Bg. 10.17
Szöveg
tvāṁ sadā paricintayan
keṣu keṣu ca bhāveṣu
cintyo ’si bhagavan mayā
Szó szerinti jelentés
katham – hogyan; vidyām aham – ismerjelek; yogin – ó, legfelsőbb misztikus; tvām – Téged; sadā – mindig; paricintayan – gondolva; keṣu – melyikben; keṣu – mely; ca – is; bhāveṣu – dolgokban; cintyaḥ asi – emlékezni kell Rád; bhagavan – ó, Legfelsőbb; mayā – általam.
Fordítás
Ó, Kṛṣṇa, ó, Legfelsőbb Misztikus, hogyan gondolhatok állandóan Rád, és hogyan ismerhetlek meg Téged? Ó, Istenség Legfelsőbb Személyisége, milyen formákban emlékezzek Rád?
Magyarázat
Ahogyan azt az előző fejezet elmondta, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét a yoga-māyā függönye takarja el. Csak a meghódolt lelkek és a bhakták láthatják Őt. Arjuna meggyőződött arról, hogy barátja, Kṛṣṇa a Legfelsőbb Isten, de meg szeretné ismerni azt az általános módszert is, melynek segítségével a közönséges emberek megérthetik a mindent átható Urat. Az átlagemberek – beleértve a démonokat és az ateistákat is – nem ismerhetik Kṛṣṇát, mert Őt yoga-māyā energiája védelmezi. Arjuna most ismét az ő érdekükben kérdez. A fejlett bhaktát nemcsak a saját előrehaladása érdekli, hanem másoké is. Arjuna vaiṣṇava, vagyis bhakta, ezért kegyesen lehetőséget ad az egyszerű embereknek, hogy megértsék a Legfelsőbb Úr mindent átható természetét. Kṛṣṇát azért szólítja yoginnak, mert Ő a yoga-māyā energia mestere, amely hol eltakarja Őt az egyszerű emberek elől, hol láthatóvá teszi számukra. A közönséges ember, akiben nincs szeretet Isten iránt, képtelen állandóan Kṛṣṇára emlékezni, s így elméje mindig anyagi gondolatokkal teli. Arjuna számol azzal, hogyan gondolkoznak a világ materialista emberei. A keṣu keṣu ca bhāveṣu szavak az anyagi természetre utalnak (a bhāva szó jelentése: „fizikai dolgok”). A materialisták nem tudják megérteni Kṛṣṇa lelki természetét, ezért számukra a legjobb, ha gondolataikat fizikai dolgokra összpontosítják, s megpróbálják felismerni, hogyan jelenik meg Kṛṣṇa anyagi képviselőiben.