21. VERS
STIH 21
Szöveg
Tekst
hetuḥ prakṛtir ucyate
puruṣaḥ sukha-duḥkhānāṁ
bhoktṛtve hetur ucyate
hetuḥ prakṛtir ucyate
puruṣaḥ sukha-duḥkhānāṁ
bhoktṛtve hetur ucyate
Szó szerinti jelentés
Synonyms
kārya – az okozatnak; kāraṇa – és az oknak; kartṛtve – a megteremtésében; hetuḥ – az eszköznek; prakṛtiḥ – az anyagi természetet; ucyate – mondják; puruṣaḥ – az élőlényt; sukha – a boldogságnak; duḥkhānām – és a boldogtalanságnak; bhoktṛtve – az élvezetében; hetuḥ – az eszköznek; ucyate – mondják.
kārya – uzroka; kāraṇa – i posljedice; kartṛtve – u pogledu stvaranja; hetuḥ – oruđe; prakṛtiḥ – materijalna priroda; ucyate – kaže se; puruṣaḥ – živo biće; sukha – sreće; duḥkhānām – i nesreće; bhoktṛtve – uživanja; hetuḥ – oruđe; ucyate – kaže se.
Fordítás
Translation
Úgy mondják, a természet az oka minden anyagi oknak és következménynek, míg az élőlény a különféle szenvedések és élvezetek okozója a világban.
Kaže se da je priroda uzrok svih materijalnih uzroka i posljedica, dok je živo biće uzrok raznih patnji i užitaka u ovom svijetu.
Magyarázat
Purport
Az élőlények testeinek és érzékeinek különféle megnyilvánulásait az anyagi természet idézi elő. Összesen nyolcmillió-négyszázezer faj van, s valamennyit az anyagi természet teremti meg. E létformák az élőlény sajátos érzéki vágyai alapján jönnek létre, aki ilyen vagy olyan testben kíván élni. Különféle testeket felöltve más és más jellegű boldogság illetve szenvedés vár rá. Anyagi boldogsága illetve boldogtalansága a testnek köszönhető, s nem neki magának. Kétségtelen, hogy az élőlénynek eredeti helyzetében élvezetben van része, így az élvezet eredeti természetéhez tartozik. Anyagi léte annak tudható be, hogy ura akar lenni az anyagi természetnek. A lelki világra ez nem jellemző. A lelki világ tiszta, míg az anyagi világban erejét megfeszítve mindenki azért küzd, hogy testének számtalan úton élvezetet szerezzen. Hogy még érthetőbbé váljon, azt mondhatjuk, hogy a test az érzékek hatására jön létre. Az érzékek eszközül szolgálnak, melyek által az ember kielégítheti vágyait. A teljes egészet – a testet és az érzékszerveket, az eszközöket – az anyagi természet adja, s ahogyan azt a következő versből megérthetjük, az élőlény múltbeli vágyainak és cselekedeteinek megfelelően kerül jó vagy rossz körülmények közé. Az anyagi természet az embert vágyai és tettei szerint különféle hajlékokba helyezi. Hogy milyen lakhelyet érdemel ki, s milyen örömben és szenvedésben lesz ott része, annak maga az élőlény az oka. Az élőlény egy adott testbe jutva a természet befolyása alá kerül, mert az anyagból álló test a természet törvényei szerint működik. Ebben a helyzetben az élőlénynek nincs módja változtatni ezen a törvényen. Tételezzük fel, hogy a lélek egy kutya testét ölti fel. Amint belekerül a kutyatestbe, azonnal kutya módjára kényszerül cselekedni, s máshogy nem is képes. Ha pedig valaki disznótestbe kerül, akkor kénytelen ürüléket enni és úgy viselkedni, mint egy disznó. Éppen így a félisteni testben megszülető élőlény is a testének megfelelően tud csak cselekedni – ez a természet törvénye. A Felsőlélek azonban minden körülmények között ott van az egyéni lélek mellett. A Védák (Muṇḍaka-upaniṣad 3.1.1) ezt a következőképpen magyarázzák: dvā suparṇā sayujā sakhāyaḥ. A Legfelsőbb Úr annyira kedves az élőlényhez, hogy állandóan vele van mint Felsőlélek, azaz Paramātmā.
SMISAO: Različita očitovanja tijela i osjetila živih bića tvorevine su materijalne prirode. Postoji 8 400 000 raznih životnih vrsta i one su tvorevine materijalne prirode. Nastaju iz različitih osjetilnih zadovoljstava živoga bića, koje želi uživati u određenom tijelu. Stavljeno u različita tijela, živo biće doživljava različite vrste sreće i nesreće. Uzrok je njegove materijalne sreće i nesreće materijalno tijelo, a ne on sam. U izvornom stanju nedvojbeno uživa; stoga je to njegovo pravo stanje. Živo se biće nalazi u materijalnom svijetu zbog svoje želje za vladanjem nad materijalnom prirodom. U duhovnom svijetu ne postoje takve želje. Duhovni je svijet čist, ali u materijalnom svijetu svatko se teško bori kako bi stekao razna tjelesna zadovoljstva. Drugim riječima, ovo je tijelo posljedica osjetila. Osjetila su instrumenti za zadovoljavanje želja. Sve to (tijelo i osjetila) daje materijalna priroda i kao što ćemo vidjeti iz sljedećeg stiha, živo biće biva blagoslovljeno ili prokleto okolnostima ovisno o svojim prošlim željama i djelima. U skladu s njegovim željama i djelatnostima, materijalna ga priroda stavlja u razna prebivališta. Živo je biće samo uzrok dostizanja takvog prebivališta i užitaka ili patnji koje ga prate. Stavljeno u određenu vrstu tijela dolazi pod upravu prirode, jer tijelo, budući da je materija, djeluje po zakonima prirode. Živo biće ne može promijeniti taj zakon. Pretpostavimo da je neko biće stavljeno u tijelo psa. Čim se nađe u tijelu psa, mora se ponašati kao pas. Ne može drugačije djelovati. Ako je stavljeno u tijelo svinje, mora jesti izmet i ponašati se kao svinja. Slično tome, ako je stavljeno u tijelo poluboga, mora djelovati u skladu s tim. To je zakon prirode. Međutim, u svim okolnostima dušu prati Nad-duša. Ovo je objašnjeno u Vedama (Muṇḍaka Upaniṣada 3.1.1): dvā suparṇā sayujā sakhāyaḥ. Svevišnji Gospodin je tako ljubazan prema živom biću da uvijek prati dušu i u svim okolnostima ostaje uz nju kao Nad-duša, odnosno Paramātmā.