VERSO 10
10. VERS
Texto
Szöveg
saṅgaṁ tyaktvā karoti yaḥ
lipyate na sa pāpena
padma-patram ivāmbhasā
saṅgaṁ tyaktvā karoti yaḥ
lipyate na sa pāpena
padma-patram ivāmbhasā
Sinônimos
Szó szerinti jelentés
brahmaṇi – az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; ādhāya – lemondva; karmāṇi – minden tettről; saṅgam – ragaszkodást; tyaktvā – feladva; karoti – végzi; yaḥ – aki; lipyate – befolyásolt; na – sohasem; saḥ – ő; pāpena – a bűnök által; padma-patram – a lótusz levele; iva – mint; ambhasā – a víz által.
Tradução
Fordítás
Aquele que executa seu dever sem apego, entregando os resultados ao Senhor Supremo, não é afetado pela ação pecaminosa, assim como a folha de lótus não é tocada pela água.
Aki ragaszkodás nélkül végzi kötelességét, és minden eredményt átad a Legfelsőbb Úrnak, azt nem éri bűn, mint ahogyan a lótusz levelét sem éri víz.
Comentário
Magyarázat
Aqui, brahmaṇi significa em consciência de Kṛṣṇa. Em essência, o mundo material é uma manifestação dos três modos da natureza material, tecnicamente chamada pradhāna. Os hinos védicos sarvaṁ hy etad brahma (Māṇḍūkya Upaniṣad 2), tasmād etad brahma nāma-rūpam annaṁ ca jāyate (Muṇḍaka Upaniṣad 1.1.9) e, no Bhagavad-gītā (14.3), mama yonir mahad brahma indicam que, no mundo material, tudo é uma manifestação do Brahman; e embora os efeitos se manifestem diferentemente, eles não são diferentes da causa. No Īśopaniṣad, afirma-se que tudo se relaciona ao Brahman Supremo, ou Kṛṣṇa, e assim tudo pertence somente a Ele. Quem sabe de fato que tudo pertence a Kṛṣṇa, que Kṛṣṇa é o proprietário de tudo e que, portanto, tudo está ocupado no serviço do Senhor, decerto nada tem a ver com os resultados de suas atividades, quer virtuosas quer pecaminosas. Até mesmo o corpo material de alguém, que lhe foi dado pelo Senhor para executar um determinado tipo de ação, pode ser ocupado em consciência de Kṛṣṇa. Então, ele está além da contaminação das reações pecaminosas, exatamente como a folha de lótus, que, embora permaneça na água, não se molha. No Gītā (3.30), o Senhor também diz que mayi sarvāṇi karmāṇi sannyasya: “Renuncie a todos os trabalhos e ofereça-os a Mim [Kṛṣṇa]”. Em conclusão, quem não é consciente de Kṛṣṇa, age segundo o conceito do corpo e dos sentidos materiais, mas quem é consciente de Kṛṣṇa, age segundo o conhecimento de que o corpo é propriedade de Kṛṣṇa e deve, portanto, ser ocupado no serviço de Kṛṣṇa.
A brahmaṇi szó itt a Kṛṣṇa-tudatra utal. Az anyagi világ az anyagi természet három kötőerejének totális megnyilvánulása, szakkifejezéssel pradhāna. A védikus himnuszok, például a sarvaṁ hy etad brahma (Māṇḍūkya-upaniṣad 2), a tasmād etad brahma nāma-rūpam annaṁ ca jāyate (Muṇḍaka-upaniṣad 1.1.9) és a mama yonir mahad brahma (Bhagavad-gītā 14.13) versei arra utalnak, hogy az anyagi világban minden a Brahman megnyilvánulása, s habár az okozatok eltérően nyilvánulnak meg, mégsem különböznek az októl. Az Īśopaniṣad szerint minden kapcsolatban áll a Legfelsőbb Brahmannal, Kṛṣṇával, ezért minden kizárólag az Övé. Aki tökéletesen tisztában van vele, hogy minden Kṛṣṇáé, hogy Kṛṣṇa a tulajdonosa mindennek, s ezért mindent az Úr szolgálatában kell alkalmaznia, annak természetesen nincsen köze tettei következményeihez, legyenek azok akár jók, akár bűnösek. Az ember még anyagi testét is – ami az Úr ajándéka, hogy egy bizonyos fajta tevékenységet végezhessen – használhatja Kṛṣṇa-tudatban, s akkor a bűnös visszahatások nem szennyezhetik azt be, éppen úgy, ahogyan a lótuszvirág is száraz marad, noha a vízben él. Az Úr a Gītāban (3.30) azt is mondja: mayi sarvāṇi karmāṇi sannyasya. „Hódolj meg minden tetteddel Énelőttem [Kṛṣṇa előtt]!” A végkövetkeztetés tehát az, hogy aki nem Kṛṣṇa-tudatú, az abban a felfogásban cselekszik, hogy az érzékek és az anyagi test az éne, míg a Kṛṣṇa-tudatú ember bármit tesz, tudja, hogy a test Kṛṣṇa tulajdona, s ezért Őt kell vele szolgálnia.