Skip to main content

ČETRNAESTO POGLAVLJE

TIZENNEGYEDIK FEJEZET

Tri guṇe materijalne prirode

Az anyagi természet három kötőereje

STIH 1:
Svevišnja Božanska Osoba reče: Ponovno ću ti objasniti ovu najvišu mudrost, višu od sveg znanja. Stekavši to znanje, svi su mudraci dostigli najviše savršenstvo.
1. VERS:
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Ismét kinyilatkoztatom előtted ezt a legfelsőbb bölcsességet, a legmagasztosabb tudományt, melyet megismerve a bölcsek mind elérték a legmagasabb rendű tökéletességet.
STIH 2:
Prihvativši okrilje toga znanja osoba može dostići transcendentalnu prirodu poput Moje. Tako utemeljena, ne rađa se u vrijeme stvaranja niti biva uznemirena u vrijeme uništenja.
2. VERS:
E tudás biztos ismeretében az ember transzcendentális természetre tehet szert, ami az Én természetemhez hasonló. Így nem születik meg az újabb teremtéskor, s az anyagi világ megsemmisülése sem fogja megzavarni.
STIH 3:
Sveukupna materijalna tvar, zvana Brahman, izvor je rođenja. Ja oplođavam taj Brahman, omogućujući rađanje svih živih bića, o sine Bharate.
3. VERS:
Ó, Bharata fia, a brahmanként ismert teljes anyagállomány a születés forrása. Ezt a brahmant termékenyítem Én meg, így adván lehetőséget minden élőlénynek a születésre.
STIH 4:
O Kuntīn sine, trebaš shvatiti da sve vrste života nastaju rađanjem u materijalnoj prirodi i da sam Ja otac koji daje sjeme.
4. VERS:
Ó, Kuntī fia! Tudnod kell, hogy minden faj az anyagi természetben való megszületés által jön létre, s Én vagyok a magot adó Atya.
STIH 5:
Materijalna se priroda sastoji od tri guṇe – vrline, strasti i neznanja. Kad vječno živo biće dođe u dodir s prirodom, o Arjuna snažnih ruku, te ga guṇe uvjetuju.
5. VERS:
Az anyagi természet három kötőerőből áll: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejéből. Ó, erős karú Arjuna! Amint az élőlény kapcsolatba kerül az anyagi természettel, e kötőerők felülkerekednek rajta.
STIH 6:
O bezgrešni, guṇa je vrline čistija od drugih guṇa i zato prosvjetljuje živo biće i oslobađa ga svih grešnih posljedica. Osobe pod utjecajem te guṇe bivaju uvjetovane osjećajem sreće i znanja.
6. VERS:
Ó, bűntelen! Mivel tisztább a többinél, a jóság kötőereje ragyogó, és megszabadítja az embert minden bűnös tett visszahatásától. A jóságban élőket a boldogság érzése és a tudás köti meg.
STIH 7:
O Kuntīn sine, guṇa se strasti rađa iz neograničenih želja i žudnji i vezuje utjelovljeno živo biće za materijalno plodonosno djelovanje.
7. VERS:
Ó, Kuntī fia! Tudd meg, hogy a szenvedély minősége a vég nélküli vágyból és sóvárgásból születik, ezért az anyagi, gyümölcsöző tettekhez köti a megtestesült élőlényt.
STIH 8:
O Bharatin sine, znaj da guṇa tame, koja se rađa iz neznanja, obmanjuje sva utjelovljena živa bića. Posljedice utjecaja te guṇe su ludilo, nemar i spavanje, koji vezuju uvjetovanu dušu.
8. VERS:
Ó, Bharata fia, tudd meg hát, hogy a sötétség tudatlanságból születő kötőereje okozza valamennyi megtestesült élőlény illúzióját. E kötőerő hatásának következménye az őrültség, a tunyaság és az alvás, ami megköti a feltételekhez kötött lelkeket.
STIH 9:
O Bharatin sine, guṇa vrline vezuje živo biće za sreću, strast ga vezuje za plodonosno djelovanje, a neznanje koje prekriva njegovo znanje vezuje ga za ludilo.
9. VERS:
Ó, Bharata fia! A jóság kötőereje a boldogsághoz, a szenvedély a gyümölcsöző tettekhez, a tudatlanság pedig az ember tudását befedve az őrültséghez láncol.
STIH 10:
O Bharatin sine, katkada guṇa vrline, postavši istaknuta, nadvladava guṇe strasti i neznanja. Katkada guṇa strasti nadvladava vrlinu i neznanje, a katkada neznanje nadvladava vrlinu i strast. Tako uvijek postoji nadmetanje za prevlašću.
10. VERS:
Ó, Bharata fia, néha a jóság kötőereje kerül túlsúlyba, elnyomván a szenvedély és a tudatlanság minőségét, néha a szenvedély győzi le a jóságot és a tudatlanságot, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély felett. Ily módon örök küzdelem folyik közöttük az elsőbbségért.
STIH 11:
Očitovanja guṇe vrline mogu se opaziti kad su sve dveri tijela obasjane znanjem.
11. VERS:
A jóság kötőerejének megnyilvánulásait akkor tapasztalhatjuk, amikor a test minden kapuját tudás ragyogja be.
STIH 12:
O glavni potomče Bharate, kad se poveća guṇa strasti razvijaju se simptomi velike vezanosti, plodonosnog djelovanja, ulaganja velikog napora i neobuzdane želje i žudnje.
12. VERS:
Ó, Bhāraták vezére, ha a szenvedély minősége van növekvőben, akkor erős ragaszkodás, gyümölcsöző cselekedetek, fáradhatatlan törekvés, valamint fékezhetetlen vágy és sóvárgás alakul ki.
STIH 13:
O sine Kurua, kad se poveća guṇa neznanja, očituju se tama, pasivnost, ludilo i iluzija.
13. VERS:
Ó, Kuru fia! A tudatlanság kötőerejének erősödésével sötétség, tétlenség, őrület és illúzió nyilvánul meg.
STIH 14:
Onaj tko umre u guṇi vrline dostiže čiste, više planete velikih mudraca.
14. VERS:
Ha valaki a jóság minőségében hal meg, a nagy bölcsek tiszta, felsőbb bolygóira jut.
STIH 15:
Onaj tko umre u guṇi strasti rađa se među osobama koje se bave plodonosnim djelovanjem, a onaj tko umre u guṇi neznanja, rađa se u životinjskom carstvu.
15. VERS:
Aki a szenvedély minőségében hal meg, az a tetteik gyümölcséért cselekvők között fog megszületni, aki pedig a tudatlanság kötőerejében hagyja el testét, az állatvilágban születik meg újra.
STIH 16:
Rezultat pobožnog djelovanja je čist i nalazi se u guṇi vrline. Rezultat djelovanja u guṇi strasti je bijeda, a rezultat djelovanja u guṇi neznanja ludost.
16. VERS:
A jámbor tettek eredménye tiszta, és a jóság kötőerejébe tartozik. A szenvedély minőségében végzett munka azonban szenvedést, a tudatlanságban végrehajtott tett pedig ostobaságot eredményez.
STIH 17:
Iz guṇe vrline razvija se pravo znanje, iz guṇe strasti razvija se pohlepa, a iz guṇe neznanja glupost, ludilo i iluzija.
17. VERS:
A jóság kötőerejéből igazi tudás származik, a szenvedélyből mohóság, a tudatlanságból pedig ostobaság, őrület és illúzió.
STIH 18:
Osobe u guṇi vrline postupno se uzdižu na više planete, osobe u guṇi strasti žive na zemaljskim planetima, a osobe u odvratnoj guṇi neznanja silaze u paklene svjetove.
18. VERS:
A jóság minőségében élők fokozatosan felfelé, a felsőbb bolygók irányába haladnak. Akiket a szenvedély kötőereje jellemez, azok a földi bolygókon élnek, a szörnyű tudatlanság rabjai pedig a pokoli világokba zuhannak.
STIH 19:
Kad osoba pravilno vidi da sve djelatnosti vrše samo guṇe prirode i shvaća Svevišnjega Gospodina, koji je transcendentalan prema svim guṇama, dostiže Moju duhovnu prirodu.
19. VERS:
Lelki természetemet az éri el, aki minden tett végrehajtójának helyesen az anyagi természet kötőerőit látja, s aki ismeri a Legfelsőbb Urat, aki e kötőerők felett áll.
STIH 20:
Kad utjelovljeno biće nadiđe tri guṇe koje utječu na materijalno tijelo, može se osloboditi rođenja, smrti, starosti i patnji koje oni donose te čak i u ovom životu uživati u nektaru.
20. VERS:
Ha a megtestesült lény képes túllépni az anyagi testtel kapcsolatban álló három kötőerőn, akkor megszabadulhat a születéstől, a haláltól, az öregségtől és a velük járó fájdalmaktól, s még ebben az életében nektári élvezetben lehet része.
STIH 21:
Arjuna upita: Dragi moj Gospodine, po kojim se simptomima može prepoznati onaj tko je transcendirao tri guṇe? Kako se ponaša i kako transcendira guṇe prirode?
21. VERS:
Arjuna így kérdezett: Ó, kedves Uram! Milyen jelekről ismerhetem fel azt, aki a három kötőerő felett áll? Hogyan viselkedik, s hogyan emelkedik a természet kötőerői fölé?
STIHOVI 22-25:
Svevišnja Božanska Osoba reče: O sine Pāṇḍua, za osobu koja ne mrzi prosvijetljenost, vezanost i iluziju kad su prisutni niti žudi za njima kad nestanu, koja je nepokolebljiva i neuznemirena svim posljedicama materijalnih odlika, koja ostaje staložena i transcendentalna, znajući da samo guṇe djeluju, koja je utemeljena u jastvu i jednaka u sreći i nesreći, koja jednakim očima vidi grumen zemlje, kamen i zlato, poželjno i nepoželjno, koja je postojana, jednaka u pohvali i pokudi, časti i nečasti, koja se jednako ophodi prema prijatelju i neprijatelju i koja se odrekla svih materijalnih djelatnosti kaže se da je nadišla guṇe prirode.
22 – 25. VERS:
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így válaszolt: Ó, Pāṇḍu fia! Aki nem gyűlöli a ragyogást, a ragaszkodást s az illúziót, de nem is vágyik rájuk, ha nincsenek jelen; akit nem ingatnak meg és nem zaklatnak fel az anyagi kötőerők efféle visszahatásai, valamint semleges és transzcendentális marad, mert tudja, hogy csupán a kötőerők működnek; aki az önvalóba merül, s örömre és fájdalomra egyformán tekint; aki egyenlőnek látja a földgöröngyöt, a kődarabot és az aranyrögöt; aki egyformán fogad kedvezőt és kedvezőtlent; akit dicséret és becsmérlés, tisztelet és megvetés nem rendíthet meg; aki a baráttal és az ellenséggel egyformán bánik, s aki felhagyott minden anyagi tettel, arról azt mondják, felülemelkedett a természet kötőerőin.
STIH 26:
Onaj tko uvijek predano služi i ni u kakvim okolnostima ne pada odmah transcendira guṇe materijalne prirode te tako dostiže razinu Brahmana.
26. VERS:
Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között, az egyszeriben túllép az anyagi természet kötőerőin, s így a Brahman síkjára emelkedik.
STIH 27:
Ja sam temelj neosobnog Brahmana, besmrtnog, neuništivog i vječnog, koji je prirodni položaj krajnje sreće.
27. VERS:
Én vagyok az alapja a személytelen Brahmannak, amely halhatatlan, elpusztíthatatlan és örök, s a végső boldogság eredeti helyzete.