20. VERS
ТЕКСТ 20
Szöveg
Текст
nodvijet prāpya cāpriyam
sthira-buddhir asammūḍho
brahma-vid brahmaṇi sthitaḥ
нодвиджет пра̄пя ча̄приям
стхира-буддхир асаммӯд̣хо
брахма-вид брахман̣и стхитах̣
Szó szerinti jelentés
Дума по дума
na – sohasem; prahṛṣyet – örvendezik; priyam – a kellemeset; prāpya – elérve; na – nem; udvijet – izgatott lesz; prāpya – elérve; ca – is; apriyam – a kellemetlent; sthira-buddhiḥ – rendületlen értelmű; asammūḍhaḥ – nem zavarodott; brahma-vit – a Legfelsőbbet tökéletesen ismerő; brahmaṇi – a transzcendensben; sthitaḥ – van.
на – никога; прахр̣ш̣йет – не се радва; приям – нещо приятно; пра̄пя – като достига; на – не; удвиджет – се вълнува; пра̄пя – като получава; ча – също; априям – нещо неприятно; стхира-буддхих̣ – с устойчив разум; асаммӯд̣хах̣ – необъркан; брахма-вит – човек, който познава съвършено Върховния; брахман̣и – в трансценденталността; стхитах̣ – установена.
Fordítás
Превод
Aki nem örvendezik, ha valami kellemes éri, s nem búsul a kellemetlenen, kinek értelme rendületlen, akit semmi nem téveszt meg, s aki ismeri az Istenről szóló tudományt, az már a transzcendensben állapodott meg.
Личност, която не се радва, когато постигне нещо приятно, нито скърби, когато я сполети нещо неприятно; чийто разум е устойчив; която не е объркана и познава науката за Бога, вече е установена в трансценденталността.
Magyarázat
Пояснение
Ez a vers az önmegvalósítást elért ember jellemzőit írja le. Az első jellemvonása az, hogy nem téveszti meg a hamis testi azonosítás, azaz nem gondolja, hogy igazi énje az anyagi test. Tökéletesen tisztában van vele, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének töredék része ő, s nem ez a test. Éppen ezért nem örül, ha megkap valamit, s nem bánkódik semmi olyan dolog elvesztése miatt, ami csak a testtel áll kapcsolatban. Az ilyen szilárd elmeállapotot hívják sthira-buddhinak, vagyis rendíthetetlen értelemnek. Őt tehát sohasem téveszti meg az a felfogás, mely szerint a durvafizikai test egyenlő a lélekkel. Nem fogadja el, hogy a test örökkévaló, és nem tagadja meg a lélek létezését. Ez a tudás olyan helyzetbe emeli, amelyben tökéletes ismerettel rendelkezik az Abszolút Igazság – azaz a Brahman, a Paramātmā és Bhagavān – tudományáról. Ily módon tökéletesen ismeri saját eredeti helyzetét, s nem próbál tévesen minden tekintetben eggyé válni a Legfelsőbbel. Ezt hívják a Brahman-szint elérésének, vagyis önmegvalósításnak, s ez a szilárd tudat a Kṛṣṇa-tudat.
Тук са описани качествата на една себепознала се личност. Първото ѝ качество е, че тя не е в илюзия от фалшивото отъждествяване на тялото с истинското „аз“. Тя знае много добре, че не е това тяло, а е частица, откъсната от Върховната Божествена Личност. Затова не се радва, когато постигне нещо, нито скърби, когато загуби нещо, свързано с тялото ѝ. Тази стабилност на ума се нарича стхира-буддхи, себеинтелигентност. Такава личност не се заблуждава, защото не бърка грубото тяло с душата, не приема тялото за нещо вечно и не пренебрегва съществуването на душата. Това знание я издига до положението да обхване в пълнота науката за Абсолютната Истина – Брахман, Парама̄тма̄ и Бхагава̄н. По този начин тя разбира органично присъщата си позиция и не се опитва изкуствено да стане еднаква с Върховния във всяко отношение. Това се нарича Брахман реализация, т.е. себереализация. И това устойчиво съзнание е Кр̣ш̣н̣а съзнание.