Skip to main content

21. VERS

TEXT 21

Szöveg

Текст

kārya-kāraṇa-kartṛtve
hetuḥ prakṛtir ucyate
puruṣaḥ sukha-duḥkhānāṁ
bhoktṛtve hetur ucyate
ка̄рйа-ка̄ран̣а-картр̣тве
хетух̣ пракр̣тір учйате
пурушах̣ сукга-дух̣кга̄на̄м̇
бгоктр̣тве хетур учйате

Szó szerinti jelentés

Послівний переклад

kārya – az okozatnak; kāraṇa – és az oknak; kartṛtve – a megteremtésében; hetuḥ – az eszköznek; prakṛtiḥ – az anyagi természetet; ucyate – mondják; puruṣaḥ – az élőlényt; sukha – a boldogságnak; duḥkhānām – és a boldogtalanságnak; bhoktṛtve – az élvezetében; hetuḥ – az eszköznek; ucyate – mondják.

ка̄рйа — наслідків; ка̄ран̣а — причин; картр̣тве — у творінні; хетух̣—знаряддя; пракр̣тіх̣—матеріальна природа; учйате—сказано, що є; пурушах̣—жива істота; сукга—щастя; дух̣кга̄на̄м—і нещастя; бгоктр̣тве—у прийманні; хетух̣—знаряддя; учйате—сказано, що є.

Fordítás

Переклад

Úgy mondják, a természet az oka minden anyagi oknak és következménynek, míg az élőlény a különféle szenvedések és élvezetek okozója a világban.

Природу вважають за причину всіх матеріальних причин і наслідків, тоді як жива істота є причина різноманітних страждань і радощів у цьому світі.

Magyarázat

Коментар

Az élőlények testeinek és érzékeinek különféle megnyilvánulásait az anyagi természet idézi elő. Összesen nyolcmillió-négyszázezer faj van, s valamennyit az anyagi természet teremti meg. E létformák az élőlény sajátos érzéki vágyai alapján jönnek létre, aki ilyen vagy olyan testben kíván élni. Különféle testeket felöltve más és más jellegű boldogság illetve szenvedés vár rá. Anyagi boldogsága illetve boldogtalansága a testnek köszönhető, s nem neki magának. Kétségtelen, hogy az élőlénynek eredeti helyzetében élvezetben van része, így az élvezet eredeti természetéhez tartozik. Anyagi léte annak tudható be, hogy ura akar lenni az anyagi természetnek. A lelki világra ez nem jellemző. A lelki világ tiszta, míg az anyagi világban erejét megfeszítve mindenki azért küzd, hogy testének számtalan úton élvezetet szerezzen. Hogy még érthetőbbé váljon, azt mondhatjuk, hogy a test az érzékek hatására jön létre. Az érzékek eszközül szolgálnak, melyek által az ember kielégítheti vágyait. A teljes egészet – a testet és az érzékszerveket, az eszközöket – az anyagi természet adja, s ahogyan azt a következő versből megérthetjük, az élőlény múltbeli vágyainak és cselekedeteinek megfelelően kerül jó vagy rossz körülmények közé. Az anyagi természet az embert vágyai és tettei szerint különféle hajlékokba helyezi. Hogy milyen lakhelyet érdemel ki, s milyen örömben és szenvedésben lesz ott része, annak maga az élőlény az oka. Az élőlény egy adott testbe jutva a természet befolyása alá kerül, mert az anyagból álló test a természet törvényei szerint működik. Ebben a helyzetben az élőlénynek nincs módja változtatni ezen a törvényen. Tételezzük fel, hogy a lélek egy kutya testét ölti fel. Amint belekerül a kutyatestbe, azonnal kutya módjára kényszerül cselekedni, s máshogy nem is képes. Ha pedig valaki disznótestbe kerül, akkor kénytelen ürüléket enni és úgy viselkedni, mint egy disznó. Éppen így a félisteni testben megszülető élőlény is a testének megfelelően tud csak cselekedni – ez a természet törvénye. A Felsőlélek azonban minden körülmények között ott van az egyéni lélek mellett. A Védák (Muṇḍaka-upaniṣad 3.1.1) ezt a következőképpen magyarázzák: dvā suparṇā sayujā sakhāyaḥ. A Legfelsőbb Úr annyira kedves az élőlényhez, hogy állandóan vele van mint Felsőlélek, azaz Paramātmā.

Матеріальна природа зумовлює різноманітність проявлень тіл і чуттів серед живих істот. Існує 8 400 000 видів життя, і всі вони походять з матеріальної природи. Ці форми виникають внаслідок різноманітних почуттєвих бажань живої істоти, яка, таким чином, бажає жити в тому чи іншому тілі. Потрапляючи в те чи інше тіло, вона зазнає різного роду щастя й страждань. Ці матеріальні щастя й страждання зумовлює тіло, а не сама вона в своїй істинній сутності. Немає сумніву, що за свого первинного становища жива істота сповнена насолоди, отже, насолода притаманна їй одвічно. Зараз вона перебуває в матеріальному світі, тому що бажає панувати над матеріальною природою. Такого бажання немає в духовному світі. Духовний світ чистий, це в матеріальному світі кожен провадить уперту боротьбу задля досягнення різноманітних плотських насолод. Ясніше можна було б сказати, що тіло є наслідок чуттєвої діяльності. Чуття ж — це знаряддя для задоволення бажань. І ось, матеріальна природа пропонує живій істоті сукупність тіла й чуттів-знарядь, і, як стане зрозумілим з подальшого вірша, в залежності від своїх минулих бажань і діяльності, жива істота отримує благословення або ж прокляття у вигляді певних життєвих обставин. Згідно з бажаннями й діяльністю живої істоти матеріальна природа пропонує їй те чи інше житло. Жива істота сама є причиною того, що вона отримує відповідне житло з притаманними йому радощами й стражданнями. Опинившись у якомусь певному тілі, вона підпадає під владу природи, тому що тіло є матеріальним і воно діє згідно із законами природи. Тоді живій істоті вже несила змінити ці закони. Уявімо собі, що жива істота потрапила в собаче тіло. Тільки-но опинившись у такому тілі, вона змушена діяти як собака. Вона позбавлена можливості діяти інакше. І якщо жива істота отримує тіло свині, вона буде змушена поїдати екскременти й діяти як свиня. Так само, коли жива істота потрапляє в тіло напівбога, вона змушена діяти згідно з цим тілом. Такий є закон природи. Однак, Наддуша ні за яких обставин не покидає індивідуальної душі. У Ведах (Мун̣д̣ака Упанішада 3.1.1) це пояснено таким чином: два̄ супарн̣а̄ сайуджа̄ сакга̄йах̣. Верховний Господь такий добрий до живих істот, що Він завжди супроводжує кожну окрему душу, і у вигляді Наддуші, або Парама̄тми, присутній поруч з нею за всіх обставин.