Skip to main content

11. VERS

VERZ 11

Szöveg

Besedilo

śrī-bhagavān uvāca
aśocyān anvaśocas tvaṁ
prajñā-vādāṁś ca bhāṣase
gatāsūn agatāsūṁś ca
nānuśocanti paṇḍitāḥ
śrī-bhagavān uvāca
aśocyān anvaśocas tvaṁ
prajñā-vādāṁś ca bhāṣase
gatāsūn agatāsūṁś ca
nānuśocanti paṇḍitāḥ

Szó szerinti jelentés

Synonyms

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; aśocyān – nem érdemes bánkódni érte; anvaśocaḥ – bánkódsz; tvam – te; prajñā-vādān – művelt beszéd; ca – és; bhāṣase – beszélve; gata – elveszett; asūn – élet; agata – nem veszett el; asūn – élet; ca – és; na – soha; anuśocanti – siránkoznak; paṇḍitāḥ – a tanult emberek.

śrī-bhagavān uvāca – Vsevišnji Gospod je rekel; aśocyān – kar ni vredno žalosti; anvaśocaḥ – žaluješ; tvam – ti; prajñā-vādān – učene besede; ca – tudi; bhāṣase – govoriš; gata – izgubljena; asūn – življenja; agata – ki niso pretekla; asūn – življenja; ca – tudi; na – nikoli; anuśocanti – žalujejo; paṇḍitāḥ – učeni.

Fordítás

Translation

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Művelt beszéded mellett olyasmit gyászolsz, amiért nem érdemes bánkódni. A bölcsek nem keseregnek sem az élő, sem a halott felett.

Vsevišnji Gospod je rekel: Medtem ko govoriš učene besede, žaluješ za tistim, kar ni vredno žalosti. Modri ne žalujejo niti za živimi niti za mrtvimi.

Magyarázat

Purport

Az Úr máris felvette a tanító szerepét, s megszidta tanítványát, amikor közvetve ostobának nevezte: „Művelt emberként szólsz, de azt mégsem tudod, hogy a tanult ember, aki tudja, mi a test, és tudja, mi a lélek, nem panaszkodik a test egyik állapota miatt sem, legyen az élő vagy halott.” Ahogyan az a későbbi fejezetek magyarázataiból világossá válik, a tudás annyit jelent, mint ismerni az anyagot és a lelket, valamint mindkettő irányítóját. Arjuna azzal érvelt, hogy a vallásos elvek fontosabbak, mint a politika és a szociológia, de azt nem tudta, hogy az anyagról, a lélekről és a Legfelsőbbről szóló tudás még a vallásos külsőségeknél is fontosabb. Nem rendelkezett ezzel az ismerettel, ezért nem lett volna szabad bölcs embernek mutatnia magát. Nem volt az, s ezért olyasvalami miatt panaszkodott, ami miatt egyáltalán nem érdemes szomorkodni. A test megszületik, és sorsa az, hogy ma vagy holnap elpusztuljon, ezért nem olyan fontos, mint a lélek. Aki ennek tudatában van, az valóban művelt, és számára semmi nem jelent okot a panaszkodásra, bármilyen helyzetben is legyen az anyagi test.

Gospod se je takoj postavil v vlogo učitelja in oštel učenca, saj mu je na posreden način dejal, da je neumen. Rekel je: „Govoriš kakor učen človek, ne veš pa, da učeni – tisti, ki vedo, kaj je telo in kaj duša – nikoli ne žalujejo za telesom, ne za živim ne za mrtvim.“ Naslednja poglavja bodo pojasnila, da je znanje poznavanje materije in duha ter osebnosti, ki ima oblast nad njima. Arjuna je trdil, da bi morali religioznim načelom pripisovati večjo pomembnost kakor politiki ali sociologiji, ni pa vedel, da je znanje o materiji, duši in Vsevišnjem še pomembnejše od religioznih obrazcev. Zato se ne bi smel imeti za zelo učenega. In ker ni bil najbolj učen, je žaloval za nečim, kar ni vredno žalosti. Telo se rodi in usojeno mu je, da ga danes ali jutri ne bo več, zato je manj pomembno od duše. Kdor to ve, ima pravo znanje in ne žaluje ne za mrtvim ne za živim materialnim telesom.