Bg. 17.20
Devanagari
दातव्यमिति यद्दानं दीयतेऽनुपकारिणे ।
देशे काले च पात्रे च तद्दानं सात्त्विकं स्मृतम् ॥ २० ॥
देशे काले च पात्रे च तद्दानं सात्त्विकं स्मृतम् ॥ २० ॥
Verse text
dātavyam iti yad dānaṁ
dīyate ’nupakāriṇe
deśe kāle ca pātre ca
tad dānaṁ sāttvikaṁ smṛtam
dīyate ’nupakāriṇe
deśe kāle ca pātre ca
tad dānaṁ sāttvikaṁ smṛtam
Synonyms
dātavyam — az arra méltónak adni; iti — így; yat — ami; dānam — adomány; dīyate — adatik; anupakāriṇe — a viszonzás reménye nélkül; deśe — a megfelelő helyen; kāle — megfelelő időben; ca — is; pātre — a megfelelő személynek; ca — és; tat — az; dānam — adomány; sāttvikam — a jóság minőségében lévőnek; smṛtam — van tekintve.
Translation
Ha valaki kötelességből, a helyes időben és a megfelelő helyen, az arra méltó személynek adományoz, s nem vágyik ellenszolgáltatásra, azt a jóság minőségében végzett adományozásnak kell tekinteni.
Purport
A védikus irodalom azt ajánlja, olyan embereknek adományozzunk, akik lelki tettekkel foglalkoznak. Nem szabad úgy adományoznunk, hogy nem nézzük meg, kinek adunk. A lelki fejlettséget kell mindig szem előtt tartanunk, ezért a legjobb, ha egy zarándokhelyen, egy templomban, a hold- és napfogyatkozás alkalmával, a hónap végén, egy igaz brāhmaṇának vagy vaiṣṇavának (bhaktának) adunk ajándékot. Mindezt úgy kell tennünk, hogy ne várjunk viszonzást érte. Néha az emberek szánalomból a szegényeknek adományoznak, de ha azok érdemtelenek erre, akkor ez a tett nem segíti a lelki fejlődést. A védikus írások tehát nem ajánlják, hogy körültekintés nélkül adományozzunk.