Bg. 2.66
Szöveg
na cāyuktasya bhāvanā
na cābhāvayataḥ śāntir
aśāntasya kutaḥ sukham
Szó szerinti jelentés
na asti – nem lehet; buddhiḥ – transzcendentális értelme; ayuktasya – annak, aki nem áll kapcsolatban (a Kṛṣṇa-tudattal); na – nem; ca – és; ayuktasya – annak, aki nem Kṛṣṇa-tudatú; bhāvanā – a (boldogságban) megállapodott elme; na – nem; ca – és; abhāvayataḥ – annak, aki nem szilárd; śāntiḥ – béke; aśāntasya – a nem békésnek; kutaḥ – hol van; sukham – boldogság.
Fordítás
Aki nem áll kapcsolatban a Legfelsőbbel [a Kṛṣṇa-tudatban], annak értelme nem transzcendentális, elméje nem szilárd, s enélkül lehetetlen a béke is. És hogyan volna lehetséges a boldogság béke nélkül?
Magyarázat
Amíg valaki nem Kṛṣṇa-tudatú, nem érheti el a békét. Az ötödik fejezet (5.29) megerősíti, hogy csak akkor lehet valaki valóban békés, ha megérti, hogy Kṛṣṇa az áldozat és vezeklés minden kedvező eredményének egyetlen élvezője, az univerzumok valamennyi megnyilvánulásának birtokosa és minden élőlény igaz barátja. Ezért annak az elméjéből, aki nem Kṛṣṇa-tudatú, hiányzik a végső cél, s ez nyughatatlanságot okoz. Ám ha valaki biztos abban, hogy Kṛṣṇa mindenki és minden élvezője, tulajdonosa és barátja, az rendíthetetlen elméjével békét tud teremteni. Aki tehát úgy cselekszik, hogy nincsen kapcsolata Kṛṣṇával, annak örökké aggodalomban és nyugtalanságban van része, bármennyire is próbál nyugalmat színlelni és fejlett lelki szinten állónak látszani. A Kṛṣṇa-tudat egy magától megnyilvánuló békés állapot, melyet csakis Kṛṣṇával kapcsolatba kerülve lehet elérni.