29. VERS

VERZ 29

Szöveg

Besedilo

bhoktāraṁ yajña-tapasāṁ
sarva-loka-maheśvaram
suhṛdaṁ sarva-bhūtānāṁ
jñātvā māṁ śāntim ṛcchati

Szó szerinti jelentés

Synonyms

bhoktāram – a haszonélvezőjeként; yajña – áldozatoknak; tapasām – vezekléseknek és lemondásoknak; sarva-loka – minden bolygónak és azok félisteneinek; maha-īśvaram – a Legfelsőbb Uraként; su-hṛdam – a jótevőjeként; sarva – minden; bhūtānām – élőlénynek; jñātvā – így ismervén; mām – Engem (az Úr Kṛṣṇát); śāntim – megszabadulást az anyagi kínoktól; ṛcchati – elér.

bhoktāram – uživalca; yajña – žrtvovanj; tapasām – in askeze; sarva-loka – vseh planetov in polbogov na njih; mahā-īśvaram – vrhovnega gospodarja; su-hṛdam – dobrotnika; sarva – vseh; bhūtānām – živih bitij; jñātvā – tako poznavajoč; mām – Mene (Gospoda Kṛṣṇo); śāntim – osvoboditev od materialnega trpljenja; ṛcchati – doseže.

Fordítás

Translation

Akinek tudata Bennem merül el, s tudja, hogy Én vagyok minden áldozat és önfegyelmezés végső haszonélvezője, minden bolygó és félisten Legfelsőbb Ura, valamint az összes élőlény jóakarója és jótevője, az megszabadul az anyagi szenvedésektől, és eléri a békét.

Kdor je popolnoma zavesten Mene in ve, da sem končni uživalec vseh žrtvovanj in askeze, vrhovni gospodar vseh planetov in polbogov ter dobrotnik vseh živih bitij, se reši materialnega trpljenja in doseže mir.

Magyarázat

Purport

A feltételekhez kötött lelkek az illuzórikus energia karmai között nagyon vágyódnak a békére az anyagi világban. Nem tudják, hogyan érhetik el, ám a Bhagavad-gītānak ez a része megmagyarázza mindezt. A béke legnagyszerűbb képlete a következő: az Úr Kṛṣṇa a haszonélvezője minden emberi tettnek. Ő az összes bolygó és az azokon uralkodó félistenek tulajdonosa, ezért mindent az Ő transzcendentális szolgálatára kell felajánlanunk. Nála senki sem hatalmasabb. Még a legnagyobb félisteneknél, az Úr Śivánál és az Úr Brahmānál is hatalmasabb. A Védák (Śvetāśvatara-upaniṣad 6.7) a Legfelsőbb Úrról azt írják: tam īśvarāṇāṁ paramaṁ maheśvaram. Az élőlények az illúzió varázsa alatt megpróbálnak az urai lenni mindennek, amit csak látnak, noha a valóságban mind alárendeltjei az Úr anyagi energiájának. Az anyagi természetnek az Úr a mestere, a feltételekhez kötött élőlények pedig arra kényszerülnek, hogy engedelmeskedjenek az anyagi természet szigorú törvényeinek. Mindaddig, amíg meg nem értjük ezeket a magától értetődő tényeket, nem érhetünk el sem egyéni, sem általános békét a világban. A Kṛṣṇa-tudat lényege nem más, mint hogy az Úr Kṛṣṇa a legfelsőbb uralkodó, az élőlények pedig – beleértve a hatalmas félisteneket is – valamennyien az Ő alárendeltjei. A tökéletes békét tehát csakis teljes Kṛṣṇa-tudatban lehet elérni.

Pogojene duše v oblasti slepilne energije bi rade dosegle mir v materialnem svetu, ne poznajo pa poti do miru, ki je opisana v tem verzu Bhagavad-gīte. Doseči pravi mir je zelo preprosto: vedeti moramo le, da je uživalec sadov vsega človekovega delovanja Gospod Kṛṣṇa. Ljudje bi morali vse nameniti za transcendentalno služenje Gospodu, kajti Gospod je lastnik vseh planetov in polbogov, ki prebivajo na njih. Nihče ni večji od Njega. Gospod je večji od največjih polbogov, Śive in Brahme. V Vedah (Śvetāśvatara Upaniṣada 6.7) je Gospod opisan z besedami tam īśvarāṇāṁ paramaṁ maheśvaram. Pod vplivom iluzije poskušajo živa bitja zagospodariti vsemu, kar jih obdaja, v resnici pa so v oblasti Gospodove materialne energije. Gospod je gospodar materialne narave, pogojene duše pa so podložne njenim strogim zakonom. Dokler ljudje ne razumejo teh preprostih dejstev, ne morejo doseči miru niti kot posamezniki niti kot skupnost. Bistvena ideja zavesti Kṛṣṇe je, da je Gospod Kṛṣṇa vrhovni upravitelj, vsa živa bitja, vključno z velikimi polbogovi, pa so Mu podrejena. Popoln mir lahko doseže le, kdor je popolnoma zavesten Kṛṣṇe.

Az ötödik fejezet az általában karma-yogának nevezett Kṛṣṇa-tudat gyakorlati magyarázata. Arra a spekulatív kérdésre, hogy miképpen eredményezhet a karma-yoga felszabadulást, itt kapunk választ. A Kṛṣṇa-tudatbeli cselekvés azt jelenti, hogy úgy cselekszünk, hogy közben tökéletes tudásunk van az Úrról, mindenek uralkodójáról. Az ilyen tevékenység nem különbözik a transzcendentális tudástól. A bhakti-yoga nem más, mint közvetlen Kṛṣṇa-tudat, a jñāna-yoga pedig egy olyan út, amely a bhakti-yogához vezet. A Kṛṣṇa-tudat tehát azt jelenti, hogy az ember úgy cselekszik, hogy teljes tudással rendelkezik a Legfelsőbb Abszolúthoz fűződő kapcsolatáról. Ez a tudat a Kṛṣṇáról, vagyis az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről szóló teljes tudás ismeretében válik tökéletessé. A tiszta lélek Isten parányi szerves része, s így örök szolgája. A māyāval (illúzióval) azért kerül kapcsolatba, mert annak ura akar lenni, s ez okozza tengernyi szenvedését. Mindaddig, míg kapcsolatban van az anyaggal, munkát is kell végeznie, hogy anyagi szükségleteit előteremtse. A Kṛṣṇa-tudat azonban a lelki életbe vezeti át az embert, miközben még az anyagi világban él, mert ennek az anyagi világban való gyakorlása feléleszti lelki létét. Minél emelkedettebb az ember, annál inkább kiszabadul az anyag karmai közül. Az Úr nem részrehajló senkivel szemben sem. Minden a Kṛṣṇa-tudatos kötelességek gyakorlati végrehajtásától függ, amelynek segítségével az ember eléri, hogy minden tekintetben uralkodni tud az érzékein, s képes szembeszállni a vágyak és a düh késztetéseivel. Aki pedig szilárd a Kṛṣṇa-tudatban, s uralkodik az említett szenvedélyeken, az valóban a transzcendentális síkon, a brahma-nirvāṇában marad. Aki Kṛṣṇa-tudatban él, az ezzel együtt a nyolcfokú yogát is végzi, mert annak a végső célját is eléri. A yama, niyama, āsana, prāṇāyāma, pratyāhāra, dhāraṇā, dhyāna és samādhi gyakorlásával az ember fokozatosan emelkedik felfelé, ám ezek csupán előkészítik az odaadó szolgálat által elért tökéletességet. Egyedül az odaadó szolgálat ajándékozhatja meg békével az embert. Ez az élet legmagasabb rendű tökéletessége.

To poglavje govori o delovanju z zavestjo Kṛṣṇe, splošno znanem kot karma-yoga. Tu najdemo odgovor na vprašanje spekulativnih mislecev, ki jih zanima, kako je mogoče s karma-yogo doseči osvoboditev. Delovati z zavestjo Kṛṣṇe pomeni delovati s popolnim znanjem o Gospodu kot vrhovnem upravitelju. Tako delovanje je enako transcendentalnemu znanju. Bhakti-yoga je neposredno delovanje z zavestjo Kṛṣṇe, jñāna-yoga pa je pot, ki vodi do bhakti-yoge. Biti zavesten Kṛṣṇe pomeni delovati s popolnim znanjem o svojem odnosu z Vrhovnim Absolutom, najvišja stopnja zavesti Kṛṣṇe pa je popolno znanje o Kṛṣṇi, Vsevišnji Božanski Osebnosti. Čista duša je sestavni delec Gospoda in Gospodov večni služabnik. Ker pa želi gospodariti māyi (iluziji), pride v njeno kraljestvo, zato mora trpeti. Dokler je v materialnem svetu, mora delati, da bi zadovoljila materialne potrebe. Metoda zavesti Kṛṣṇe pa privede na pot duhovnega življenja celo človeka, ki je v oblasti materialne energije, kajti to je proces, s katerim lahko v materialnem svetu obudimo svojo duhovno zavest. Bolj ko človek duhovno napreduje, manj je odvisen od materialne narave. Gospod ni do nikogar pristranski. Vse je odvisno od tega, kako opravljamo svoje dolžnosti do Kṛṣṇe, ki nam pomagajo obvladovati čute in premagovati želje in jezo. Kdor je neomajno zavesten Kṛṣṇe in obvladuje omenjene strasti, je dejansko na transcendentalni ravni ali ravni brahma-nirvāṇe. Kdor deluje z zavestjo Kṛṣṇe, s tem vadi tudi osemstopenjsko mistično yogo, saj doseže njen končni cilj. Z vadbo yame, niyame, āsane, prāṇāyāme, pratyāhāre, dhāraṇe, dhyāne in samādhija yogī postopoma napreduje v duhovnem življenju. Toda to so le nižje stopnje na poti duhovnega napredka, kajti popolnost lahko doseže šele z vdanim služenjem, ki človeku edino prinese mir ter je najvišja stopnja popolnosti.

Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad Bhagavad-gītā ötödik fejezetéhez, melynek címe: „Karma-yoga – cselekvés Kṛṣṇa-tudatban”.

Tako se končajo Bhaktivedantova pojasnila petega poglavja Śrīmad Bhagavad-gīte z naslovom "Karma-yoga - delovanje za Kṛṣṇo."