Bg. 13.28
Szöveg
tiṣṭhantaṁ parameśvaram
vinaśyatsv avinaśyantaṁ
yaḥ paśyati sa paśyati
Szó szerinti jelentés
samam – egyenlően; sarveṣu – minden; bhūteṣu – élőlényben; tiṣṭhan-tam – lakozva; parama-īśvaram – a Felsőlelket; vinaśyatsu – az elpusztíthatóban; avinaśyantam – a soha el nem pusztulót; yaḥ – bárki; paśyati – látja; saḥ – ő; paśyati – valóban lát.
Fordítás
Aki minden testben látja az egyéni lélek mellett a Felsőlelket, és aki megérti, hogy sem az egyéni lélek, sem pedig a Felsőlélek, aki a halandó testben lakozik, nem semmisül meg soha, az valóban lát.
Magyarázat
Igazi tudással az rendelkezik, aki annak köszönhetően, hogy megfelelő társasággal érintkezik, három dolgot lát együtt: a testet, a test birtokosát – vagyis az egyéni lelket –, valamint annak barátját. Akinek nincs kapcsolata a lelki témák valódi ismerőivel, az nem láthatja e három dolgot. E kapcsolat nélkül az ember tudatlan marad, mert csak a testet látja, s úgy véli, hogy a test halálával mindennek vége. Ez azonban a valóságban nem így van. A test halála után a lélek és a Felsőlélek továbbra is létezik, s együtt vándorolnak tovább a különféle mozgó és mozdulatlan testeken keresztül. A szanszkrit parameśvara szót néha „egyéni lélek”-nek fordítják, mert ő a test mestere, aki a test halálával egy újabb testbe kerül, s így annak mestere lesz. Vannak azonban, akik Felsőlélekként fordítják ugyanezt a szót. Bármelyiket is fogadjuk el, a Felsőlélek és az egyéni lélek egyaránt folytatja létét, egyikük sem pusztul el. Aki ily módon lát, az valóban látja, mi történik.