Skip to main content

12. VERS

TEKST 12

Szöveg

Tekst

yad āditya-gataṁ tejo
jagad bhāsayate ’khilam
yac candramasi yac cāgnau
tat tejo viddhi māmakam
yad āditya-gataṁ tejo
jagad bhāsayate ’khilam
yac candramasi yac cāgnau
tat tejo viddhi māmakam

Szó szerinti jelentés

Synonyms

yat – ami; āditya-gatam – a napfényben lévő; tejaḥ – ragyogás; jagat – az egész világot; bhāsayate – beragyogja; akhilam – teljesen; yat – ami; candramasi – a holdon; yat – ami; ca – is; agnau – a tűzben; tat – azt; tejaḥ – a ragyogást; viddhi – értsd meg; māmakam – Tőlem van.

yat – to, co; āditya-gatam – w blasku słonecznym; tejaḥ – blask; jagat – cały świat; bhāsayate – oświetla; akhilam – całkowicie; yat – to, co; candramasi – w księżycu; yat – to, co; ca – również; agnau – w ogniu; tat – to; tejaḥ – blask; viddhi – zrozumieć; māmakam – ode Mnie.

Fordítás

Translation

Az egész világ sötétségét szétoszlató nap ragyogása, a hold sugárzása és a tűz fényessége is mind Belőlem árad.

We Mnie ma swoje źródło światłość słoneczna, która rozprasza ciemność tego całego świata. Ode Mnie jest również blask ognia i czar księżycowego światła.

Magyarázat

Purport

Aki nem kellőképpen intelligens, az nem láthatja, mi hogyan megy végbe. Tudásunkat azonban megalapozhatjuk azzal, ha megértjük, amit az Úr ebben a versben mond. Mindenki láthatja a napot, a holdat, a tüzet és az elektromosságot. Csupán annyit próbáljunk megérteni, hogy a nap, a hold, az elektromosság és a tűz fénye mind az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből árad. Ez a felfogás, ami a Kṛṣṇa-tudat kezdetét jelenti, nagy lépés az anyagi világban feltételekhez kötött lélek lelki fejlődésének útján. A élőlények lényegüket tekintve a Legfelsőbb Úr szerves részei, és Kṛṣṇa a versben arra céloz, hogyan térhetnek haza, vissza Istenhez.

ZNACZENIE:
 
Nieinteligentni nie mogą zrozumieć, w jaki sposób dzieją się różne rzeczy. Wiedza zaczyna się w momencie, kiedy rozumie się to, co Pan tłumaczy tutaj. Każdy widzi słońce, księżyc, ogień i światło elektryczne. Należy jedynie próbować zrozumieć, że światłość słońca, księżyca, światło elektryczne czy ogień, wszystko to pochodzi od Najwyższej Osoby Boga. Takie pojmowanie życia jest już wielkim krokiem naprzód dla uwarunkowanej duszy w tym materialnym świecie i jest ono początkiem świadomości Kṛṣṇy. Żywe istoty są integralnymi cząstkami Najwyższego Pana i tutaj otrzymują one od Niego wskazówkę, w jaki sposób mogą powrócić do Boga, do domu.

Ebből a versből azt is megtudhatjuk, hogy a nap beragyogja az egész naprendszert. Különféle univerzumok és naprendszerek vannak, napokkal, holdakkal és bolygókkal, de minden univerzumban csak egy nap van. Ahogyan azt a Bhagavad-gītā (10.21) elmondja, a hold szintén csillag (nakṣatrāṇām ahaṁ śaśī). A napfény a Legfelsőbb Úr lelki világa lelki ragyogásának köszönhető. Az emberek általában akkor kezdenek el tevékenykedni, ha felkel a nap. A főzéshez tűz kell, s tűzre van szükség a gyárak működtetéséhez is, és még sorolhatnánk, mi mindenhez. A tűz tehát nagyon sok dologhoz szükséges. Láthatjuk, hogy a napfény, a holdfény és a tűz nagyon kedves az élőlények számára. Nélkülük senki sem élhetne. Ha tehát megértjük, hogy a nap, a hold, a tűz fénye és ragyogása mind az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből, Kṛṣṇából árad, akkor a Kṛṣṇa-tudatunk fejlődni kezd. A hold fénye táplálja a zöldségeket. A holdfény olyannyira kellemes, hogy az emberek könnyen megérthetik ebből, hogy Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyéből élnek. Az Ő kegye nélkül nem lenne nap, hold és tűz, s ezek nélkül senki sem élhetne. E néhány gondolat célja az, hogy felébressze a Kṛṣṇa-tudatot a feltételekhez kötött lelkekben.

Z wersetu tego dowiadujemy się, że słońce oświetla cały system słoneczny. Istnieją różne wszechświaty i systemy słoneczne, w których są różne słońca, księżyce i planety, ale w każdym wszechświecie jest tylko jedno słońce. A księżyc – jak oznajmia Bhagavad-gītā (10.21), jest jedną z gwiazd (nakṣatrāṇām ahaṁ śaśī). Źródłem blasku słonecznego jest światłość duchowa pochodząca z nieba duchowego Najwyższego Pana. Wraz ze wschodem słońca zaczyna się aktywność istot ludzkich. Zapalają one ogień, aby przygotować pożywienie, aby uruchomić fabryki itd. Tak wiele rzeczy robi się za pomocą ognia. Zatem wschód słońca, ogień i światło księżyca są wielkim dobrodziejstwem dla ludzkich istot. Żadna istota nie może bez nich żyć. Więc jeśli ktoś jest w stanie zrozumieć, że światło i blask słońca, księżyca i ognia emanują z Najwyższej Osoby Boga, Kṛṣṇy, wtedy zaczyna się jego świadomość Kṛṣṇy. Światło księżyca odżywia wszystkie warzywa. Światło księżyca jest tak przyjemne, że ludzie bez trudu mogą zrozumieć, iż żyją dzięki łasce Najwyższej Osoby Boga, Kṛṣṇy. Gdyby nie Jego miłosierdzie, nie byłoby światła słońca, księżyca i ognia, bez których trudno byłoby sobie wyobrazić życie. Są to pewne refleksje, które mogą rozbudzić świadomość Kṛṣṇy w uwarunkowanej duszy.