VERSO 59
59. VERS
Texto
Szöveg
nirāhārasya dehinaḥ
rasa-varjaṁ raso ’py asya
paraṁ dṛṣṭvā nivartate
nirāhārasya dehinaḥ
rasa-varjaṁ raso ’py asya
paraṁ dṛṣṭvā nivartate
Sinônimos
Szó szerinti jelentés
viṣayāḥ — objetos para gozo dos sentidos; vinivartante — refreiam-se pela prática; nirāhārasya — de restrições negativas; dehinaḥ — para o corporificado; rasa-varjam — abandonando o gosto; rasaḥ — sentido de prazer; api — embora haja; asya — dele; param — coisas muito superiores; dṛṣṭvā — experimentando; nivartate — ele deixa de.
viṣayāḥ – az érzékkielégítés tárgyaitól; vinivartante – tiltásokkal; nirāhārasya – való tartózkodást gyakorolva; dehinaḥ – a megtestesült számára; rasa-varjam – az élvezet utáni vággyal felhagyva; rasaḥ – az élvezet érzése; api – noha ott van; asya – övé; param – sokkal magasabb rendű dolgokat; dṛṣṭvā – tapasztalva; nivartate – eláll tőle.
Tradução
Fordítás
A alma encarnada pode restringir-se do prazer dos sentidos, embora o gosto pelos objetos dos sentidos permaneça. Porém, interrompendo tais ocupações ao experimentar um gosto superior, ela fixa-se em consciência.
A megtestesült lélek elállhat az érzéki örömöktől, de az érzékek tárgyai utáni vágya megmarad. Tudata azonban rendíthetetlen, mert egy magasabb rendű ízt tapasztalva hagyott fel az érzéki élvezettel.
Comentário
Magyarázat
Se a pessoa não se situar transcendentalmente, não lhe será possível evitar o desfrute dos sentidos. O processo de restrição do gozo dos sentidos por meio de regras e regulações é algo como restringir um doente de certos tipos de comestíveis. O paciente, porém, nem gosta destas restrições nem perde o interesse pelos alimentos. Do mesmo modo, a restrição dos sentidos por meio de algum processo espiritual como aṣṭāṅga-yoga, em conexão com yama, niyama, āsana, prāṇāyāma, pratyāhāra, dhāraṇā, dhyāna, etc., é recomendada a pessoas menos inteligentes que não tenham um conhecimento melhor. Mas quem, no curso de seu progresso na consciência de Kṛṣṇa, experimentou a beleza do Supremo Senhor Kṛṣṇa perde o gosto por coisas materiais mortas. Portanto, as restrições valem para os neófitos menos inteligentes no progresso da vida espiritual, mas essas restrições só valem até o ponto de se adquirir gosto pela consciência de Kṛṣṇa. Quando se é de fato consciente de Kṛṣṇa, automaticamente perde-se o gosto por coisas insípidas.
Az érzéki élvezetektől lehetetlen elállni addig, míg valaki transzcendentális szintre nem kerül. Amikor az érzéki élvezetekről a szabályok és korlátozások betartásával mond le az ember, az olyan, mint amikor egy beteget eltiltanak bizonyos ételektől. Nincs ínyére e korlátozás, és a tiltott ételek iránti étvágyát sem veszíti el. Az érzékek valamilyen lelki folyamat – például a yama, niyama, āsana, prāṇāyāma, pratyāhāra, dhāraṇā, dhyāna stb. gyakorlatát magában foglaló aṣṭāṅga-yoga – segítségével történő visszatartása a nem túlságosan intelligens embereknek ajánlott, akik nem tudnak ennél jobbat. Ám aki a Kṛṣṇa-tudatban egyre fejlődve megízlelte a Legfelsőbb Úr, Kṛṣṇa szépségét, annak az élettelen anyagi dolgok többé nem jelentenek élvezetet. A korlátozások ezért a kevésbé értelmes kezdők lelki fejlődését szolgálják, ám csak addig hasznosak, míg az emberben valóban fel nem ébred a vágy a Kṛṣṇa-tudatra. Ha valaki Kṛṣṇa-tudatú lesz, annak számára a közönséges dolgok egyszerre ízüket vesztik.