5. VERS
VERSO 5
Szöveg
Texto
tad yogair api gamyate
ekaṁ sāṅkhyaṁ ca yogaṁ ca
yaḥ paśyati sa paśyati
tad yogair api gamyate
ekaṁ sāṅkhyaṁ ca yogaṁ ca
yaḥ paśyati sa paśyati
Szó szerinti jelentés
Sinônimos
yat – ami; sāṅkhyaiḥ – a sāṅkhya filozófia által; prāpyate – elérhető; sthānam – hely; tat – az; yogaiḥ – az odaadó szolgálat által; api – is; gamyate – elérhető; ekam – egy; sāṅkhyam – elemző tanulmányozás; ca – és; yogam – odaadással végzett cselekedet; ca – és; yaḥ – aki; paśyati – látja; saḥ – ő; paśyati – valóban lát.
yat — que; sāṅkhyaiḥ — através da filosofia sāṅkhya; prāpyate — é alcançada; sthānam — a posição; tat — que; yogaiḥ — através do serviço devocional; api — também; gamyate — pode-se alcançar; ekam — um; sāṅkhyam — estudo analítico; ca — e; yogam — ação em devoção; ca — e; yaḥ — aquele que; paśyati — vê; saḥ — ele; paśyati — vê realmente.
Fordítás
Tradução
Aki tudja, hogy odaadó szolgálattal is elérhető az a helyzet, amihez az elemző tanulmányozás vezet, s aki ezért az elemző tanulmányozást és az odaadó szolgálatot egy szinten állónak látja, az valóban lát.
Aquele que sabe que a posição alcançada por meio do estudo analítico também pode ser conseguida através do serviço devocional, e que portanto vê o estudo analítico e o serviço devocional como estando no mesmo nível, vê as coisas como elas são.
Magyarázat
Comentário
A filozófiai kutatás az élet végső célját akarja felfedezni, s mivel az élet végső célja az önmegvalósítás, a két folyamat végkövetkeztetése között nincsen különbség. A sāṅkhya filozófiai kutatás által az ember arra a megállapításra jut, hogy az élőlény nem az anyagi világ, hanem a legfelsőbb lelki egész szerves része. Ebből következően a léleknek semmi köze az anyagi világhoz: tetteinek a Legfelsőbbel kell kapcsolatban állniuk. Eredeti helyzetébe valójában akkor kerül, amikor Kṛṣṇa-tudatban cselekszik. Az első folyamat, a sāṅkhya során külön kell válni az anyagtól, az odaadó yoga-folyamatban pedig ragaszkodni kell a Kṛṣṇa kedvéért végzett tettekhez. Valójában a két folyamat azonos, noha az egyik látszólagos közönyt, a másik pedig ragaszkodást alkalmaz. Ám távol tartani magunkat az anyagtól és ragaszkodni Kṛṣṇához egy és ugyanaz. Aki látja ezt, az igazán lát.
O verdadeiro propósito da investigação filosófica é encontrar a meta última da vida. Como a meta última da vida é a auto-realização, não há diferença entre as conclusões alcançadas pelos dois processos. Pela investigação filosófica Sāṅkhya chega-se à conclusão de que a entidade viva não é parte integrante do mundo material, mas sim da suprema totalidade espiritual. Por conseguinte, a alma espiritual nada tem a ver com o mundo material; suas ações devem ter alguma relação com o Supremo. Quando age em consciência de Kṛṣṇa, ela está em sua verdadeira posição constitucional. No primeiro processo, sāṅkhya, é necessário desapegar-se da matéria, e no processo da yoga devocional, deve haver o apego ao trabalho em consciência de Kṛṣṇa. De fato, ambos os processos são a mesma coisa, embora superficialmente um processo pareça envolver desapego e o outro pareça envolver apego. Desapego da matéria e apego a Kṛṣṇa dão na mesma. Quem pode ver isto vê as coisas como elas são.