58. VERS
TEXT 58
Szöveg
Tekst
kūrmo ’ṅgānīva sarvaśaḥ
indriyāṇīndriyārthebhyas
tasya prajñā pratiṣṭhitā
kūrmo ’ṅgānīva sarvaśaḥ
indriyāṇīndriyārthebhyas
tasya prajñā pratiṣṭhitā
Szó szerinti jelentés
Synonyms
yadā – amikor; saṁharate – behúzza; ca – és; ayam – ő; kūrmaḥ – a teknősbéka; aṅgāni – a végtagokat; iva – mint; sarvaśaḥ – valamennyi; indriyāṇi – érzékeket; indriya-arthebhyaḥ – az érzékszervek tárgyaitól; tasya – az ő; prajñā – tudata; pratiṣṭhitā – szilárd.
yadā — kui; saṁharate — tõmbab sisse; ca — samuti; ayam — tema; kūrmaḥ — kilpkonn; aṅgāni — jäsemed; iva — nagu; sarvaśaḥ — täiesti; indriyāṇi — meeled; indriya-arthebhyaḥ — meelte ihaldusobjektidest; tasya — tema; prajñā — teadvus; pratiṣṭhitā — kinnistunud.
Fordítás
Translation
Aki képes úgy visszavonni érzékeit az érzékszervek tárgyairól, mint ahogyan a teknősbéka húzza be páncéljába végtagjait, az rendíthetetlenül megállapodott a tökéletes tudatban.
See, kes suudab lahutada oma meeled meelte ihaldusobjektidest, samamoodi nagu kilpkonn tõmbab oma jäsemed kilbi sisse, on kindlalt omandanud täiusliku teadvuse.
Magyarázat
Purport
A yogī, a bhakta, vagyis az önmegvalósítást elért lélek ismertetőjele, hogy tetszése szerint képes uralkodni érzékszervein. A legtöbb ember azonban a szolgája saját érzékeinek, s így azok parancsainak engedelmeskedik. Ez a válasz arra a kérdésre, milyen helyzetben van a yogī. Az érzékszerveket mérges kígyókhoz hasonlítják, melyek szabadon, minden korlátozás nélkül akarnak cselekedni. A yogīnak, vagyis a bhaktának rendkívül erősnek kell lennie, hogy a kígyóbűvölőhöz hasonlóan irányítani tudja a kígyókat. Sohasem engedi őket önállóan cselekedni. A kinyilatkoztatott írásokban sok parancs van arra vonatkozóan, mit szabad és mit nem szabad tenni. Amíg valaki nem tudja betartani e parancsokat, s így nem képes elállni az érzéki élvezettől, addig nem érheti el a szilárd, rendíthetetlen Kṛṣṇa-tudat szintjét. Erre a legjobb példa az említett teknősbéka. A teknős bármelyik pillanatban képes visszahúzni érzékeit, hogy aztán szükség esetén bármikor kiengedje őket. Ehhez hasonlóan a Kṛṣṇa-tudatú ember is csak bizonyos célra, az Úr szolgálatában használja érzékszerveit, egyébként visszahúzza őket. Kṛṣṇa itt arra tanítja Arjunát, hogyan állítsa érzékszerveit az Úr szolgálatába, ahelyett, hogy saját elégedettségének elérésére törekedne velük. Az érzékeit visszatartó teknős jó példa arra, hogyan kell az érzékeket mindig az Úr szolgálatába állítani.
Joogi, pühendunu või oma vaimset olemust teadvustanud hinge taseme määrab see, kas ta on suuteline kontrollima oma meeli vastavalt oma tahtele. Enamik inimesi on aga ometigi oma meelte teenrid ning lasevad end seega meeltel juhtida. See on vastus küsimusele, kuidas joogi istub. Meeli võrreldakse mürkmadudega. Nad tahavad tegutseda väga vabalt ja ilma igasuguste piiranguteta. Joogi või pühendunu peab olema väga tugev kontrollimaks neid madusid nagu maotaltsutaja. Ta ei lase neil kunagi tegutseda iseseisvalt. Pühakirjadest leiame me palju ettekirjutusi – käske ja keelde. See, kes ei suuda järgida neid kahte tüüpi ettekirjutusi, piirates end meelte rahuldamises, ei ole võimeline kinnistuma Kṛṣṇa teadvuses. Parim näide sellest on kilpkonn. Kilpkonn võib ühe hetkega oma meeled kilbi sisse tõmmata ning lasta nad sealt järgmisel hetkel taas välja, kui selleks vajadus tekib. Samamoodi rakendavad Kṛṣṇa teadvuses viibivad inimesed oma meeli vaid siis, kui see on vajalik Jumala teenimiseks. Selles värsis õpetatakse Arjunat rakendama oma meeli Jumala teenimisse iseenese meelelise rahuldamise asemel. Vajadust rakendada oma meeled üksnes Jumala teenimisse rõhutatakse näitliku võrdlusega kilpkonnast, kes laseb oma meeled kilbist välja ainult siis, kui selleks on konkreetne vajadus.