21. VERS
TEXT 21
Szöveg
Tekstas
ya enam ajam avyayam
kathaṁ sa puruṣaḥ pārtha
kaṁ ghātayati hanti kam
ya enam ajam avyayam
kathaṁ sa puruṣaḥ pārtha
kaṁ ghātayati hanti kam
Szó szerinti jelentés
Synonyms
veda – tudja; avināśinam – elpusztíthatatlannak; nityam – mindig létezőnek; yaḥ – aki; enam – ezt (a lelket); ajam – megszületetlennek; avyayam – változhatatlannak; katham – hogyan; saḥ – az; puruṣaḥ – az ember; pārtha – ó, Pārtha (Arjuna); kam – kit; ghātayati – megsebesít; hanti – megöl; kam – kit.
Fordítás
Translation
Ó, Pārtha! Hogyan lehetne gyilkos, vagy miképpen vehetne rá bárkit is az ölésre az, aki tudja, hogy a lélek elpusztíthatatlan, örök, megszületetlen és változatlan?
O Pārtha, kaip gali žmogus, suprantantis, kad siela nesunaikinama, amžina, negimusi ir nekintama, ką nors nužudyti arba priversti žudyti?
Magyarázat
Purport
Mindennek megvan a maga haszna, s a tökéletes tudással rendelkező ember tudja, mit, hogyan és hol alkalmazzon. Annak is megvan a módja, hogyan lehet erőszakot alkalmazni, s a tudással rendelkező ember ismeri ennek a titkát. A bíró halálbüntetéssel sújthatja a gyilkost, ám tettéért nem hibáztatható, mert a jogszabályok alapján rendelte el az erőszakot egy másik élőlénnyel szemben. A Manu-saṁhitā, az emberiség törvénykönyve egyetért azzal, hogy a gyilkost halálra kell ítélni, mert így következő életében nem kell szenvednie a súlyos bűn miatt, amit elkövetett. Ha tehát egy király valakit kötél általi halálbüntetéssel sújt, azzal valójában jót tesz neki. Ehhez hasonlóan amikor Kṛṣṇa rendeli el a harcot, abból arra következtethetünk, hogy ez az erőszak a legfőbb igazságot szolgálja. Arjunának éppen ezért követnie kell az utasítást, és tudnia kell, hogy az az erőszak, amit Kṛṣṇáért harcolva követ el, egyáltalán nem erőszak, mert az embert, pontosabban a lelket semmilyen körülmények között nem lehet megölni. Az igazságszolgáltatás érdekében tehát megengedett az úgynevezett erőszak. Egy sebészeti műtét célja sem a beteg elpusztítása, hanem a gyógyítása. Ezért a harc, amit Arjuna Kṛṣṇa utasítását követve fog megvívni, teljes tudás birtokában történik, s így nem lehet semmilyen bűnös visszahatása.
KOMENTARAS: Viskas turi savo paskirtį ir žmogus, turintis tobulą žinojimą, išmano, kaip ir kur panaudoti daiktus pagal jų tikrąją paskirtį. Prievarta irgi turi savo paskirtį, tiktai reikia žinoti, kada ją panaudoti. Negalima smerkti teisėjo, taikos metu paskyrusio mirties bausmę kaltinamajam žmogžudyste, nes teisėjas sankcionuoja prievartą prieš kitą asmenį, remdamasis baudžiamuoju kodeksu. „Manu-saṁhitoje“, įstatymų sąvade žmonijai, pritariama nuomonei, kad žmogžudys turi būti pasmerktas myriop, tuomet kitą gyvenimą jam neteks kentėti už didelę nuodėmę, kurią jis padarė. Todėl valdovas, pakardamas žmogžudį, iš tiesų daro jam gera. Analogiškai, kai Kṛṣṇa liepia kovoti, aišku, jog prievarta bus naudojama aukščiausiojo teisingumo vardan, todėl Arjuna ir privalo kautis, kaip jam nurodoma, gerai suvokdamas, kad prievarta kovojant dėl Kṛṣṇos – išvis jokia prievarta, nes, šiaip ar taip, žmogaus, o teisingiau – sielos, neįmanoma nužudyti. Taigi įgyvendinant teisingumą vadinamoji prievarta leistina. Chirurginės operacijos tikslas – ne žudyti pacientą, o jį išgydyti. Todėl Arjuna, paklusęs Kṛṣṇos įsakymui stoti į kovą, pasielgtų kaip žmogus, turintis tobulą žinojimą, ir nesusilauktų nuodėmingų veiklos pasekmių.