Skip to main content

Bg. 15.9

Devanagari

श्रोत्रं चक्षुः स्पर्शनं च रसनं घ्राणमेव च ।
अधिष्ठाय मनश्चायं विषयानुपसेवते ॥ १५.९ ॥

Szöveg

śrotraṁ cakṣuḥ sparśanaṁ ca
rasanaṁ ghrāṇam eva ca
adhiṣṭhāya manaś cāyaṁ
viṣayān upasevate

Szó szerinti jelentés

śrotram – fület; cakṣuḥ – szemet; sparśanam – érintést; ca – is; rasanam – nyelvet; ghrāṇam – a szaglás képességét; eva – is; ca – és; adhiṣṭhāya – birtokolva; manaḥ – elmét; ca – is; ayam – ő; viṣayān – az érzéktárgyakat; upasevate – élvezi.

Fordítás

Az élőlény egy újabb durvafizikai testet kap, bizonyos fajta füllel, szemmel, nyelvvel, orral és érintésérzékkel, melyeket az elme fog össze, s így élvezheti az érzékek tárgyainak egy adott csoportját.

Magyarázat

Ha tehát az élőlény tudata a kutyák és macskák szintjére süllyed, akkor a következő életében kutya- vagy macskatestet kap, s azt élvezi. A tudat eredetileg tiszta, mint a víz. Ha azonban a vízbe színes festéket keverünk, elszíneződik. Éppen így a tudat is tiszta, mivel a lélek tiszta, az anyagi kötőerőkkel kapcsolatba kerülve azonban megváltozik. Az igazi tudat a Kṛṣṇa-tudat, ezért az él valóban tiszta életet, aki Kṛṣṇa-tudatú. Ha azonban tudatát az anyagi mentalitás valamilyen formája beszennyezi, következő életében annak megfelelően kap anyagi testet. S ez nem feltétlenül jelent emberi testet. Nyolcmillió-négyszázezer faj létezik, s az élőlény megjelenhet macskák, kutyák, disznók, félistenek között vagy bármely más fajban.