl; avasādayet — man bør sætte i fordærv; ātmā — sindet; eva — afgjort; hi — sandelig; ātmanaḥ — den betingede sjæls; bandhuḥ — ven; ātmā — sindet; eva — afgjort; ripuḥ — fjende; ātmanaḥ — den betingede sjæls.

Fordítás

Translation

Az embernek az elméje segítségével fel kell szabadulnia, s nem szabad visszaesnie. Az elme a barátja és az ellensége is lehet a feltételekhez kötött léleknek.

Man må udfri sig selv ved hjælp af sit sind og ikke fornedre sig selv. Sindet er den betingede sjæls ven såvel som hans fjende.

Magyarázat

Purport

Az ātmā szó testet, elmét és lelket is jelent, a szövegkörnyezettől függően. A yoga-rendszerben az elme és a feltételekhez kötött lélek különösen fontos. Mivel az elme áll a yoga gyakorlásának középpontjában, az ātmā itt az elmére utal. A yoga-rendszer célja az elme szabályozása és érzéktárgyaktól való visszatartása. Ez a vers kihangsúlyozza: az elmét úgy kell irányítani, hogy az kiszabadíthassa a feltételekhez kötött lelket a tudatlanság mocsarából. Az anyagi létben az embert az elméje és az érzékei befolyásolják. A tiszta lélek valójában annak köszönheti anyagi világbeli fogságát, hogy az elme kapcsolatban áll a hamis egóval, ami uralkodni akar az anyagi természet felett. Az elmét ezért oly módon kell szabályozni, hogy ne vonzza az anyagi természet csillogása. Így lehet megmenteni a feltételekhez kötött lelket. Az embernek nem szabad az érzéktárgyakhoz vonzódva visszaesnie. Minél jobban ragaszkodik az érzéktárgyakhoz, annál inkább belebonyolódik az anyagi létezés kötelékébe. A szabadulás legjobb módszere az, ha elménket állandóan Kṛṣṇa-tudatban foglaljuk le. A hi szócska használata nyomatékosítja ezt a gondolatot: így kell tenni. Az Amṛta-bindu-upaniṣad (2) így ír:

FORKLARING: Afhængig af sammenhængen refererer ordet ātmā til krop, sind eller sjæl. I yoga-systemet er både sindet og den betingede sjæl specielt vigtige. Eftersom sindet er det centrale punkt i udøvelsen af yoga, refererer ātmā her til sindet. Formålet med yoga-systemet er at beherske sindet og trække det væk fra tilknytning til sanseobjekter. Her bliver det understreget, at sindet skal trænes således, at det kan udfri den betingede sjæl fra uvidenhedens dynd. I den materielle tilværelse er man underlagt indflydelsen fra sindet og sanserne. Ja, den rene sjæl er i virkeligheden indviklet i den materielle verden, fordi sindet er forbundet med det falske ego, der ønsker at herske over den materielle natur. Derfor skal sindet trænes således, at det ikke vil være tiltrukket af den materielle naturs glimmerværk, og på den måde kan den betingede sjæl reddes. Man bør ikke degradere sig selv gennem tiltrækning til sanseobjekter. Jo mere man er tiltrukket af sanseobjekter, desto mere indviklet bliver man i materiel eksistens. Den bedste måde at frigøre sig på er altid at holde sindet beskæftiget i Kṛṣṇa-bevidsthed. Ordet hi bruges her for at understrege dette punkt, nemlig at man er nødt til at gøre det. Der står også skrevet (Amṛta-bindu Upaniṣad 2):

mana eva manuṣyāṇāṁ
kāraṇaṁ bandha-mokṣayoḥ
bandhāya viṣayāsaṅgo
muktyai nirviṣayaṁ manaḥ

„Az ember fogságának és felszabadulásának az elme az oka. Ha elmerül az érzéktárgyakban, az leláncolja az embert, ha pedig távol tartja magát azoktól, az felszabaduláshoz vezet.” Az állandóan Kṛṣṇa-tudatban elmélyülő elme segítségével ezért a legfelsőbb felszabadulás érhető el.

“For mennesket er sindet årsag til trældom, og sindet er årsag til befrielse. Et sind, der er optaget af sanseobjekter, er årsag til trældom, og et sind, der er utilknyttet sanseobjekterne, er årsag til befrielse.” Det sind, der altid er engageret i Kṛṣṇa-bevidsthed, er derfor årsag til den højeste befrielse.