TEXT 2

2. VERS

Tekst

Szöveg

śrī-bhagavān uvāca
kutas tvā kaśmalam idaṁ
viṣame samupasthitam
anārya-juṣṭam asvargyam
akīrti-karam arjuna

Synonyms

Szó szerinti jelentés

śrī-bhagavān uvāca — Jumala Kõrgeim Isiksus ütles; kutaḥ — kustkohast; tvā — sulle; kaśmalam — ebapuhtus; idam — see hädaldamine; viṣame — sellel kriisitunnil; samupasthitam — saabus; anārya — inimesed, kes ei tea elu väärtust; juṣṭam — praktiseerivad; asvargyam — mis ei vii kõrgematele planeetidele; akīrti — halb kuulsus; karam — põhjus; arjuna — oo, Arjuna.

śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt; kutaḥ – honnan; tvā – neked; kaśmalam – szennyeződés; idam – ez a panaszkodás; viṣame – e válságos órában; samupasthitam – jött; anārya – az élet értékét nem ismerők által; juṣṭam – gyakorolt; asvargyam – ami nem juttatja el az embert a felsőbb bolygókra; akīrti – szégyen; karam – az oka; arjuna – ó, Arjuna.

Translation

Fordítás

Jumala Kõrgeim Isiksus ütles: Mu kallis Arjuna, kuidas on need ebapuhtad mõtted küll sinu üle võimust saanud? Säärane käitumine pole kohane inimesele, kes teab elu väärtust. Sellised mõtted ei juhi sind mitte kõrgematele planeetidele, vaid halba kuulsusse.

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Arjunám, hogyan fertőzhettek meg téged ezek a tisztátalanságok? Ezek nem illenek az olyan emberhez, aki ismeri az élet értékét, s nem a felsőbb bolygókra, hanem a szégyenhez vezetnek.

Purport

Magyarázat

Mõisted „Kṛṣṇa" ja „Jumala Kõrgeim Isiksus" on samased. Seepärast pöördutakse Kṛṣṇa poole läbi kogu „Bhagavad-gītā" nimega Bhagavān. Bhagavān on Absoluutse Tõe lõplik aspekt. Absoluutset Tõde teadvustatakse kolmel tasandil, nimelt Brahmanina ehk impersonaalse kõikeläbiva vaimuna; Paramātmāna ehk Kõrgeima paikse aspektina iga elusolendi südames ning Bhagavānina ehk Jumala Kõrgeima Isiksusena, Jumal Kṛṣṇana. „Śrīmad-Bhāgavatamis" (1.2.11) selgitatakse sellist Absoluutse Tõe kontseptsiooni järgmiselt:

Kṛṣṇa és az Istenség Legfelsőbb Személyisége egy és ugyanaz, ezért Kṛṣṇát a Gītā végig Bhagavānnak nevezi. Bhagavān az Abszolút Igazság végső aspektusa. Az Abszolút Igazságnak három aspektusában lehet tudatára ébredni: 1. mint Brahman, a személytelen, mindent átható szellem, 2. mint Paramātmā, a Legfelsőbb minden élőlény szívében lakozó, helyhez kötött formája és 3. mint Bhagavān, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Úr Kṛṣṇa. A Śrīmad-Bhāgavatam (1.2.11) az Abszolút Igazság e felfogását a következőképpen magyarázza:

vadanti tat tattva-vidas
tattvaṁ yaj jñānam advayam
brahmeti paramātmeti
bhagavān iti śabdyate

„Absoluutset Tõde teadvustatakse selle teadja poolt kolmel tasandil, mis kõik on identsed. Neid kolme tasandit kirjeldatakse kui Brahmanit, Paramātmāt ja Bhagavāni."

„Az Abszolút Igazságot illető tudatosságra annak ismerője három aspektusban tehet szert. Mindhárom azonos egymással, és Brahmannak, Paramātmānak és Bhagavānnak nevezik őket.”

Neid kolme jumalikku aspekti saab selgitada Päikese näite varal, nimelt kui päikesevalgust, Päikese pinda ja planeet Päikest ennast. Seda, kes uurib vaid päikesevalgust, võib pidada ettevalmistavate teadmiste omandajaks. Seda, kes omab teadmisi Päikese pinnast, võib pidada juba suuremate teadmiste omajaks, ning see, kes on võimeline jõudma Päikesele, on kahtlemata kõrgeimalt arenenud. Õpilasi, kes rahulduvad päikesevalguse mõistmisega, mõistes selle universaalset läbimisvõimet ning impersonaalse olemusega sära, võib võrrelda nendega, kes teadvustavad Absoluutse Tõest vaid Brahmani aspekti. Õpilast, kes on arenenud edasi ja omab teadmisi Päikese pinnast, võib võrrelda Absoluutse Tõe Paramātmā aspekti teadvustajaga. Ning õpilast, kes on võimeline sisenema Päikese keskmesse, võib võrrelda Absoluutse Tõe kõrgeima aspekti teadvustajaga. Seega on bhaktad ehk Absoluutse Tõe Bhagavāni aspekti teadvustamiseni jõudnud transtsendentalistid kõrgeimal tasemel olevad transtsendentalistid, ehkki kõik Absoluutse Tõe uurijad tegelevad ühe ja sama temaatikaga. Päikese valgust, pinda ja Päikeses toimuvaid sisemisi protsesse ei saa üksteisest eraldada, kuid sellegipoolest ei viibi kolme erinevat aspekti vaatlevad õpilased ühel tasandil.

Ezt a három isteni aspektust a Nap példájának segítségével lehet elmagyarázni. A Napnak szintén három arculata van: a napfény, a Nap felszíne és maga a Nap bolygó. Aki csupán a napfényt tanulmányozza, az a kezdeti szinten áll, míg aki megérti a Nap felszínét, már sokkal fejlettebb, s az, aki képes bejutni a Nap bolygó belsejébe, valamennyiük közül a legjobb. Az átlagemberek, akik megelégszenek azzal, hogy egyedül a napfényt – egyetemes kiterjedését és személytelen természetének ragyogó sugárzását – tanulmányozzák, azokhoz hasonlíthatók, akik az Abszolút Igazság Brahman-arculatának képesek csupán a tudatára ébredni. Az ennél továbblépő tanuló megismerheti a Nap felszínét, amit az Abszolút Igazság Paramātmā-arculatát illető tudatossághoz hasonlíthatunk, azt a tanítványt pedig, aki a Nap szívébe hatol, azokhoz hasonlíthatjuk, akik a Legfelsőbb Abszolút Igazság személyes vonásainak tudatos megértését tették magukévá. A legkiválóbb transzcendentalisták ezért a bhakták, akik eljutottak az Abszolút Igazság Bhagavān-arculatát illető tudatosságig, annak ellenére, hogy az Abszolút Igazságot tanulmányozók mind ugyanazt a témát vizsgálják. A napfényt, a Nap felszínét és a bolygó belső jelenségeit nem lehet egymástól elválasztani, de a három különböző aspektust tanulmányozók mégis eltérő kategóriába tartoznak.

Sanskritikeelse sõna bhagavān tähendust on selgitanud suur autoriteet Parāśara Muni, kes oli Vyāsadeva isa. Bhagavāniks nimetatakse Kõrgeimat Isiksust, kellele kuuluvad kõik rikkused, kogu jõud, kogu kuulsus, kogu ilu, kõik teadmised ja täielik loobumus. Võib kohata palju inimesi, kes on kas väga rikkad, väga tugevad, väga ilusad, väga kuulsad, väga kõrgelt õpetatud või väga paljust loobunud, kuid mitte keegi ei saa öelda, et temale kuuluvad täiel määral kõik rikkused, kogu jõud jne. Nõnda saab väita vaid Kṛṣṇa, sest Tema on Jumala Kõrgeim Isiksus. Ükski elusolend, ka mitte Brahmā, Śiva või Nārāyaṇa ei oma neid omadusi sellisel määral kui Kṛṣṇa. Seepärast kinnitab Brahmā ise „Brahma-saṁhitās", et Śrī Kṛṣṇa on Jumala Kõrgeim Isiksus. Mitte keegi ei ole Temast kõrgemal või Temaga võrdne. Tema on algne Jumal ehk Bhagavān, keda tuntakse kui Govindat, ning Tema on kõikide põhjuste kõrgeim põhjus:

Parāśara Muni, Vyāsadeva apja, a kiváló, hiteles szaktekintély megmagyarázta a szanszkrit bhagavān szó értelmét. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, aki minden vagyon, erő, hírnév, szépség, tudás és lemondás birtokosa, Bhagavānnak hívják. Sok ember van, aki végtelenül gazdag, roppant hatalmas vagy rendkívül szép, világhírű, esetleg kimagaslóan képzett és lemondó is, mégsem állíthatja senki sem magáról azt, hogy minden vagyonnal, erővel stb. rendelkezik. Egyedül Kṛṣṇa mondhatja ezt, mert Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Egyetlen élőlény, még Brahmā, az Úr Śiva és Nārāyaṇa sem rendelkezik e fenséges jellemzőkkel olyan teljességben, mint Kṛṣṇa. Ezért aztán maga az Úr Brahmā Brahma-saṁhitā című művében arra a következtetésre jut, hogy az Úr Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Senki sem egyenlő Vele, és senki sem múlhatja felül Őt. Ő az eredeti Úr, Bhagavān, akit Govindának is hívnak, és Ő minden ok legfelsőbb oka.

īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ
sac-cid-ānanda-vigrahaḥ
anādir ādir govindaḥ
sarva-kāraṇa-kāraṇam

„Paljudel isiksustel on Bhagavāni omadusi, kuid Kṛṣṇa positsioon on kõikidest kõrgeim, sest keegi ei saa Teda ületada. Ta on Kõrgeim Isiksus ning Tema keha on igavene, täis teadmisi ja õndsust. Tema on algne Jumal, Govinda, ja kõikide põhjuste põhjus." („Brahma-saṁhitā" 5.1)

„Számtalan személyiség létezik, aki rendelkezik Bhagavān jellemvonásaival, ám közülük Kṛṣṇa a legfelsőbb, mert senki sem múlhatja Őt felül. Ő a Legfelsőbb Személy, kinek teste örök, tudással és boldogsággal teljes. Ő az eredeti Úr, Govinda, s Ő minden ok oka” (Brahma-saṁhitā 5.1).

„Bhāgavatamis" on ära toodud ka Jumala Kõrgeima Isiksuse erinevate inkarnatsioonide nimekiri, kuid Kṛṣṇat kirjeldatakse kui algset Jumala Isiksust, kellest lähtuvad kõik Jumala Isiksuse erinevad kehastused:

A Bhāgavatam szintén sokat felsorol az Istenség Legfelsőbb Személyisége inkarnációi közül, de Kṛṣṇát az eredeti Istenség Személyiségének nevezi, akiből sok-sok inkarnáció és Istenség Személyisége árad ki (1.3.28):

ete cāṁśa-kalāḥ puṁsaḥ
kṛṣṇas tu bhagavān svayam
indrāri-vyākulaṁ lokaṁ
mṛḍayanti yuge yuge

„Kõik siin äratoodud Jumala erinevad inkarnatsioonid on Kõigekõrgema Jumala täielikud kehastused või täielike kehastuste osad, kuid Kṛṣṇa on Jumala Kõrgeim Isiksus Ise." (Bhāg. 1.3.28)

„Az Istenség itt felsorolt inkarnációi mind vagy teljes kiterjedései a Legfelsőbb Istenségnek, vagy részei az Ő teljes kiterjedéseinek, de Kṛṣṇa maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége.”

Seega on Kṛṣṇa algne Jumala Kõrgeim Isiksus, Absoluutne Tõde, nii Ülihinge kui ka impersonaalse Brahmani allikas.

Kṛṣṇa tehát az eredeti Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság, aki a Felsőlélek és a személytelen Brahman eredete.

Jumala Kõrgeima Isiksuse juuresolekul on Arjuna hädaldamine oma sugulaste pärast kahtlemata kohatu ning seepärast väljendabki Kṛṣṇa üllatust Arjuna sellise käitumise üle sõnaga kutaḥ – „kustkohast". Selliseid ebapuhtaid mõtteid poleks haritud inimeste klassi kuuluvalt inimeselt ehk aarialaselt eales oodatud. Sõna „aarialane" tähistab inimest, kes teab elu väärtust ning kes elab vaimsel eneseteadvustamisel põhinevas tsivilisatsioonis. Inimesed, kes juhinduvad materialistlikust elukäsitlusest, ei tea, et elu eesmärgiks on Absoluutse Tõe ehk Viṣṇu ehk Bhagavāni teadvustamine, sest nad viibivad materiaalse maailma väliste omaduste lummuses, teadmata, mis on vabanemine. Inimesi, kes ei oma teadmisi materiaalse maailma köidikutest vabanemiseks, nimetatakse mitte-aarialasteks. Ehkki Arjuna oli kṣatriya, kaldus ta oma kohustuste täitmisest kõrvale ning tahtis lahingusse astumisest loobuda. Taolist argpükslikkust kirjeldatakse aga kui aarialase jaoks kohatut. Selline kohustustest kõrvale kaldumine ei aita inimesel vaimses elus edasi liikuda ning jätab ta ilma kuulsusest selleski maailmas. Jumal Kṛṣṇa ei kiitnud heaks Arjuna niinimetatud kaastunnet oma sugulaste vastu.

Arjuna panaszkodása rokonai sorsa miatt az Istenség Legfelsőbb Személyiségének jelenlétében valóban nem illő, Kṛṣṇa ezért meglepetését a kutaḥ, „honnan” szóval érzékelteti. Az efféle tisztátalanság semmi esetre sem méltó az olyan emberhez, aki az āryák civilizált osztályába tartozik. Az ārya szó azokra utal, akik tisztában vannak az élet értékével, s akiknek civilizációja a lelki felemelkedésre épül. A materialista életfelfogás által vezérelt emberek nem tudják, hogy az élet célja az Abszolút Igazság, Viṣṇu, vagyis Bhagavān elérése. Az anyagi világ külső vonásai igézik meg őket, ezért nem tudják, hogy mi a felszabadulás. Azokat, akik mit sem tudnak arról, hogyan lehet az anyagi kötelékektől megszabadulni, nem lehet āryáknak nevezni. Noha Arjuna kṣatriya volt, mégis megtagadta a harcot, s ezzel eltért előírt kötelességétől. Az efféle gyáva tett nem méltó egy āryához. A kötelesség elhanyagolása nem csupán a lelki élet fejlődésének nem használ, de annak lehetőségétől is megfosztja az így cselekvőt, hogy hírnévre tegyen szert ebben a világban. Az Úr Kṛṣṇa nem helyeselte Arjuna rokonai iránt érzett „részvétét”.