16. VERS
ТЕКСТ 16
Szöveg
Текст
acaraṁ caram eva ca
sūkṣmatvāt tad avijñeyaṁ
dūra-sthaṁ cāntike ca tat
ачарам̇ чарам ева ча
сӯкш̣матва̄т тад авигйеям̇
дӯра-стхам̇ ча̄нтике ча тат
Szó szerinti jelentés
Дума по дума
bahiḥ – kívül; antaḥ – belül; ca – is; bhūtānām – minden élőlényen; acaram – mozdulatlan; caram – mozgó; eva – is; ca – és; sūkṣmatvāt – mert finom; tat – az; avijñeyam – megismerhetetlen; dūra-stham – nagyon távoli; ca – is; antike – közel; ca – és; tat – az.
бахих̣ – отвън; антах̣ – отвътре; ча – също; бхӯта̄на̄м – на всички живи същества; ачарам – недвижещи се; чарам – движещи се; ева – също; ча – и; сӯкш̣матва̄т – поради това че е неосезаем; тат – това; авигйеям – непознаваемо; дӯра-стхам – много далеч; ча – също; антике – близо; ча – и; тат – това.
Fordítás
Превод
A Legfelsőbb Igazság minden élőlényen – mozgón és mozdulatlanon – kívül és belül egyaránt létezik. Ő megfoghatatlan, ezért az anyagi érzékek számára láthatatlan és megismerhetetlen. Bár nagyon-nagyon távol van, mégis közel van mindenkihez.
Върховната Истина съществува отвън и вътре във всички движещи се и недвижещи се живи същества. Понеже е неосезаема, тя не може да бъде видяна или разбрана с материални сетива. Въпреки че е много, много далеч, тя е и много близо до всичко.
Magyarázat
Пояснение
A védikus írásokból megérthetjük, hogy a Legfelsőbb Személy, Nārāyaṇa minden élőlényen kívül és belül is létezik, és egyidejűleg jelen van az anyagi és a lelki világban is. Végtelenül messze van, ám ugyanakkor egészen közel is van hozzánk. Ezt mondja a védikus irodalom. Āsīno dūraṁ vrajati śayāno yāti sarvataḥ (Kaṭha-upaniṣad 1.2.21). A Legfelsőbb Személy transzcendentális gyönyörbe merül, ezért képtelenek vagyunk megérteni, hogyan élvezi teljes fenségét. Anyagi érzékeinkkel nem láthatunk semmit, nem érthetünk meg semmit. A Védák éppen ezért azt mondják, hogy anyagi elmével és anyagi érzékszervekkel nem lehet megismerni Istent. Aki azonban a Kṛṣṇa-tudatban, az odaadó szolgálaton keresztül megtisztította elméjét és érzékeit, az mindig láthatja Őt. A Brahma-saṁhitā megerősíti, hogy az a bhakta, akiben szeretet ébredt a Legfelsőbb Isten iránt, örökké, szüntelenül láthatja Kṛṣṇát. A Bhagavad-gītā (11.54) alátámasztja: Őt csakis az odaadó szolgálat révén lehet meglátni és megérteni. Bhaktyā tv ananyayā śakyaḥ.
От ведическата литература научаваме, че На̄ра̄ян̣а, Върховната Личност, се намира както вътре във всяко живо същество, така и вън от него. Той присъства и в духовния, и в материалния свят. Въпреки че е много, много далеч, все пак Той е близо до нас. Това са твърдения на ведическата литература. А̄сӣно дӯрам̇ враджати шая̄но я̄ти сарватах̣ (Кат̣ха Упаниш̣ад, 1.2.21). Той постоянно е изпълнен с трансцендентално блаженство, но ние не разбираме как се наслаждава на съвършенството си. Не можем да виждаме и да разбираме истински с тези материални сетива. Затова във Ведите се казва, че с нашия материален ум и сетива не сме способни да разберем Бога. Но човек, пречистил ума и сетивата си с предано служене в Кр̣ш̣н̣а съзнание, може да го вижда постоянно. В Брахма сам̇хита̄ се потвърждава, че преданият, който обича Върховния Бог, може да го вижда непрекъснато. А в Бхагавад-гӣта̄ (11.54) се казва, че Той може да бъде видян и разбран единствено с предано служене. Бхактя̄ тв ананяя̄ шакях̣.