Skip to main content

29. VERS

TEXT 29

Szöveg

Текст

bhoktāraṁ yajña-tapasāṁ
sarva-loka-maheśvaram
suhṛdaṁ sarva-bhūtānāṁ
jñātvā māṁ śāntim ṛcchati
бгокта̄рам̇ йаджн̃а-тапаса̄м̇
сарва-лока-махеш́варам
сухр̣дам̇ сарва-бгӯта̄на̄м̇
джн̃а̄тва̄ ма̄м̇ ш́а̄нтім р̣ччгаті

Szó szerinti jelentés

Послівний переклад

bhoktāram – a haszonélvezőjeként; yajña – áldozatoknak; tapasām – vezekléseknek és lemondásoknak; sarva-loka – minden bolygónak és azok félisteneinek; maha-īśvaram – a Legfelsőbb Uraként; su-hṛdam – a jótevőjeként; sarva – minden; bhūtānām – élőlénynek; jñātvā – így ismervén; mām – Engem (az Úr Kṛṣṇát); śāntim – megszabadulást az anyagi kínoktól; ṛcchati – elér.

бгокта̄рам—того, хто приймає; йаджн̃а—жертвопринесення; тапаса̄м—покут і аскетизму; сарва-лока—усіх планет та їхніх напівбогів; маха-ı̄ш́варам—Верховного Господа; су-хр̣дам—благодійника; сарва—усіх; бгӯта̄на̄м—живих істот; джн̃а̄тва̄—знаючи таким чином; ма̄м—Мене (Господа Кр̣шн̣у); ш́а̄нтім—вгамовування матеріальних приступів; р̣ччгаті—досягає.

Fordítás

Переклад

Akinek tudata Bennem merül el, s tudja, hogy Én vagyok minden áldozat és önfegyelmezés végső haszonélvezője, minden bolygó és félisten Legfelsőbb Ura, valamint az összes élőlény jóakarója és jótevője, az megszabadul az anyagi szenvedésektől, és eléri a békét.

Особа, яка повністю усвідомлює Мене, знаючи, що Я є той Верховний, хто споживає всі жертвопринесення, і вища мета аскетизму, що Я — Верховний Господь усіх планет та напівбогів, благодійник та доброзичливець усіх живих істот, — така особистість досягає вмиротворення і приступи матеріальних злигоднів більше не турбують її.

Magyarázat

Коментар

A feltételekhez kötött lelkek az illuzórikus energia karmai között nagyon vágyódnak a békére az anyagi világban. Nem tudják, hogyan érhetik el, ám a Bhagavad-gītānak ez a része megmagyarázza mindezt. A béke legnagyszerűbb képlete a következő: az Úr Kṛṣṇa a haszonélvezője minden emberi tettnek. Ő az összes bolygó és az azokon uralkodó félistenek tulajdonosa, ezért mindent az Ő transzcendentális szolgálatára kell felajánlanunk. Nála senki sem hatalmasabb. Még a legnagyobb félisteneknél, az Úr Śivánál és az Úr Brahmānál is hatalmasabb. A Védák (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.7) a Legfelsőbb Úrról azt írják: tam īśvarāṇāṁ paramaṁ maheśvaram. Az élőlények az illúzió varázsa alatt megpróbálnak az urai lenni mindennek, amit csak látnak, noha a valóságban mind alárendeltjei az Úr anyagi energiájának. Az anyagi természetnek az Úr a mestere, a feltételekhez kötött élőlények pedig arra kényszerülnek, hogy engedelmeskedjenek az anyagi természet szigorú törvényeinek. Mindaddig, amíg meg nem értjük ezeket a magától értetődő tényeket, nem érhetünk el sem egyéni, sem általános békét a világban. A Kṛṣṇa-tudat lényege nem más, mint hogy az Úr Kṛṣṇa a legfelsőbb uralkodó, az élőlények pedig – beleértve a hatalmas félisteneket is – valamennyien az Ő alárendeltjei. A tökéletes békét tehát csakis teljes Kṛṣṇa-tudatban lehet elérni.

Обумовлені душі, яких тримає в своїх пазурах ілюзорна енерґія, прагнуть досягти миру в матеріальному світі. Але вони не знають формули миру, яку пояснено в цій частині Бхаґавад-ґı̄ти. Ця найвища формула миру проста: Господь Кр̣шн̣а отримує плоди всієї людської діяльності. Людина повинна вкладати все в трансцендентне служіння Господеві, тому що Він — володар усіх планет і напівбогів на них. Немає нікого вищого за Нього. У Ведах (Ш́вета̄ш́ватара Упанішада 6.7) Верховного Господа описано як там ı̄ш́вара̄н̣а̄м̇ парамам̇ махеш́варам. Живі істоти, зачаровані ілюзією, намагаються бути господарями всього, що бачать довкола себе, але насправді над ними домінує матеріальна енерґія Господа. Господь — правитель матеріальної природи, і обумовлені душі коряться її суворим законам. Якщо не розуміти таких очевидних фактів, неможливо досягнути миру у цьому світі ні в особистому, ні в загальному плані. В цьому полягає суть свідомості Кр̣шн̣и: Господь Кр̣шн̣а — верховний володар, а всі живі істоти, в тому числі великі напівбоги — Його підлеглі. Досконалого миру можна досягти лише сповнившись свідомості Кр̣шн̣и.

Az ötödik fejezet az általában karma-yogának nevezett Kṛṣṇa-tudat gyakorlati magyarázata. Arra a spekulatív kérdésre, hogy miképpen eredményezhet a karma-yoga felszabadulást, itt kapunk választ. A Kṛṣṇa-tudatbeli cselekvés azt jelenti, hogy úgy cselekszünk, hogy közben tökéletes tudásunk van az Úrról, mindenek uralkodójáról. Az ilyen tevékenység nem különbözik a transzcendentális tudástól. A bhakti-yoga nem más, mint közvetlen Kṛṣṇa-tudat, a jñāna-yoga pedig egy olyan út, amely a bhakti-yogához vezet. A Kṛṣṇa-tudat tehát azt jelenti, hogy az ember úgy cselekszik, hogy teljes tudással rendelkezik a Legfelsőbb Abszolúthoz fűződő kapcsolatáról. Ez a tudat a Kṛṣṇáról, vagyis az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről szóló teljes tudás ismeretében válik tökéletessé. A tiszta lélek Isten parányi szerves része, s így örök szolgája. A māyāval (illúzióval) azért kerül kapcsolatba, mert annak ura akar lenni, s ez okozza tengernyi szenvedését. Mindaddig, míg kapcsolatban van az anyaggal, munkát is kell végeznie, hogy anyagi szükségleteit előteremtse. A Kṛṣṇa-tudat azonban a lelki életbe vezeti át az embert, miközben még az anyagi világban él, mert ennek az anyagi világban való gyakorlása feléleszti lelki létét. Minél emelkedettebb az ember, annál inkább kiszabadul az anyag karmai közül. Az Úr nem részrehajló senkivel szemben sem. Minden a Kṛṣṇa-tudatos kötelességek gyakorlati végrehajtásától függ, amelynek segítségével az ember eléri, hogy minden tekintetben uralkodni tud az érzékein, s képes szembeszállni a vágyak és a düh késztetéseivel. Aki pedig szilárd a Kṛṣṇa-tudatban, s uralkodik az említett szenvedélyeken, az valóban a transzcendentális síkon, a brahma-nirvāṇában marad. Aki Kṛṣṇa-tudatban él, az ezzel együtt a nyolcfokú yogát is végzi, mert annak a végső célját is eléri. A yama, niyama, āsana, prāṇāyāma, pratyāhāra, dhāraṇā, dhyāna és samādhi gyakorlásával az ember fokozatosan emelkedik felfelé, ám ezek csupán előkészítik az odaadó szolgálat által elért tökéletességet. Egyedül az odaadó szolgálat ajándékozhatja meg békével az embert. Ez az élet legmagasabb rendű tökéletessége.

П’ята глава — це пояснення практичного аспекту свідомості Кр̣шн̣и, що здебільшого відомий як карма-йоґа. Тут дано відповідь на всі домисли стосовно того, чи може карма-йоґа принести звільнення. Діяльність в свідомості Кр̣шн̣и означає: робити все з цілковитим усвідомленням того, що Господь — повновладний володар. Така праця не відрізняється од трансцендентального знання. Бхакті-йоґа — це і є безпосередня свідомість Кр̣шн̣и, а джн̃а̄на- йоґа — це шлях, що веде до бхакті-йоґи. Свідомість Кр̣шн̣и означає діяти з повним знанням про свої взаємостосунки з Верховним і ця свідомість стає досконалою, коли ми поглиблюємо свої знання про Кр̣шн̣у, тобто Верховного Бога-Особу. Чиста духовна душа вічно служить Богу, як Його невід’ємна, але самостійна частка. Вона стикається з ма̄йею (ілюзією) внаслідок свого бажання володіти нею, і в цьому причина численних страждань душі. Доки душа зв’язана з матерією, вона змушена працювати, щоб задовольнити «свої» матеріальні потреби. Однак свідомість Кр̣шн̣и виводить живу істоту в духовне життя, навіть якщо істота перебуває під владою матерії, бо свідомість Кр̣шн̣и — це відродження духовного буття в умовах матеріального існування. Чимдалі просуваючись в свідомості Кр̣шн̣и, людина все більше звільнюється з пазурів матерії. Господь ні до кого не ставиться з упередженням. Все залежить від того, як людина практично виконує свої обов’язки в свідомості Кр̣шн̣и. В свою чергу свідомість Кр̣шн̣и допомагає цілковито опанувати чуття й приборкати бажання та гнів. Отже, той, хто стійко тримається свідомості Кр̣шн̣и й приборкав вищезгадані пристрасті, — насправді перебуває в трансцендентному стані, або брахма-нірва̄н̣і. В свідомості Кр̣шн̣и восьмиступеневу містичну йоґу здійснюють природним чином, адже в свідомості Кр̣шн̣и безпосередньо досягають її вищої мети. Практика йами, нійами, а̄сани, пра̄н̣а̄йа̄ми, пратйа̄ха̄ри, дха̄ран̣и, дхйа̄ни і сама̄дхі — це послідовні етапи духовного сходження. Але все це лише попередні ступені досконалості, вищий же ступінь — це віддане служіння, бо тільки воно може принести мир людині. І це — вища досконалість людського життя.

Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā ötödik fejezetéhez, melynek címe: „Karma-yoga – cselekvés Kṛṣṇa-tudatban”.

Так закінчуються пояснення Бхактіведанти до п’ятої глави Ш́рı̄мад Бгаґавад-ґı̄ти, в якій розглядалася карма-йоґа, тобто діяльність в свідомості Кр̣шн̣и.