Skip to main content

38. VERS

VERZ 38

Szöveg

Besedilo

dhūmenāvriyate vahnir
yathādarśo malena ca
yatholbenāvṛto garbhas
tathā tenedam āvṛtam
dhūmenāvriyate vahnir
yathādarśo malena ca
yatholbenāvṛto garbhas
tathā tenedam āvṛtam

Szó szerinti jelentés

Synonyms

dhūmena – füsttel; āvriyate – borított; vahniḥ – tűz; yathā – mint ahogyan; ādarśaḥ – tükör; malena – porral; ca – is; yathā – mint; ulbena – az anyaméh által; āvṛtaḥ – fedett; garbhaḥ – embrió; tathā – úgy; tena – azzal a kéjvággyal; idam – ez; āvṛtam – befedett.

dhūmena – z dimom; āvriyate – je prekrit; vahniḥ – ogenj; yathā – kakor; ādarśaḥ – ogledalo; malena – s prahom; ca – tudi; yathā – kakor; ulbena – z maternico; āvṛtaḥ – prekrit; garbhaḥ – zarodek; tathā – tako; tena – s poželenjem; idam – to; āvṛtam – prekrito.

Fordítás

Translation

Mint tüzet a füst, mint tükröt a por vagy mint magzatot az anyja méhe, úgy burkolják be az élőlényt e kéjvágy különböző fokai.

Kakor je ogenj prekrit z dimom, ogledalo s prahom, zarodek pa z maternico, tako je živo bitje bolj ali manj prekrito s poželenjem.

Magyarázat

Purport

Az élőlény tiszta tudatát elhomályosító burok három fokban tudja befedni az élőlényt. Ez a fedőréteg nem más, mint a kéjvágy, különböző megnyilvánulásaiban. Ezeket a tűz füstjéhez, a tükröt borító porhoz és az embriót körülvevő anyaméhhez lehet hasonlítani. Amikor a kéjvágyat a füsthöz hasonlítják, azt úgy kell értenünk, hogy az élő szikra tüze kis mértékben ugyan, de érzékelhető. Más szóval az élőlényt akkor lehet a füsttel borított tűzhöz hasonlítani, ha Kṛṣṇa-tudata kis mértékben már megnyilvánul. Habár ha van füst, akkor tűznek is lennie kell, kezdetben a láng mégsem látható. Ez az állapot tehát olyan, mint a Kṛṣṇa-tudat kezdete. A tükör és a por példája az elme tükrének tisztítására utal, amely számtalan lelki folyamat segítségével történik, s melyek közül az Úr szent neveinek éneklése a legjobb. Az anyaméh által beburkolt magzat analógiája a tehetetlenséget szemlélteti, hiszen a magzat a méhben olyannyira tehetetlen, hogy még mozogni sem tud. Ezt az állapotot a fák létéhez lehet hasonlítani. A fák szintén élőlények, ám rendkívül erős kéjes vágyaik miatt szinte tudat nélküli létállapotba kerültek. A madarakat és a vadállatokat a porral fedett tükörhöz, az emberi lényt pedig a füsttel takart tűzhöz hasonlítják. Emberi formát öltve az élőlény képes Kṛṣṇa-tudatát valamilyen mértékben életre kelteni, s ha tovább fejlődik, akkor a lelki élet tüze lángra kaphat ebben az életformában. Ha valaki ügyesen bánik a füsttel, a tűz fellobbanhat. Az emberi létállapotban tehát az élőlény esélyt kap rá, hogy kiszabaduljon az anyagi lét börtönéből. Megfelelő irányítással, a Kṛṣṇa-tudat művelésével legyőzheti ellenségét, a kéjvágyat.

Ločimo tri stopnje prekritosti živega bitja. Prekrivalo poželenja, ki pomrači čisto zavest živega bitja, lahko primerjamo z dimom nad ognjem, prahom na ogledalu ali maternico, v kateri je zarodek. Kadar poželenje primerjamo z dimom, to pomeni, da je ogenj žive iskre malce opazen. Z drugimi besedami, kadar je pri živem bitju vsaj malo opazna zavest Kṛṣṇe, ga lahko primerjamo z ognjem, ki ga prekriva dim. Čeprav je tam, kjer je dim, gotovo tudi ogenj, pa ognja najprej ne opazimo. To stanje lahko primerjamo z začetkom razvijanja zavesti Kṛṣṇe. Ogledalo, prekrito s prahom, se nanaša na ogledalo uma, ki ga lahko očistimo s številnimi duhovnimi metodami. Najboljša med njimi je petje Gospodovih svetih imen. Zarodek v maternici ponazarja nebogljen položaj živega bitja, kajti otrok v maternici je povsem nemočen in se ne more niti premakniti. Tak življenjski položaj lahko primerjamo z življenjem dreves. Tudi drevesa so živa bitja, ki pa so zaradi velikega poželenja dobila življenjsko obliko, v kateri skoraj nimajo zavesti. Ptice in štirinožne živali lahko primerjamo s prašnim ogledalom, človeka pa z ognjem, ki ga prekriva dim. Če živo bitje v človeškem telesu vsaj malo oživi svojo zavest Kṛṣṇe in jo potem še naprej razvija, lahko prižge ogenj duhovnega življenja. Če z ognjem, ki ga prekriva dim, pazljivo ravnamo, ga lahko razplamtimo. Človeško telo torej daje živemu bitju priložnost, da se osvobodi ujetosti v materialni svet. V človeškem telesu lahko pod primernim vodstvom negujemo zavest Kṛṣṇe in tako premagamo svojega sovražnika, poželenje.