8. VERS
VERSO 8
Szöveg
Texto
vināśāya ca duṣkṛtām
dharma-saṁsthāpanārthāya
sambhavāmi yuge yuge
vināśāya ca duṣkṛtām
dharma-saṁsthāpanārthāya
sambhavāmi yuge yuge
Szó szerinti jelentés
Sinônimos
paritrāṇāya – felszabadításáért; sādhūnām – a bhaktáknak; vināśāya – megsemmisítéséért; ca – és; duṣkṛtām – a gonoszoknak; dharma – a vallás elveinek; saṁsthāpana-arthāya – visszaállításáért; sambhavāmi – Én megjelenek; yuge – korszakról; yuge – korszakra.
paritrāṇāya — para a salvação; sādhūnām — dos devotos; vināśāya — para a aniquilação; ca — e; duṣkṛtām — dos descrentes; dharma — princípios da religião; saṁsthāpana-arthāya — para restabelecer; sambhavāmi — apareço; yuge — milênio; yuge — após milênio.
Fordítás
Tradução
A jámborok felszabadítása, a gonoszok megsemmisítése, valamint a vallás elveinek visszaállítása végett korszakról korszakra megjelenek Én.
Para libertar os piedosos e aniquilar os descrentes, bem como para restabelecer os princípios da religião, Eu mesmo venho, milênio após milênio.
Magyarázat
Comentário
A Bhagavad-gītā szerint a sādhu (szent ember) szó Kṛṣṇa-tudatú embert jelent. Lehet, hogy kívülről nézve valaki vallástalannak tűnik, ám ha teljes mértékben rendelkezik a Kṛṣṇa-tudatú tulajdonságokkal, akkor tudhatjuk róla, hogy sādhu. A duṣkṛtām szó azokra utal, akik nem törődnek a Kṛṣṇa-tudattal. Ezek a hitetlenek (duṣkṛtām) nagyon ostobák, s az emberiség alját képezik még akkor is, ha a világi műveltség díszében tetszelegnek. A száz százalékosan Kṛṣṇa-tudatban cselekvőt ezzel ellentétben sādhunak tekintik még akkor is, ha nem túlságosan tanult vagy művelt. Ami az ateistákat illeti, a Legfelsőbb Úrnak nem szükséges személyesen megjelennie ahhoz, hogy végezzen velük, mint ahogy Rāvaṇa és Kaṁsa esetében tette. Számtalan ügynöke van erre a célra, akik nagyon jól értenek a démonok megsemmisítéséhez. Az Úr legfőképpen azért jelenik meg, hogy boldoggá tegye tiszta bhaktáit, akiket a démonok örökké zaklatnak. Egy démon még akkor is üldözi a bhaktát, ha az történetesen a saját rokona. Hiraṇyakaśipu például saját fiát, Prahlāda Mahārāját üldözte, és noha Kṛṣṇa anyja (Devakī) Kaṁsa húga volt, mégis számtalan viszontagságon kellett keresztülmennie férjével, Vasudevával együtt csak azért, mert Kṛṣṇa az ő gyermekükként készült megjelenni. Az Úr Kṛṣṇa elsősorban Devakī megmentése, és nem Kaṁsa megölése miatt jelent meg, bár egyidejűleg mindkét feladatnak eleget tett. Ezért mondja ez a vers, hogy az Úr különféle inkarnációiban a bhakták védelmezése és a hitetlen démonok megsemmisítése érdekében száll alá.
Segundo o Bhagavad-gītā, o sādhu (homem santo) é um homem em consciência de Kṛṣṇa. Talvez alguém pareça irreligioso, mas se tiver completa e plenamente as qualificações da consciência de Kṛṣṇa, deve-se considerá-lo um sādhu. E duṣkṛtām refere-se àqueles que não se interessam pela consciência de Kṛṣṇa. Tais descrentes, ou duṣkṛtām, são descritos como tolos e os mais baixos da humanidade, embora possam estar enfeitados com a educação mundana, ao passo que quem se ocupa cem por cento em consciência de Kṛṣṇa é aceito como sādhu, mesmo que talvez não seja erudito nem muito culto. Quanto aos ateus, não é preciso que o Senhor Supremo apareça como Ele é para destruí-los, como apareceu para os demônios Rāvaṇa e Kaṁsa. O Senhor tem muitos agentes que são bem competentes para aniquilar os demônios. Mas o Senhor vem especialmente para tranquilizar Seus devotos imaculados, que são sempre molestados pelas pessoas demoníacas. O demônio molesta o devoto, mesmo quando este é seu parente. Apesar de ser filho de Hiraṇyakaśipu, Prahlāda Mahārāja ainda assim foi perseguido por seu pai; embora Devakī, a mãe de Kṛṣṇa, fosse irmã de Kaṁsa, ela e seu marido Vasudeva foram perseguidos só porque Kṛṣṇa iria nascer deles. Então, o Senhor Kṛṣṇa apareceu principalmente para libertar Devakī, e não apenas para matar Kaṁsa, apesar de as duas façanhas terem se realizado ao mesmo tempo. Portanto, aqui se diz que, para libertar o devoto e derrotar os demônios descrentes, o Senhor aparece em diferentes encarnações.
Kṛṣṇadāsa Kavirāja Gosvāmī Caitanya-caritāmṛtájában a következő versek (Madhya-līlā 20.263–264) összegzik az inkarnációk alapelveit:
No Caitanya-caritāmṛta de Kṛṣṇadāsa Kavirāja, os seguintes versos (Madhya 20.263-264) resumem estes princípios aplicáveis à encarnação:
sei īśvara-mūrti ‘avatāra’ nāma dhare
sei īśvara-mūrti ‘avatāra’ nāma dhare
viśve avatari’ dhare ‘avatāra’ nāma
viśve avatari’ dhare ‘avatāra’ nāma
„Az avatāra, az Istenség inkarnációja Isten birodalmából száll alá, hogy megnyilvánuljon az anyagi világban. Az Istenség Személyiségének e sajátos, alászálló formáját inkarnációnak, avatārának hívják. Ezek az inkarnációk a lelki világban, Isten birodalmában élnek, s az anyagi teremtésbe alászállva kapják az avatāra nevet.”
“O avatāra, ou encarnação de Deus, desce do reino de Deus para manifestar-se no mundo material. E a forma específica da Personalidade de Deus que empreende essa descida chama-se encarnação, ou avatāra. Essas encarnações estão situadas no mundo espiritual, o reino de Deus. Ao descerem à criação material, elas assumem o nome de avatāra.”
Különféle avatārák vannak: puruṣāvatārák, guṇāvatārák, līlāvatārák, śakty-āveśa avatārák, manvantara-avatārák és yugāvatārák. Valamennyien előre meghatározott időpontban jelennek meg a világegyetem különböző részein, ám minden avatāra kútfeje az Úr Kṛṣṇa, az eredeti Úr. Az Úr Śrī Kṛṣṇa főleg azért jelenik meg, hogy enyhítsen a tiszta bhakták aggodalmain, akik nagyon vágynak látni Őt eredeti vṛndāvanai kedvtelései közben. Ezért a Kṛṣṇa-avatāra elsődleges célja, hogy tiszta bhaktái kedvében járjon.
Há várias espécies de avatāras, tais como puruṣāvatāras, guṇāvatāras, līlāvatāras, śakty-āveśa avatāras, manvantara-avatāras e yugāvatāras — todas aparecendo no momento programado por todo o Universo. Mas o Senhor Kṛṣṇa é o Senhor primordial, a fonte de todos os avatāras. O Senhor Śrī Kṛṣṇa vem com o propósito específico de mitigar as ansiedades dos devotos puros, que estão muito ansiosos por vê-lO executando Seus passatempos originais em Vṛndāvana. Portanto, a finalidade principal do avatāra de Kṛṣṇa é satisfazer Seus devotos imaculados.
Az Úr azt mondja, hogy minden korszakban megjelenik, s ez arra utal, hogy a Kali-korszakban is eljön. A Śrīmad-Bhāgavatam szerint a Kali-korszak inkarnációja az Úr Caitanya Mahāprabhu, aki a saṅkīrtana mozgalom (a szent nevek együttes éneklése) által hirdette Kṛṣṇa imádatát, s így terjesztette el a Kṛṣṇa-tudatot egész Indiában. Megjósolta, hogy a saṅkīrtana mozgalom faluról falura, városról városra terjed majd, s a világon mindenhová eljut. A kinyilatkoztatott írások bizalmas részei – az upaniṣadok, a Mahābhārata és a Bhāgavatam – nem közvetlenül, hanem burkoltan írnak az Úr Caitanyáról mint Kṛṣṇának, az Istenség Személyiségének inkarnációjáról. Az Úr Kṛṣṇa bhaktái rendkívül vonzódnak az Úr Caitanya saṅkīrtana mozgalmához. Az Úrnak ez az avatārája nem öli meg a gonosz embereket, hanem indokolatlan kegyéből felszabadítja őket.
O Senhor diz que Ele mesmo encarna em cada milênio. Isto indica que Ele também encarna na era de Kali. Como afirma o Śrīmad-Bhāgavatam, a encarnação na era de Kali é o Senhor Caitanya Mahāprabhu, que difundiu a adoração a Kṛṣṇa através do movimento de saṅkīrtana (canto congregacional dos santos nomes) e espalhou a consciência de Kṛṣṇa por toda a Índia. Ele predisse que esta cultura de saṅkīrtana se transmitiria mundo afora, de cidade em cidade e de aldeia em aldeia. O Senhor Caitanya, como uma encarnação de Kṛṣṇa, a Personalidade de Deus, é descrito secreta mas não diretamente nas partes confidenciais das escrituras reveladas, tais como os Upaniṣads, o Mahābhārata e o Bhāgavatam. Os devotos do Senhor Kṛṣṇa sentem muita atração pelo movimento de saṅkīrtana do Senhor Caitanya. Este avatāra do Senhor não mata os descrentes, mas salva-os com Sua misericórdia imotivada.