Bg. 18.2
Szöveg
kāmyānāṁ karmaṇāṁ nyāsaṁ
sannyāsaṁ kavayo viduḥ
sarva-karma-phala-tyāgaṁ
prāhus tyāgaṁ vicakṣaṇāḥ
Szó szerinti jelentés
śrī-bhagavān uvāca – az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; kāmyānām – a vágyakról; karmaṇām – a tettekről; nyāsam – lemondást; sannyāsam – a lemondott élet rendjének; kavayaḥ – a bölcsek; viduḥ – ismerik; sarva – minden; karma – tettnek; phala – az eredményéről; tyāgam – lemondást; prāhuḥ – hívják; tyāgam – lemondásnak; vicakṣaṇāḥ – a tapasztaltak.
Fordítás
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: A nagy tudású bölcsek lemondott életrendnek [sannyāsának] nevezik azt, amikor az ember felhagy az anyagi vággyal végzett tettekkel, míg ha tettei gyümölcséről mond le, azt lemondásnak [tyāgának] hívják.
Magyarázat
A Bhagavad-gītā azt az utasítást adja, hogy nem szabad tovább az eredményeikért végeznünk tetteinket, ám a magas szintű lelki tudáshoz vezető cselekedetekről nem szabad lemondanunk. Erről a következő versek szólnak világosabban. A védikus irodalomban számtalan leírást találunk a meghatározott célért végzett áldozatokról. Vannak áldozatok, melyek bemutatása által az embernek jó fiúgyermeke születhet, vagy épp eljuthat általuk a felsőbb bolygókra, de az ilyen vágyaktól fűtött áldozatokkal fel kell hagynunk. Sohasem szabad azonban felhagynunk azokkal, amelyek a szív tisztítását vagy a lelki tudásbeli fejlődést szolgálják.