15. VERS
TEXT 15
Szöveg
Tekst
brahmākṣara-samudbhavam
tasmāt sarva-gataṁ brahma
nityaṁ yajñe pratiṣṭhitam
brahmākṣara-samudbhavam
tasmāt sarva-gataṁ brahma
nityaṁ yajñe pratiṣṭhitam
Szó szerinti jelentés
Synonyms
karma – a munka; brahma – a Védákból; udbhavam – származik; viddhi – tudnod kell; brahma – a Védák; akṣara – a Legfelsőbb Brahmanból (az Istenség Személyiségéből); samudbhavam – közvetlenül megnyilvánult; tasmāt – ezért; sarva-gatam – mindent átható; brahma – a transzcendens; nityam – örökké; yajñe – áldozatban; pratiṣṭhitam – jelen lévő.
karma — arbejde; brahma — fra Vedaerne; udbhavam — frembragt; viddhi — du bør vide; brahma — Vedaerne; akṣara — fra den Højeste Brahman (Guddommens Personlighed); samudbhavam — direkte manifesteret; tasmāt — derfor; sarva-gatam — den altgennemtrængende; brahma — transcendens; nityam — for evigt; yajñe — i ofring; pratiṣṭhitam — er til stede.
Fordítás
Translation
A szabályozott cselekedeteket a Védák írják elő, a Védák pedig közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyiségéből nyilvánultak meg. Következésképpen a mindent átható Transzcendens mindig jelen van az áldozati tettekben.
Regulerede handlinger foreskrives i Vedaerne, og Vedaerne er manifesteret direkte fra Guddommens Højeste Personlighed. Følgelig er den altgennemtrængende Transcendens for evigt til stede i offerhandlinger.
Magyarázat
Purport
Ez a vers még kifejezőbben beszél a yajñārtha-karma, a kizárólag Kṛṣṇa örömét szolgáló tettek szükségszerűségéről. Ha a yajña-puruṣa, vagyis Viṣṇu kedvéért kell dolgoznunk, a szükséges útmutatást ehhez a Brahmanban, azaz a transzcendentális Védákban találjuk meg. A Védák tehát a munka törvénykönyvei. Tegyünk bármit, ha a Védák nem írják elő, akkor az vikarma, azaz nem autentikus, hanem bűnös tett. Mindig a Védák szerint kell cselekednünk, hogy megszabaduljunk a munka visszahatásaitól. Ahogyan a hétköznapi életben kell az állam utasításai alapján cselekednünk, úgy kell az Úr legfelsőbb államának irányítása alatt is dolgoznunk. A Védák útmutatásai közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyisége kilégzéséből nyilvánultak meg. Asya mahato bhūtasya niśvasitam etad yad ṛg-vedo yajur-vedaḥ sāma-vedo 'tharvāṅgirasaḥ: „A négy Véda, név szerint a Ṛg-veda, a Yajur-veda, a Sāma-veda és az Atharva-veda mind a hatalmas Istenség Személyisége lélegzésével áradtak ki” (Bṛhad-āraṇyaka-upaniṣad 4.5.11). Az Úr mindenható, ezért tud beszélni a lélegzésével is, mert ahogyan azt a Brahma-samhitā elmagyarázza, minden egyes érzékszervével képes ellátni a többi érzék feladatát. Más szóval tehát az Úr beszélhet a lélegzésén keresztül, szemeivel pedig megtermékenyíthet. Az írásokban valóban az áll, hogy az Úr az anyagi természetre pillantva nemzette az élőlényeket. Miután megteremtette a feltételekhez kötött lelkeket, azaz megtermékenyítette velük az anyagi természet méhét, a védikus bölcseletbe foglalva utasításokat is adott nekik, hogyan térhetnek haza, vissza Istenhez. Soha ne felejtsük el, hogy az anyagi világban élő feltételekhez kötött lelkek mind nagyon vágynak az anyagi élvezetre. A védikus utasítások azonban olyanok, hogy ha betartja őket, az ember kielégítheti eltorzult vágyait, majd úgynevezett élvezete befejezése után visszatérhet Istenhez. Mindez lehetőséget ad a feltételekhez kötött lelkeknek, hogy felszabaduljanak, ezért törekedniük kell arra, hogy kövessék a yajña folyamatát azáltal, hogy Kṛṣṇa-tudatúvá válnak. A Kṛṣṇa-tudat elveit még azok is elfogadhatják, akik sohasem követték a védikus utasításokat, s ezek az elvek helyettesíteni fogják a védikus yajñák, vagyis karmák elvégzését.
FORKLARING: I dette vers bliver yajñārtha-karma eller nødvendigheden af at arbejde udelukkende for at tilfredsstille Kṛṣṇa understreget yderligere. Hvis vi skal arbejde for at tilfredsstille yajña-puruṣa eller Viṣṇu, må det ske efter retningslinjerne i Brahman eller de transcendentale Vedaer. Vedaerne er således instruktionsbøger i, hvordan vi skal handle. Alt, man foretager sig i modstrid med Vedaernes retningslinier, kaldes vikarma, dvs. uautoriseret eller syndig handling. For at blive reddet fra reaktionerne på sine handlinger må man derfor sørge for altid at følge Vedaernes retningslinier. Ligesom man i almindeligt liv må følge statens anvisninger, bliver man også nødt til at arbejde under vejledning af Herrens suveræne stat. Denne vejledning fra Vedaerne bliver direkte manifesteret fra Guddommens Højeste Personligheds åndedræt. Som der står skrevet (Bṛhad-āraṇyaka Upaniṣad 2.4.10 og 4.5.11), asya mahato bhūtasya niḥśvasitam etad yad ṛg-vedo yajur-vedaḥ sāma-vedo ’tharvāṅgirasaḥ: “De fire Vedaer – Ṛg Veda, Yajur Veda, Sāma Veda og Atharva Veda – udspringer alle fra Guddommens Højeste Personligheds åndedræt.” Herren, der er almægtig, kan tale gennem Sit åndedræt, for som det bliver bekræftet i Brahma-saṁhitā, er Herren så almægtig, at Han kan udføre enhver af Sine sansers funktioner med en hvilken som helst af Sine andre sanser. Herren kan med andre ord tale gennem Sin vejrtrækning, og Han kan befrugte med Sine øjne. Således står der skrevet, at Han skuede over den materielle natur og dermed undfangede alle levende væsener. Efter at have skabt eller befrugtet de betingede sjæle i den materielle naturs moderliv gav Han Sine retningslinier i form af den vediske visdom for, hvordan disse betingede sjæle kan vende hjem, tilbage til Guddommen. Vi må altid huske på, at de betingede sjæle i den materielle natur alle er grådige efter materiel nydelse. Men de vediske instruktioner er udformet på en sådan måde, at man kan tilfredsstille sine unaturlige ønsker og derefter vende tilbage til Guddommen, når man er færdig med sin såkaldte nydelse. Det er en mulighed, de betingede sjæle har for at opnå befrielse. Derfor bliver de nødt til at forsøge at følge yajña-metoden ved at blive Kṛṣṇa-bevidste. Selv de, der ikke har fulgt de vediske retningslinier, kan drage nytte af de Kṛṣṇa- bevidste principper, hvilket vil erstatte udførelsen af vediske yajñaer eller karmaer.