Skip to main content

Bg. 6.26

Szöveg

yato yato niścalati
manaś cañcalam asthiram
tatas tato niyamyaitad
ātmany eva vaśaṁ nayet

Szó szerinti jelentés

yataḥ yataḥ – bárhol; niścalati – nagyon izgatott lesz; manaḥ – az elme; cañcalam – csapongó; asthiram – ingatag; tataḥ tataḥ – onnan; niyamya – szabályozva; etat – ezt; ātmani – az önvalóban; eva – bizony; vaśam – irányítás; nayet – alá kell hozni.

Fordítás

Bárhová is vándoroljon csapongó és ingatag természete miatt az elme, az embernek határozottan vissza kell térítenie az önvaló felügyelete alá.

Magyarázat

Az elmére az jellemző, hogy csapongó és ingatag. Az önmegvalósított yogīnak azonban uralkodnia kell rajta, s nem szabad, hogy az irányítsa őt. Aki elméjét (s így egyben az érzékeit is) szabályozza, azt gosvāmīnak vagy svāmīnak hívják, akit azonban az elméje irányít, azt go-dāsának, az érzékek szolgájának nevezik. A gosvāmī ismeri az érzéki boldogság korlátozottságát. A transzcendentális érzéki boldogságban az érzékek Hṛṣīkeśa, az érzékek legfelsőbb tulajdonosa (Kṛṣṇa) szolgálatát végzik. Megtisztult érzékekkel szolgálni Kṛṣṇát – ez a Kṛṣṇa-tudat. Így lehet teljes mértékben uralmunk alá hajtani az érzékeket, s ezen fölül ez a yoga gyakorlásának legmagasabb rendű tökéletessége is.