TRINAESTO POGLAVLJE
TIZENHARMADIK FEJEZET
Priroda, uživatelj i svjesnost
A természet, az élvező és a tudat
- STIHOVI 1-2:
- Arjuna reče: Dragi moj Kṛṣṇa, želim shvatiti prakṛti [prirodu], puruṣu [uživatelja], polje, poznavatelja polja, znanje i predmet znanja. Svevišnja Božanska Osoba reče: O Kuntīn sine, ovo se tijelo naziva poljem, a poznavatelj tijela poznavateljem polja.
- 1–2. VERS:
- Arjuna szólt: Ó, kedves Kṛṣṇám, szeretném megérteni, hogy mi a prakṛti [a természet], a puruṣa [az élvező], a mező, a mező ismerője, a tudás, valamint a tudás tárgya.
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így válaszolt: Ó, Kuntī fia, ezt a testet hívják mezőnek, s aki a testet ismeri, azt a mező ismerőjének nevezik.
- STIH 3:
- O potomče Bharate, znaj da sam Ja poznavatelj u svim tijelima. Znanje o tijelu i njegovu poznavatelju naziva se znanjem. To je Moje mišljenje.
- 3. VERS:
- Ó, Bharata sarja, értsd meg, hogy Én is jelen vagyok minden testben a mező ismerőjeként, s a tudás nem más, mint megérteni, hogy mi ez a test és ki annak ismerője. Ez az Én véleményem.
- STIH 4:
- Sada ću ti ukratko opisati polje djelovanja, njegov sastav, promjene, izvor njegova stvaranja, poznavatelja polja djelovanja i njegov utjecaj. Molim te, počuj.
- 4. VERS:
- Kérlek, halld most rövid leírásom a tett mezejéről, annak felépítéséről, változásairól, keletkezéséről, ismerőjéről és annak hatásairól!
- STIH 5:
- To znanje o polju djelovanja i poznavatelju djelatnosti mudraci su izložili u raznim vedskim djelima, osobito u Vedānta-sūtri, objašnjavajući uzrok i posljedicu.
- 5. VERS:
- A bölcsek a különféle védikus könyvekben leírják a tettek mezejéről és a tettek ismerőjéről szóló tudást. Különösképpen a Vedānta-sūtra ír erről, ami nagyon logikusan, ok és okozatként mutatja be őket.
- STIHOVI 6-7:
- Pet velikih elemenata, lažni ego, inteligencija, neočitovano, deset osjetila i um, pet predmeta osjetila, želja, mržnja, sreća, nesreća, njihova sveukupnost, životni simptomi i uvjerenja – sve se to smatra poljem djelovanja i njegovim interakcijama.
- 6–7. VERS:
- Az öt őselem, a hamis ego, az értelem, a megnyilvánulatlan, a tíz érzék és az elme, az öt érzéktárgy, a vágy, a gyűlölet, a boldogság, a boldogtalanság, az elemek összessége, a léttünetek és a meggyőződések – ezeket együttesen a tettek mezejének és kölcsönhatásainak nevezik.
- STIHOVI 8-12:
- Poniznost, odsutnost ponosa, nenasilje, snošljivost, jednostavnost, prilaženje vjerodostojnom duhovnom učitelju, čistoća, postojanost, samoovladanost, odricanje od predmeta osjetilnog zadovoljstva, odsutnost lažnog ega, opažanje bijeda rođenja, smrti, starosti i bolesti, odvojenost, nevezanost za djecu, ženu, dom i ostalo, staloženost u ugodnim i neugodnim okolnostima, neprestana neokaljana predanost Meni, težnja ka životu na osami, nevezanost za druženje s velikim brojem ljudi, shvaćanje važnosti samospoznaje i filozofska potraga za Apsolutnom Istinom – to proglašavam znanjem, a sve ostalo je neznanje.
- 8–12. VERS:
- Alázatosság; büszkeségnélküliség; erőszakmentesség; béketűrés; egyszerűség; egy hiteles lelki tanítómester elfogadása; tisztaság; kitartás; önfegyelem; lemondás az érzékkielégítés tárgyairól; a hamis ego hiánya; a születés, halál, öregség és betegség okozta gyötrelem felismerése; lemondás; nem kötődés a gyermekekhez, a feleséghez, az otthonhoz és a többi hasonló dologhoz; kiegyensúlyozottság kellemes és kellemetlen körülmények között egyaránt; az Irántam érzett állandó és tiszta odaadás; magányos életre törekvés; elhatárolódás az emberek általános tömegétől; az önmegvalósítás fontosságának felismerése; az Abszolút Igazság utáni filozófiai kutatás – mindezeket tudásnak nyilvánítom, s ezen kívül minden tudatlanság.
- STIH 13:
- Sad ću ti objasniti predmet znanja. Tim ćeš znanjem okusiti vječnost. Brahman, duh, koji nema početka i koji je podređen Meni, leži iznad uzroka i posljedica materijalnog svijeta.
- 13. VERS:
- Most elmagyarázom a megismerhetőt, melynek ismeretével megízlelheted az örökkévalóságot. A brahman, a kezdet nélküli és Nekem alárendelt lélek túl van az anyagi világ ok-okozati törvényén.
- STIH 15:
- Premda je Nad-duša prvobitni izvor svih osjetila, nema osjetila. Nije vezana, iako održava sva živa bića. Transcendentalna je prema guṇama prirode i u isto vrijeme gospodar svih guṇa materijalne prirode.
- 15. VERS:
- A Felsőlélek az eredeti forrása minden érzéknek, ám Ő mégis érzékek nélküli. Ő nem kötődik semmihez, noha Ő minden lény fenntartója. A természet kötőerői fölött áll, s az anyagi természet valamennyi kötőerejének mestere.
- STIH 16:
- Vrhovna Istina postoji izvan i unutar svih pokretnih i nepokretnih živih bića. Zbog Svoje suptilne prirode ne može se vidjeti ili spoznati materijalnim osjetilima. Premda je vrlo daleko, nalazi se u blizini svih živih bića.
- 16. VERS:
- A Legfelsőbb Igazság minden élőlényen – mozgón és mozdulatlanon – kívül és belül egyaránt létezik. Ő megfoghatatlan, ezért az anyagi érzékek számára láthatatlan és megismerhetetlen. Bár nagyon-nagyon távol van, mégis közel van mindenkihez.
- STIH 17:
- Premda se čini da je Nad-duša u svim živim bićima podijeljena, nikada nije podijeljena. Nad-duša je jedna. Iako održava svako živo biće, trebaš shvatiti da sve proždire i stvara.
- 17. VERS:
- Noha a Felsőlélek látszólag megoszlik az élőlények között, valójában sohasem felosztott. Ő mindig egy. Ő a fenntartója valamennyi élőlénynek, mégis tudni kell Róla, hogy Ő az, aki elpusztítja és megteremti mindegyiküket.
- STIH 18:
- On je izvor svjetlosti svih svijetlećih nebeskih tijela. Transcendentalan je prema tami materije i nije očitovan. On je znanje, predmet znanja i cilj znanja i nalazi se u svačijem srcu.
- 18. VERS:
- Ő a fény forrása minden fénylő testben. Túl van az anyag sötétségén, s megnyilvánulatlan. Ő a tudás, a tudás tárgya és a tudás célja. Mindenki szívében jelen van.
- STIH 19:
- Tako sam sažeto opisao polje djelovanja [tijelo], znanje i predmet znanja. Samo Moji bhakte mogu to u potpunosti shvatiti i tako dostići Moju prirodu.
- 19. VERS:
- Röviden beszéltem hát a tettek mezejéről [a testről], a tudásról, valamint a tudás tárgyáról. Teljességében csak bhaktáim érthetik meg ezt, s így elérhetik az Én természetem.
- STIH 22:
- Zbog svoga dodira s materijalnom prirodom živo biće u materijalnoj prirodi slijedi puteve života, uživajući u tri guṇe prirode. Tako nailazi na dobro i zlo u raznim vrstama života.
- 22. VERS:
- Így él az élőlény az anyagi természetben, a természet három kötőerejét élvezve, s mindez az anyagi természettel való kapcsolatának köszönhető. Ily módon hol jó, hol pedig rossz éri őt a különféle fajokban.
- STIH 23:
- U ovom se tijelu nalazi još jedan, transcendentalni uživatelj. To je Gospodin, vrhovni vlasnik, koji nadgleda i odobrava i koji je poznat kao Nad-duša.
- 23. VERS:
- Ebben a testben van egy másik, egy transzcendentális élvező is – az Úr, a legfelsőbb birtokos, aki felülvigyázóként és engedélyezőként létezik, s akit Felsőléleknek neveznek.
- STIH 24:
- Onaj tko shvati ovu filozofiju o materijalnoj prirodi, živom biću i međudjelovanju guṇa prirode sigurno će dostići oslobođenje. Neće se ponovno roditi ovdje, bez obzira na sadašnji položaj.
- 24. VERS:
- Aki megérti ezt az anyagi természetről, az élőlényről és a természet kötőerőinek kölcsönhatásairól szóló filozófiát, az biztosan felszabadul, s bármilyen helyzetben is van jelenleg, nem kell újra megszületnie e világban.
- STIH 26:
- Neki, premda nisu upućeni u duhovno znanje, počinju obožavati Svevišnjeg Gospodina nakon što od drugih čuju o Njemu. Oni, zbog svoje sklonosti k slušanju autoriteta, također nadilaze put rođenja i smrti.
- 26. VERS:
- Azután vannak olyanok is, akik másoktól hallottak a Legfelsőbb Személyről, s bár nem jártasak a lelki tudásban, imádni kezdik Őt. Mivel hajlanak arra, hogy a hiteles forrásokra hallgassanak, ők is túljutnak a születés és halál birodalmán.
- STIH 28:
- Onaj tko u svim tijelima pokraj duše vidi Nad-dušu i tko shvaća da ni duša ni Nad-duša u uništivom tijelu nikada ne bivaju uništene, istinski vidi.
- 28. VERS:
- Aki minden testben látja az egyéni lélek mellett a Felsőlelket, és aki megérti, hogy sem az egyéni lélek, sem pedig a Felsőlélek, aki a halandó testben lakozik, nem semmisül meg soha, az valóban lát.
- STIH 29:
- Onaj tko vidi da je Nad-duša jednako prisutna u svemu, u svakom živom biću, ne degradira se svojim umom. Tako prilazi transcendentalnom odredištu.
- 29. VERS:
- Aki a Felsőlelket mindenhol, minden élőlényben egyformán látja, azt elméje nem húzza a mélybe, s így elérkezik a transzcendentális célhoz.
- STIH 31:
- Kad razboriti čovjek prestane razlikovati identitete na temelju različitih materijalnih tijela i svuda vidi živa bića, dostiže spoznaju Brahmana.
- 31. VERS:
- Amikor a bölcs ember többé nem különféle élőlényeket lát különféle anyagi testeik alapján, hanem látja, hogy az élőlények mindenhová kiterjednek, akkor elérkezik a Brahman-felfogáshoz.
- STIH 32:
- Osobe koje posjeduju viziju vječnosti vide da je neuništiva duša transcendentalna i vječna, iznad guṇa prirode. O Arjuna, unatoč dodiru s materijalnim tijelom, duša ništa ne čini niti biva zapletena.
- 32. VERS:
- Az örökkévalóságot látók tudják, hogy az elpusztíthatatlan lélek transzcendentális, örökké létező, s túl van a természet kötőerőin. Ó, Arjuna, a lélek nem cselekszik soha, így nem is köthetik meg az ilyen tettek, noha kapcsolatban áll az anyagi testtel.
- STIH 33:
- Zbog svoje suptilne prirode, nebo se ni sa čim ne spaja, iako prožima sve. Slično tome, duša utemeljena u viziji Brahmana ne spaja se s tijelom, premda se u njemu nalazi.
- 33. VERS:
- Finom természeténél fogva a levegő nem keveredik semmivel, bár mindent áthat. Éppígy a Brahman-szemlélettel rendelkező lélek sem vegyül a testtel, noha abban foglal helyet.
- STIH 35:
- Oni koji očima znanja vide razliku između tijela i poznavatelja tijela i shvaćaju proces oslobađanja od robovanja materijalnoj prirodi, dostižu vrhovni cilj.
- 35. VERS:
- Aki a tudás szemével látja a különbséget a test és a test ismerője között, s megérti, hogyan szabadulhat ki az anyagi természet kötelékei közül, az eléri a legfelsőbb célt.