7. VERS
VERZ 7
Szöveg
Besedilo
pṛcchāmi tvāṁ dharma-sammūḍha-cetāḥ
yac chreyaḥ syān niścitaṁ brūhi tan me
śiṣyas te ’haṁ śādhi māṁ tvāṁ prapannam
pṛcchāmi tvāṁ dharma-sammūḍha-cetāḥ
yac chreyaḥ syān niścitaṁ brūhi tan me
śiṣyas te ’haṁ śādhi māṁ tvāṁ prapannam
Szó szerinti jelentés
Synonyms
kārpaṇya – szánalmasság; doṣa – gyengeség által; upahata – sújtva; sva-bhāvaḥ – tulajdonságok; pṛcchāmi – kérdezem; tvām – Neked; dharma – vallás; sammūḍha – zavart; cetāḥ – a szívben; yat – ami; śreyaḥ – legjobb; syāt – lehet; niścitam – bizalmasan; brūhi – mondd; tat – azt; me – nekem; śiṣyaḥ – tanítvány; te – Tiéd; aham – vagyok; śādhi – csak oktass; mām – engem; tvām – Neked; prapannam – meghódoltat.
kārpaṇya – skoposti; doṣa – zaradi slabosti; upahata – prizadet; sva-bhāvaḥ – lastnosti; pṛcchāmi – sprašujem; tvām – Tebe; dharma – religija; sammūḍha – zmeden; cetāḥ – v srcu; yat – kaj; śreyaḥ – najbolje; syāt – bi bilo; niścitam – zaupno; brūhi – povej; tat – to; me – meni; śiṣyaḥ – učenec; te – Tvoj; aham – jaz sem; śādhi – pouči; mām – mene; tvām – Tebi; prapannam – predan.
Fordítás
Translation
Most zavarban vagyok a kötelességemet illetően, és szánalmas gyengeségem miatt elvesztettem önuralmamat. Ebben a helyzetben kérlek Téged, mondd meg világosan, mi a legjobb számomra! Most a tanítványod vagyok, egy lélek, aki meghódolt Előtted. Kérlek, oktass engem!
Zdaj sem zmeden in ne vem, kaj je moja dolžnost, zaradi skoposti srca pa sem izgubil ves mir. Zato Te prosim, da mi jasno poveš, kaj je najbolje zame. Zdaj sem Tvoj učenec in Tebi predana duša. Prosim Te, pouči me.
Magyarázat
Purport
A természet elrendezése folytán az anyagi cselekedetek szövevénye zavarodottságot szül minden élőlényben. Minden lépésnél megzavar bennünket valami, ezért mindenkinek kötelessége, hogy felkeressen egy hiteles lelki tanítómestert, aki képes megmutatni a helyes utat, azt, hogy az ember hogyan teljesítheti be az élet értelmét. Valamennyi védikus írás azt tanácsolja, forduljunk egy hiteles lelki tanítómesterhez, hogy megszabadulhassunk az élet bonyodalmaitól, amelyekben akaratunk ellenére részünk van. Az erdőtűzhöz hasonlíthatnánk ezeket, amely valamiképpen fellobban, noha senki sem gyújtotta meg. Hasonló a világ helyzete is: az élet bonyodalmai maguktól jönnek, még akkor is, ha nem akarjuk őket. Senki sem akarja a tüzet, mégis fellobban, s mi megzavarodunk. A védikus írások ezért bölcsen azt tanácsolják: ha megoldást akarunk találni az élet bonyodalmaira, s ha meg akarjuk érteni ennek tudományát, egy lelki tanítómesterhez kell fordulnunk, aki a tanítványi láncolat tagja. Az az ember, akinek igaz lelki tanítómestere van, mindent megtudhat. Nem szabad ezért az anyagi zavarodottság helyzetében maradnunk: egy lelki tanítómesterhez kell fordulnunk. Ez a magyarázata ennek a versnek.
Po zakonih narave so vse materialne dejavnosti izvor zbeganosti za vsa živa bitja. Z zbeganostjo se srečujemo na vsakem koraku, zato moramo poiskati pomoč verodostojnega duhovnega učitelja, kajti z upoštevanjem njegovih navodil lahko dosežemo cilj življenja. Vsi vedski spisi nam svetujejo, da poiščemo verodostojnega duhovnega učitelja in tako rešimo življenjske probleme, ki se pojavljajo, ne da bi si to želeli. Te probleme lahko primerjamo z gozdnim požarom. Kakor gozdni požar izbruhne sam od sebe, tako se tudi problemi v tem svetu pojavljajo samodejno, ne da bi si jih želeli. Nihče ne želi požara, ki pa kljub temu izbruhne in povzroči zmedo. Da bi rešili življenjske probleme in razumeli znanost o tem, kako jih rešiti, nam Vede svetujejo, da poiščemo duhovnega učitelja iz paramparā. Rečeno je, da tisti, ki ima verodostojnega duhovnega učitelja, ve vse. Namesto da se prepustimo materialni zmedenosti, moramo torej poiskati duhovnega učitelja. To je smisel tega verza.
Kiről mondjuk, hogy anyagi zavarodottságban él? Arról, aki nem érti meg az élet problémáit. A Bṛhad-āraṇyaka-upaniṣad (3.8.10) így ír a zavarodott emberről: yo vā etad akṣaraṁ gārgy aviditvāsmā´ lokāt praiti sa kṛpaṇaḥ. „Fösvény az, aki emberi lény létére nem oldja meg az élet problémáit, s aki úgy távozik e világból, mint a macskák és a kutyák, anélkül hogy megértené az önmegvalósítás tudományát.” Az élőlény számára ez az emberi létforma a legértékesebb kincs, s eszköz arra, hogy megoldja az élet problémáit. Éppen ezért szánalmasan fösvény az, aki nem használja ki ezt a lehetőséget. Az ő ellentéte a brāhmaṇa, vagyis az, aki kellőképpen intelligens ahhoz, hogy testét az élet problémáinak megoldására használja. Ya etad akṣaraṁ gārgi viditvāsmā´ lokāt praiti sa brāhmaṇaḥ.
In kdo v materialnem svetu je zmeden? Tisti, ki ne pozna pravih problemov življenja. V Bṛhad-āraṇyaka Upaniṣadi (3.8.10) je tak človek opisan takole: yo vā etad akṣaraṁ gārgy aviditvāsmāl lokāt praiti sa kṛpaṇaḥ. „Kdor kot človek ne reši problemov življenja in zapusti svet kakor mačke in psi, ne da bi razumel znanost o samospoznavanju, je prav kakor skopuh.“ Človeško telo je najdragocenejša pridobitev živega bitja, saj je v njem mogoče rešiti življenjske probleme. Kdor te priložnosti ne izkoristi pravilno, je skopuh. Brāhmaṇa pa je tisti, ki je dovolj inteligenten, da telo izkoristi za rešitev vseh problemov življenja: ya etad akṣaraṁ gārgi viditvāsmāl lokāt praiti sa brāhmaṇaḥ.
A kṛpaṇák, a fösvények csak az idejüket vesztegetik, amikor az anyagi felfogásba merülve oly erősen ragaszkodnak a családjukhoz, közösségükhöz, hazájukhoz stb. Az emberek legtöbbször külsőségek alapján ragaszkodnak a családi élethez, vagyis a feleséghez, a gyermekekhez és a többi családtaghoz. A kṛpaṇa azt gondolja, képes megvédeni hozzátartozóit a haláltól, vagy épp azt hiszi, hogy családja és közössége mentheti meg őt annak torkából. Az efféle ragaszkodás még az alacsonyabb rendű állatokban is megtalálható, akik szintén törődnek utódaikkal. Arjuna okos volt, ezért megértette: zavarodottságának oka a családtagok iránti ragaszkodása s az a vágya volt, hogy megmentse őket a haláltól. Habár tudta, hogy harcosi kötelességének teljesítése még rá vár, szánalmas gyengesége miatt mégsem érezte magát képesnek erre. Ezért kéri az Úr Kṛṣṇát, a legfelsőbb lelki tanítómestert, hogy találjon egyértelmű megoldást. Tanítványként adja át magát Kṛṣṇának, véget akar vetni a baráti társalgásnak. A tanítómester és tanítvány közötti beszélgetések komolyak, s most Arjuna nagyon komolyan akart szólni hiteles lelki tanítómestere előtt. A Bhagavad-gītā tudományának eredeti lelki tanítómestere tehát Kṛṣṇa, az első tanítvány pedig, aki elsajátította azt, Arjuna. Hogy miképpen értette meg a Bhagavad-gītāt, arról maga a Gītā beszél. Ennek ellenére az ostoba világi tudósok úgy magyarázzák, hogy nem Kṛṣṇa személyének kell átadnunk magunkat, hanem „a Kṛṣṇán belüli megszületetlennek”. Kṛṣṇa belseje és külseje között azonban nincs különbség. Aki ezt nem képes felfogni, s így próbálja megérteni a Bhagavad-gītāt, az a legnagyobb ostoba.
Kṛpaṇe ali duhovno skopi ljudje z materialističnimi nazori zapravljajo čas s pretirano navezanostjo na družino, družbo, državo itd. Človek je na družinsko življenje – na ženo, otroke in druge družinske člane – pogosto navezan na podlagi „kožne bolezni“. Kṛpaṇa misli, da lahko družinske člane zaščiti pred smrtjo ali pa da lahko družina ali družba njega rešita smrti. Tako navezanost na družino najdemo celo pri nižjih živalih, ki prav tako skrbijo za potomce. Arjuna je bil inteligenten in je doumel, da sta njegova navezanost na družinske člane in želja, da jih zaščiti pred smrtjo, vzroka njegove zbeganosti. Čeprav je vedel, da ga čaka bojevanje, zaradi slabosti, katere izvor je bila njegova skopost, svoje dolžnosti ni mogel opraviti. Zato prosi Gospoda Kṛṣṇo, vrhovnega duhovnega učitelja, kateremu se je zdaj predal kot učenec, naj poda dokončno rešitev. Ne želi si več prijateljskih pogovorov. Pogovori med učiteljem in učencem so resni, zato želi Arjuna zdaj zelo resno govoriti pred priznanim duhovnim učiteljem. Kṛṣṇa je prvotni duhovni učitelj znanosti Bhagavad-gīte, Arjuna pa je prvi učenec, ki mu je bila Gītā razložena. O tem, kako Arjuna razume Bhagavad-gīto, govori Gītā sama. Kljub temu pa neumni posvetni učenjaki pravijo, da se ni treba predati Kṛṣṇi kot osebi, temveč „nerojenemu v Kṛṣṇi“. Med tem, kar je znotraj Kṛṣṇe, in tem, kar je zunaj Njega, ni nobene razlike. Kdor ne ve tega, si razlaga Bhagavad-gīto na najbolj neumen način.