Skip to main content

Bg. 18.38

Devanagari

विषयेन्द्रियसंयोगाद्यत्तदग्रेऽमृतोपमम् ।
परिणामे विषमिव तत्सुखं राजसं स्मृतम् ॥ १८.३८ ॥

Szöveg

viṣayendriya-saṁyogād
yat tad agre ’mṛtopamam
pariṇāme viṣam iva
tat sukhaṁ rājasaṁ smṛtam

Szó szerinti jelentés

viṣaya – az érzékek tárgyainak; indriya – és az érzékeknek; saṁyogāt – az egyesüléséből; yat – ami; tat – az; agre – az elején; amṛta-upamam – olyan, mint a nektár; pariṇāme – a végén; viṣam iva – mint a méreg; tat – az; sukham – a boldogság; rājasam – a szenvedély kötőerejében lévő; smṛtam – úgy tartják.

Fordítás

Azt a boldogságot, amit az ember az érzékeknek az érzéktárgyakkal való kapcsolatából merít, s ami az elején nektárnak, ám később méregnek tűnik, a szenvedély minőségébe sorolják.

Magyarázat

Amikor egy fiatal férfi találkozik egy fiatal nővel, az érzékek arra késztetik, hogy megnézze őt, megérintse, és nemi kapcsolatba lépjen vele. Eleinte lehet, hogy mindez nagy örömet okoz az érzékeknek, de előbb vagy utóbb méreggé válik: ismét külön élnek, vagy elválnak, szomorkodnak, bánkódnak és így tovább. Az ilyen boldogság mindig a szenvedély kötőerejébe tartozik. Az a boldogság, amely az érzékek és az érzéktárgyak kapcsolatából származik, mindig szenvedést okoz, ezért mindenképpen el kell kerülnünk.