Skip to main content

14. VERS

TEXT 14

Szöveg

Текст

na māṁ karmāṇi limpanti
na me karma-phale spṛhā
iti māṁ yo ’bhijānāti
karmabhir na sa badhyate
на ма̄м̇ карма̄н̣і лімпанті
на ме карма-пгале спр̣ха̄
іті ма̄м̇ йо ’бгіджа̄на̄ті
кармабгір на са бадгйате

Szó szerinti jelentés

Послівний переклад

na – sohasem; mām – Engem; karmāṇi – mindenféle tettek; limpanti – befolyásolnak; na – sem; me – Enyém; karma-phale – gyümölcsöző cselekedetekre; spṛhā – törekvés; iti – így; mām – Engem; yaḥ – aki; abhijānāti – ismer; karmabhiḥ – az ilyen munka visszahatása által; na – sohasem; saḥ – ő; badhyate – válik megkötötté.

на—ніколи; ма̄м—Мене; карма̄н̣і—усі різновиди праці; лімпанті— впливають; на—не; ме—Моє; карма-пгале—у кармічній діяльності; спр̣ха̄—прагнення; іті—таким чином; ма̄м—Мене; йах̣—той, хто; абгіджа̄на̄ті—знає; кармабгіх̣—наслідками такої роботи; на—ніколи; сах̣—він; бадгйате—заплутується.

Fordítás

Переклад

Nincs tett, ami Engem befolyásolna, s Én a munka gyümölcsére sem törekszem. Aki megérti ezt az igazságot Rólam, azt szintén nem kötik le a tettek gyümölcsöző visszahatásai.

Немає такої діяльності, яка впливала б на Мене; і не прагну Я її плодів. Той, хто усвідомив цю істину про Мене, також не заплутується в тенетах кармічних наслідків своєї діяльності.

Magyarázat

Коментар

Az anyagi világnak megvannak a maga törvényei – például a király nem hibázhat, s az állam törvényei sem kötik. Ehhez hasonlóan, bár az Úr teremtette az anyagi világot, Őt nem befolyásolja annak működése. Teremt, de független marad a teremtéstől, míg az élőlényeket az anyagi javak fölötti uralkodási hajlamuknak köszönhetően az anyagi cselekedetek gyümölcsöző eredményei megkötik. Egy vállalat tulajdonosa nem felelős munkásai jó vagy rossz tetteiért – ők maguk felelnek értük. Érzékkielégítése érdekében minden élőlény végzi a maga tetteit, ám ezeket nem az Úr rendelte el. Az érzékek élvezetére vágyva anyagi tettekbe merülnek, s arra törekszenek, hogy haláluk után mennyei boldogságban legyen majd részük. Az Úr azonban önmagában teljes, ezért Őt nem vonzza az állítólagos mennyei boldogság. A mennyek félistenei az Ő szolgái, s egy vállalat tulajdonosához hasonlóan sohasem vágyik arra az alacsonyabb rendű boldogságra, amelyben munkásainak van része. Az Úr fölötte áll az anyagi tetteknek és azok visszahatásainak. A Föld növényzetéért például az eső nem felelős, noha nélküle egyetlen növény sem nőhet. A védikus smṛti a következőképpen erősíti meg ezt a tényt:

Як у матеріальному світі природний статус царя передбачає, що цар завжди діє правильно, або що на нього не поширюються закони самої держави, так само і Господа, хоча Він і є творець матеріального світу, не зв’язує діяльність цього світу. Він творить, але перебуває осторонь Свого власного творіння, тоді як живі істоти заплутуються в тенетах карми внаслідок свого прагнення панувати над матеріальними ресурсами. Власник підприємства не несе відповідальності за правильні чи неправильні вчинки своїх робітників, вони самі відповідають за них. Живих істот приваблює властива їм діяльність задля задоволення своїх чуттів, але Кр̣шн̣а не радить вдаватись до такої діяльності. Щоб зазнати якомога більше почуттєвих втіх, живі істоти трудяться в цьому світі й прагнуть райського щастя після смерті. Але Господь цілком самодостатній, і Його не приваблює так зване «райське» щастя. А небесні напівбоги — всього лише Його слуги. Власник підприємства не прагне низькоякісних задоволень, яких можуть бажати його робітники. Господь перебуває осторонь матеріальної діяльності та її наслідків. Наприклад, дощі не несуть відповідальності за різноманітну рослинність, що з’являється на землі, хоча без цих дощів ріст рослин неможливий. Ведична смр̣ті підтверджує це таким чином:

nimitta-mātram evāsau
sṛjyānāṁ sarga-karmaṇi
pradhāna-kāraṇī-bhūtā
yato vai sṛjya-śaktayaḥ
німітта-ма̄трам ева̄сау
ср̣джйа̄на̄м̇ сарґа-карман̣і
прадга̄на-ка̄ран̣ı̄-бгӯта̄
йато ваі ср̣джйа-ш́актайах̣

„Az anyagi teremtésekben az Úr az egyedüli legfelsőbb ok. A közvetlen ok az anyagi természet, amely által a kozmikus megnyilvánulás láthatóvá válik.” Számtalanféle teremtett élőlény van – félistenek, emberek, alacsonyabb rendű állatok –, s mindannyiukat múltbeli jó és rossz tetteik befolyásolják. Az Úr mindössze megadja nekik a megfelelő lehetőséget e tettek végrehajtásához, valamint biztosítja a természet kötőerőinek meghatározott befolyását, Ő azonban sohasem felelős teremtményei múltbeli vagy jelen tetteiért. A Vedānta-sūtra (2.1.34) megerősíti: vaiṣamya-nairghṛṇye na sāpekṣatvāt – az Úr egyetlen élőlénnyel szemben sem elfogult. Az élőlény maga felelős cselekedeteiért; az Úr csupán megadja számára a lehetőségeket az anyagi természet, a külső energia ügynöksége révén. Aki tökéletesen ismeri a karma, vagyis a gyümölcsöző tettek bonyolult törvényét, azt munkájának eredménye nem befolyásolja. Úgy is mondhatnánk, hogy aki ismeri az Úr transzcendentális természetét, az tapasztalt Kṛṣṇa-tudatos ember, ezért sohasem kényszerül arra, hogy engedelmeskedjen a karma törvényeinek. Aki semmit sem tud az Úr transzcendentális természetéről, s azt hiszi, hogy a közönséges élőlényekhez hasonlóan az Ő cselekedeteinek a célja is a gyümölcsöző eredmények elérése, az bizonyosan elvész a tettek visszahatásainak útvesztőjében. Aki azonban ismeri a Legfelsőbb Igazságot, az már felszabadult lélek, aki rendíthetetlen a Kṛṣṇa-tudatban.

«Господь є лише вища причина матеріального творення. Безпосередньою ж причиною є матеріальна природа, завдяки якій космічне проявлення стає видимим». Існує велике розмаїття створених істот: це напівбоги, люди й нижчі тварини, і всі вони підвладні наслідкам своїх минулих добрих або лихих учинків. Господь просто дає їм можливість здійснювати ці вчинки в межах ґун̣ природи, але Сам Він не несе відповідальності за їхню минулу й теперішню діяльність. У Веда̄нта-сӯтрі (2.1.34) сказано: ваішамйа-наірґгр̣н̣йе на са̄пекшатва̄т — «Господь без упередження ставиться до всіх істот. Живі істоти самі відповідають за свої дії». Господь лише дає їм можливість виконувати їх за допомогою зовнішньої енерґії, матеріальної природи. На людину, обізнану в складних питаннях закону карми, або діяльності задля її плодів, не впливають наслідки такої діяльності. Іншими словами, якщо хтось усвідомлює трансцендентну природу Господа, це означає, що він має розвинуту свідомість Кр̣шн̣и і що він вже не підвладний законам карми. А той, хто не розуміє трансцендентної природи Господа й вважає, що Його діяння скеровані просто на досягнення позитивних наслідків, подібно до дій звичайних живих істот, — той заплутується в тенетах кармічних наслідків. Отже, той, хто пізнав Вищу Істину, є звільненою душею, що утвердилася в свідомості Кр̣шн̣и.