Bg. 14.5
Devanagari
सत्त्वं रजस्तम इति गुणा: प्रकृतिसम्भवा: ।
निबध्नन्ति महाबाहो देहे देहिनमव्ययम् ॥ ५ ॥
निबध्नन्ति महाबाहो देहे देहिनमव्ययम् ॥ ५ ॥
Verse text
sattvaṁ rajas tama iti
guṇāḥ prakṛti-sambhavāḥ
nibadhnanti mahā-bāho
dehe dehinam avyayam
guṇāḥ prakṛti-sambhavāḥ
nibadhnanti mahā-bāho
dehe dehinam avyayam
Synonyms
sattvam — a jóság kötőereje; rajaḥ — a szenvedély kötőereje; tamaḥ — a tudatlanság kötőereje; iti — így; guṇāḥ — a tulajdonságok; prakṛti — az anyagi természet; sambhavāḥ — termékei; nibadhnanti — megkötik; mahā-bāho — ó, erős karú; dehe — ebben a testben; dehinam — az élőlényt; avyayam — az örökkévalót.
Translation
Az anyagi természet három kötőerőből áll: a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerejéből. Ó, erős karú Arjuna! Amint az élőlény kapcsolatba kerül az anyagi természettel, e kötőerők felülkerekednek rajta.
Purport
Az élőlény transzcendentális, ezért nincs kapcsolata az anyagi természettel. Mivel azonban az anyagi természet foglyul ejtette, három kötőerejének bűvöletében cselekszik. A természet különféle aspektusai szerint különféle testeket ölt fel, s ezért arra kényszerül, hogy annak a természetnek megfelelően cselekedjen. Ez az oka az anyagi boldogtalanság és boldogság számtalan változatának.