Bg. 1.16-18
Devanagari
अनन्तविजयं राजा कुन्तीपुत्रो युधिष्ठिरः ।
नकुलः सहदेवश्च सुघोषमणिपुष्पकौ ॥ १६ ॥
काश्यश्च परमेष्वास: शिखण्डी च महारथ: ।
धृष्टद्युम्नो विराटश्च सात्यकिश्चापराजित: ॥ १७ ॥
द्रुपदो द्रौपदेयाश्च सर्वश: पृथिवीपते ।
सौभद्रश्च महाबाहु: शङ्खान्दध्मु: पृथक्पृथक् ॥ १८ ॥
नकुलः सहदेवश्च सुघोषमणिपुष्पकौ ॥ १६ ॥
काश्यश्च परमेष्वास: शिखण्डी च महारथ: ।
धृष्टद्युम्नो विराटश्च सात्यकिश्चापराजित: ॥ १७ ॥
द्रुपदो द्रौपदेयाश्च सर्वश: पृथिवीपते ।
सौभद्रश्च महाबाहु: शङ्खान्दध्मु: पृथक्पृथक् ॥ १८ ॥
Verse text
anantavijayaṁ rājā
kuntī-putro yudhiṣṭhiraḥ
nakulaḥ sahadevaś ca
sughoṣa-maṇipuṣpakau
kuntī-putro yudhiṣṭhiraḥ
nakulaḥ sahadevaś ca
sughoṣa-maṇipuṣpakau
kāśyaś ca parameṣv-āsaḥ
śikhaṇḍī ca mahā-rathaḥ
dhṛṣṭadyumno virāṭaś ca
sātyakiś cāparājitaḥ
śikhaṇḍī ca mahā-rathaḥ
dhṛṣṭadyumno virāṭaś ca
sātyakiś cāparājitaḥ
drupado draupadeyāś ca
sarvaśaḥ pṛthivī-pate
saubhadraś ca mahā-bāhuḥ
śaṅkhān dadhmuḥ pṛthak pṛthak
sarvaśaḥ pṛthivī-pate
saubhadraś ca mahā-bāhuḥ
śaṅkhān dadhmuḥ pṛthak pṛthak
Synonyms
ananta-vijayam — az Anantavijaya nevű kagylót; rājā — a király; kuntī-putraḥ — Kuntī fia; yudhiṣṭhiraḥ — Yudhiṣṭhira; nakulaḥ — Nakula; sahadevaḥ — Sahadeva; ca — és; sughoṣa-maṇipuṣpakau — a Sughoṣa és Maṇipuṣpaka nevű kagylókat; kāśyaḥ — Kāśī (Vārāṇasī) királya; ca — és; parama-iṣu-āsaḥ — a kiváló íjász; śikhaṇḍī — Śikhaṇḍī; ca — szintén; mahā-rathaḥ — aki egymagában ezrekkel képes megküzdeni; dhṛṣṭadyumnaḥ — Dhṛṣṭadyumna (Drupada király fia); virāṭaḥ — Virāṭa (az álruhában rejtőzködő Pāṇḍaváknak menedéket adó herceg); ca — szintén; sātyakiḥ — Sātyaki (vagyis Yuyudhāna, az Úr Kṛṣṇa kocsihajtója); ca — és; aparājitaḥ — akiket még sohasem győztek le; drupadaḥ — Drupada, Pāñcāla királya; draupadeyāḥ — Draupadī fiai; ca — is; sarvaśaḥ — mind; pṛthivī-pate — ó, királyom; saubhadraḥ — Abhimanyu, Subhadrā fia; ca — szintén; mahā-bāhuḥ — erős karú; śaṅkhān — kagylókürtöket; dadhmuḥ — megfújták; pṛthak pṛthak — külön-külön.
Translation
Ó, uralkodó! Yudhiṣṭhira király, Kuntī fia az Anantavijayát, Nakula és Sahadeva pedig a Sughoṣát és a Maṇipuṣpakát szólaltatta meg. A kiváló íjász, Kāśī királya, a nagy harcos, Śikhaṇḍī, valamint Dhṛṣṭadyumna, Virāṭa, a legyőzhetetlen Sātyaki, Drupada, Draupadī fiai, Subhadrā erős karú fia és a többiek is mind megfújták kagylókürtjüket.
Purport
Sañjaya nagyon tapintatosan értésére adta Dhṛtarāṣṭra királynak, milyen szégyenletes volt ostoba politikája, mellyel a Pāṇḍu-fiakat kijátszva saját fiait próbálta trónra juttatni. A jelek egyértelműen arra utaltak, hogy e nagy csatában az egész Kuru-dinasztia el fog veszni. A hatalmas Bhīṣma nagyatyától kezdve az unokákig, Abhimanyuig és másokig, a világ számtalan birodalmának királyával együtt mindenki részt vett ebben a csatában – s mindannyian halálra voltak ítélve. Ennek a katasztrófának teljes egészében a fiai politikáját támogató Dhṛtarāṣṭra király volt az oka.