21. VERS
ТЕКСТ 21
Szöveg
Текст
vindaty ātmani yat sukham
sa brahma-yoga-yuktātmā
sukham akṣayam aśnute
виндатй а̄тмани ят сукхам
са брахма-йога-юкта̄тма̄
сукхам акш̣аям ашнуте
Szó szerinti jelentés
Дума по дума
bāhya-sparśeṣu – külsődleges érzéki gyönyörben; asakta-ātmā – nem ragaszkodó; vindati – élvezi; ātmani – az önvalóban; yat – amit; sukham – boldogságot; saḥ – ő; brahma-yoga – a Brahmanra összpontosítva; yukta-ātmā – az önvalóval összekapcsolódó; sukham – boldogságot; akṣayam – végtelent; aśnute – élvez.
ба̄хя-спаршеш̣у – външно сетивно наслаждение; асакта-а̄тма̄ – който не е привързан; виндати – се наслаждава; а̄тмани – в себето; ят – това, което; сукхам – щастие; сах̣ – той; брахма йога – съсредоточаване в Брахман; юкта-а̄тма̄ – свързан със себето; сукхам – щастие; акш̣аям – неограничено; ашнуте – се радва.
Fordítás
Превод
Aki ekképpen felszabadult, az nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, hanem mindig transzba merül, s a belső gyönyört élvezi. Az önmegvalósított embernek ily módon határtalan boldogságban van része, mert figyelmét a Legfelsőbbre függeszti.
Такава освободена личност не се интересува от материално сетивно наслаждение, тя е винаги в транс и се наслаждава на вътрешно удоволствие. Себепозналата се душа изпитва неограничено щастие, защото е вглъбена във Върховния.
Magyarázat
Пояснение
Śrī Yāmunācārya, a Kṛṣṇa-tudat nagy bhaktája így ír:
Шрӣ Я̄муна̄ча̄ря, велик предан в Кр̣ш̣н̣а съзнание, казва:
nava-nava-rasa-dhāmany udyataṁ rantum āsīt
tad-avadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne
bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭhu niṣṭhīvanaṁ ca
нава-нава-раса-дха̄манй удятам̇ рантум а̄сӣт
тад-авадхи бата на̄рӣ-сан̇гаме смаряма̄не
бхавати мукха-вика̄рах̣ суш̣т̣ху ниш̣т̣хӣванам̇ ча
„Mióta Kṛṣṇa transzcendentális szerető szolgálatát végzem, s örökké megújuló lelki gyönyört merítek Belőle, ha bármikor eszembe jut a nemi élvezet, már a gondolattól is köpök, s ajkam legörbül az undortól.” A brahma-yogában, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban élő ember olyannyira elmélyed az Úr szerető szolgálatában, hogy minden kedve elmegy az anyagi élvezetektől. A legnagyobb anyagi gyönyör a nemi élvezet. Az egész világ ennek varázsa alatt működik, s a materialisták nem is képesek más cél érdekében cselekedni. A Kṛṣṇa-tudatú ember ezzel ellentétben nagyobb lendülettel képes dolgozni a nemi élvezet nélkül, melyet messze elkerül. Ez a lelki megvalósítás bizonyítéka. A lelki megvalósítás és a nemi élvezet nem férnek össze egymással. A Kṛṣṇa-tudatú ember felszabadult lélek, ezért nem vonzódik semmilyen érzéki élvezethez.
„Откакто служа на Кр̣ш̣н̣а трансцендентално и с любов, откривам ново и ново блаженство в него, а щом помисля за сексуално удоволствие, устните ми се изкривяват от отвращение и аз заплювам мисълта.“ В брахма йога, Кр̣ш̣н̣а съзнание, човек до такава степен е погълнат от любовно служене на Бога, че напълно загубва вкус към материално сетивно наслаждение. От материалните удоволствия най-висшето е сексът. Целият свят се движи под неговата магия и няма материалист, който да работи без този мотив. Но една личност в Кр̣ш̣н̣а съзнание може да работи, и то с още по-голяма енергия, без сексуалното удоволствие; тя просто го избягва. Това е проверка в духовния живот. Духовният живот и сексуалното наслаждение не вървят заедно. Една Кр̣ш̣н̣а осъзната личност не се интересува от каквото и да било сетивно наслаждение, защото е освободена душа.