Skip to main content

Bg. 13.6-7

Szöveg

mahā-bhūtāny ahaṅkāro
buddhir avyaktam eva ca
indriyāṇi daśaikaṁ ca
pañca cendriya-gocarāḥ
icchā dveṣaḥ sukhaṁ duḥkhaṁ
saṅghātaś cetanā dhṛtiḥ
etat kṣetraṁ samāsena
sa-vikāram udāhṛtam

Szó szerinti jelentés

mahā-bhūtāni – a durva elemek; ahaṅkāraḥ – a hamis ego; buddhiḥ – az értelem; avyaktam – a megnyilvánulatlan; eva – bizony; ca – is; indriyāṇi – az érzékek; daśa-ekam – tizenegy; ca – is; pañca – öt; ca – is; indriya-go-carāḥ – az érzékek tárgyai; icchā – a vágy; dveṣaḥ – a gyűlölet; sukham – a boldogság; duḥkham – a boldogtalanság; saṅghātaḥ – az összesség; cetanā – a léttünetek; dhṛtiḥ – meggyőződés; etat – mindez; kṣetram – a cselekvés mezeje; samāsena – összefoglalva; sa-vikāram – kölcsönhatásokkal; udāhṛtam – szemléltetett.

Fordítás

Az öt őselem, a hamis ego, az értelem, a megnyilvánulatlan, a tíz érzék és az elme, az öt érzéktárgy, a vágy, a gyűlölet, a boldogság, a boldogtalanság, az elemek összessége, a léttünetek és a meggyőződések – ezeket együttesen a tettek mezejének és kölcsönhatásainak nevezik.

Magyarázat

A kiváló bölcsek hiteles állításai, a védikus himnuszok és a Vedānta-sūtra aforizmái szerint e világ összetevőit a következőképpen lehet megérteni: Először is van a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter. Ez az öt őselem (mahā-bhūta). Aztán van a hamis ego, az értelem és a természet három kötőerejének megnyilvánulatlan állapota. Ezenkívül van még öt tudásszerző érzékszerv (a szem, a fül, az orr, a nyelv és a bőr), öt cselekvő érzékszerv (a hangadás szerve, a láb, a kéz, a végbél és a nemi szerv). Az érzékek felett az elme áll, amit belső érzéknek is nevezünk, mert a testen belül van. Az elmével együtt tehát tizenegy érzékszerv van. Aztán van az érzékszervek öt tárgya: az illat, az íz, a forma, az érintés és a hang. E huszonnégy elem együtteséből áll a cselekvés mezeje, melyet a huszonnégy elem analitikus tanulmányozásával az ember alaposan megérthet. A vágy, a gyűlölet, a gyönyör és a szenvedés kölcsönhatások, melyek a durvafizikai testben az öt őselemet képviselik. A lét tünetei, melyeket a tudat képvisel, valamint a meggyőződések a finomfizikai test – az elme, az ego és az értelem – megnyilvánulásai. Ezek a finomfizikai elemek is a cselekvés mezejéhez tartoznak.

Az öt őselem a hamis ego durva megnyilvánulása. Ez a durva megnyilvánulás a hamis ego eredeti állapotát képviseli, melyet szakkifejezéssel materialista felfogásnak, vagyis tāmasa-buddhinak, tudatlanságban lévő intelligenciának neveznek. Ez képviseli továbbá az anyagi természet három kötőerejének megnyilvánulatlan állapotát. Az anyagi természet megnyilvánulatlan kötőerőit pradhānának hívják.

Aki részletesen meg akarja ismerni a huszonnégy elemet, valamint azok kölcsönhatásait, annak részletesebben kell tanulmányoznia a filozófiát. A Bhagavad-gītā csak egy összegzést ad erről.

E tényezőket a test képviseli, amely hatféle változásnak van kitéve: születés, növekedés, stagnálás, utódok létrehozása, sorvadás és végül elmúlás. A mező tehát egy ideiglenes anyagi tényező, a kṣetra-jña, a mező ismerője és tulajdonosa azonban különbözik tőle.