15. VERS

STIH 15

Szöveg

Tekst

sarvasya cāhaṁ hṛdi sanniviṣṭo
mattaḥ smṛtir jñānam apohanaṁ ca
vedaiś ca sarvair aham eva vedyo
vedānta-kṛd veda-vid eva cāham

Szó szerinti jelentés

Synonyms

sarvasya – mindenkinek; ca – és; aham – Én; hṛdi – szívében; sanniviṣṭaḥ – elhelyezkedve; mattaḥ – Tőlem; smṛtiḥ – emlékezés; jñānam – tudás; apohanam – feledékenység; ca – és; vedaiḥ – a Védák által; ca – szintén; sarvaiḥ – mindegyik által; aham – Én vagyok; eva – bizony; vedyaḥ – a megismerendő; vedānta-kṛt – a Vedānta szerkesztője; veda-vit – a Védák ismerője; eva – bizony; ca – és; aham – Én.

sarvasya – svih živih bića; ca – i; aham – Ja; hṛdi – u srcu; sanniviṣṭaḥ – nalazim se; mattaḥ – od Mene; smṛtiḥ – sjećanje; jñānam – znanje; apohanam – zaborav; ca – i; vedaiḥ – kroz Vede; ca – također; sarvaiḥ – sve; aham – Mene; eva – zacijelo; vedyaḥ – mogu spoznati; vedānta-kṛt – tvorac Vedānte; veda-vit – poznavatelj Veda; eva – zacijelo; ca – i; aham – Ja.

Fordítás

Translation

Én mindenki szívében ott lakozom, s Tőlem jön az emlékezet, a tudás és a feledékenység. Én vagyok az, akit a Védákból meg kell ismerni, s Én vagyok a Vedānta szerkesztője és a Védák ismerője is.

Nalazim se u svačijem srcu i dajem sjećanje, znanje i zaborav. Ja sam cilj proučavanja svih Veda. Tvorac sam Vedānte i poznavatelj Veda.

Magyarázat

Purport

A Legfelsőbb Úr Paramātmāként mindenki szívében jelen van, s Ő indít el minden tettet. Az élőlény ugyan elfelejti előző életét, ám a Legfelsőbb Úr irányítása alapján kell cselekednie, aki tanúja minden tettének, s ezért múltbeli cselekedeteinek megfelelően lát tetteihez. Elegendő tudást és emlékezetet kap, s előző életét elfelejti. Az Úr tehát nemcsak mindent átható, hanem minden egyéni szívben helyhez kötött is. Ő az, aki munkája különféle gyümölcseivel jutalmazza meg az embert. Őt nemcsak a személytelen Brahmanként, az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként és helyhez kötött Paramātmāként imádják, hanem a Védák inkarnációjának formájában is. A Védák adják meg a helyes útmutatást ahhoz, hogy az emberek megfelelően élhessék életüket, s hazatérhessenek, vissza Istenhez. A Védák az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről, Kṛṣṇáról szóló tudást adják át, akinek egyik inkarnációja, Vyāsadeva a Vedānta-sūtra szerkesztője. Ennek a műnek a valódi magyarázatát adja meg a Śrīmad-Bhāgavatam, amelyet szintén Vyāsadeva állított össze. A Legfelsőbb Úr minden tekintetben teljes: felszabadulásuk érdekében a feltételekhez kötött lelkeket élelemmel látja el, amit még megemészteni is segít, valamint tanúja a cselekedeteiknek, a Védák formájában tudásban részesíti őket, sőt Śrī Kṛṣṇaként, az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként a Bhagavad-gītāt tanítja számukra. Ő valóban méltó a feltételekhez kötött lelkek imádatára. Isten tökéletesen jó és végtelenül kegyes.

SMISAO: Svevišnji Gospodin prebiva u svačijem srcu kao Paramātmā, i začetnik je svih djelatnosti. Živo biće potpuno zaboravlja svoj prošli život, ali mora djelovati po naredbi Svevišnjega Gospodina, koji je svjedok svih njegovih djela. Tako počinje djelovati u skladu sa svojim prošlim djelima. Dobiva potrebno znanje i sjećanje i zaboravlja prošli život. Gospodin nije samo sveprožimajući, već i lokaliziran u svakom pojedinom srcu. On dodjeljuje različite plodonosne rezultate. Gospodin se može obožavati ne samo kao neosobni Brahman, Svevišnja Božanska Osoba i lokalizirana Paramātmā, već i kao oblik inkarnacije Veda. Vede pružaju ljudima pravo vodstvo kako bi mogli pravilno oblikovati svoj život i vratiti se kući, Bogu. One pružaju znanje o Svevišnjoj Božanskoj Osobi, Kṛṣṇi, koji je u inkarnaciji Vyāsadeve tvorac Vedānta-sūtre. Vyāsadevino tumačenje Vedānta-sūtre u Śrīmad-Bhāgavatamu pruža pravo razumijevanje Vedānta-sūtre. Svevišnji Gospodin tako je potpun da radi izbavljenja uvjetovane duše osigurava i probavlja njezinu hranu, promatra njezine djelatnosti i daje joj znanje, u obliku Veda i kao Svevišnja Božanska Osoba, Śrī Kṛṣṇa, učitelj Bhagavad-gīte. Stoga zavređuje obožavanje uvjetovane duše. Bog je svedobar; Bog je svemilostiv.

Antaḥ-praviṣṭaḥ śāstā janānām. Az élőlény mindent elfelejt, amikor elhagyja testét, de aztán a Legfelsőbb Úr ösztönzésére ismét cselekedni kezd. Feledékenysége ellenére az Úr megadja neki a kellő értelmet, hogy tevékenységeit ott folytassa, ahol előző életében abbahagyta. Az élőlény tehát nemcsak örül és szenved ebben az anyagi világban a szívében lakozó Legfelsőbb Úr irányítása szerint, hanem Tőle kapja meg a lehetőséget a Védák megértésére is. Ha valaki komolyan elhatározza, hogy megérti a védikus tudást, Kṛṣṇa megadja neki az ehhez szükséges értelmet. S hogy miért tárja fel a védikus bölcsességet? Mert minden egyes élőlénynek szüksége van arra, hogy megismerje Kṛṣṇát. Ezt a védikus irodalom így erősíti meg: yo 'sau sarvair vedair gīyate. A négy Védától kezdődően az egész védikus irodalom, a Vedānta-sūtra, az upaniṣadok és a purāṇák mind a Legfelsőbb Úr dicsőségét hirdetik. Őt a védikus rítusok végzésével, a védikus filozófia tanulmányozásával és az odaadó szolgálatban végzett imádattal lehet elérni. A Védák célja tehát az, hogy megismerjük Kṛṣṇát. Úgy irányítanak bennünket, hogy megismerhessük Kṛṣṇát és az Ő elérésének folyamatát. A végső cél az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Ezt a Vedānta-sūtra (1.1.4) a következő szavakkal erősíti meg: tat tu samanvayāt. A tökéletességet három szinten lehet elérni. A védikus írások segítségével az ember megértheti kapcsolatát az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, a különféle folyamatok gyakorlásával egyre közelebb kerülhet Hozzá, s végül elérheti a végső célt, aki nem más, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Ez a vers tehát a Védák szándékáról, megértésének módjáról és céljáról beszél nagyon érthetően.

Antaḥ-praviṣṭaḥ śāstā janānām. Živo biće gubi sjećanje čim napusti sadašnje tijelo, ali ponovno počinje djelovati na poticaj Svevišnjega Gospodina. Premda zaboravlja, Gospodin mu daje inteligenciju kako bi moglo nastaviti svoje djelatnosti iz prošlog života. Tako živo biće ne samo da uživa ili pati u ovom svijetu, po naredbi Svevišnjeg Gospodina koji se nalazi u njegovom srcu, već i dobiva priliku da od Njega shvati Vede. Ako netko ozbiljno želi shvatiti vedsko znanje, Kṛṣṇa mu daje potrebnu inteligenciju. Zašto Kṛṣṇa izlaže vedsko znanje? Zato što svako živo biće treba shvatiti Kṛṣṇu. Vedski spisi to potvrđuju: yo 'sau sarvair vedair gīyate. U svim vedskim spisima, počev od četiri Vede, Vedānta-sūtre, Upaniṣada i Purāṇa, veličaju se slave Svevišnjega Gospodina. On se dostiže izvođenjem vedskih obreda, proučavanjem vedske filozofije i obožavanjem Gospodina u predanom služenju. Stoga je svrha proučavanja Veda shvatiti Kṛṣṇu. Vede nam pružaju vodstvo zahvaljujući kojem možemo shvatiti Kṛṣṇu i proces kojim Ga možemo spoznati. Krajnji cilj je Svevišnja Božanska Osoba. Vedānta-sūtra (1.1.4) to potvrđuje sljedećim riječima: tat tu samanvayāt. Osoba može dostići savršenstvo u tri stadija. Razumijevanjem vedskih spisa može shvatiti svoj odnos sa Svevišnjom Božanskom Osobom, slijeđenjem raznih procesa može Mu prići i na kraju može dostići vrhovni cilj – samu Svevišnju Božansku Osobu. U ovom su stihu jasno objašnjeni svrha Veda, razumijevanje Veda i cilj Veda.