STIH 30
30. VERS
Tekst
Szöveg
sannyasyādhyātma-cetasā
nirāśīr nirmamo bhūtvā
yudhyasva vigata-jvaraḥ
sannyasyādhyātma-cetasā
nirāśīr nirmamo bhūtvā
yudhyasva vigata-jvaraḥ
Synonyms
Szó szerinti jelentés
mayi – Meni; sarvāṇi – sve vrste; karmāṇi – djelatnosti; sannyasya – potpuno posvećujući; adhyātma – s potpunim znanjem o jastvu; cetasā – sa svjesnošću; nirāśīḥ – bez želje za dobitkom; nirmamaḥ – bez osjećaja vlasništva; bhūtvā – takav; yudhyasva – bori se; vigata-jvaraḥ – bez malodušnosti.
mayi – Nekem; sarvāṇi – mindenféle; karmāṇi – tetteket; sannyasya – teljesen feladva; adhyātma – az önvalót teljesen ismerő; cetasā – tudattal; nirāśīḥ – haszonvágy nélkülivé; nirmamaḥ – birtoklásvágy nélkülivé; bhūtvā – válva; yudhyasva – harcolj; vigata-jvaraḥ – csüggedés nélkül.
Translation
Fordítás
Stoga, o Arjuna, posvećujući sve svoje djelatnosti Meni, s potpunim znanjem o Meni, bez želje za dobitkom, bez svojatanja prava vlasništva, oslobođen malodušnosti, bori se.
Ó, Arjuna! Harcolj hát minden tettedet Nekem áldozva, a Rólam szóló teljes tudás birtokában, haszonra nem vágyva, semmit sem tekintve a tulajdonodnak, csüggedés nélkül!
Purport
Magyarázat
SMISAO: Ovaj stih jasno otkriva svrhu Bhagavad-gīte. Gospodin nas poučava da moramo postati potpuno svjesni Kṛṣṇe kako bismo obavljali dužnosti s vojničkom disciplinom. Takva naredba može malo otežati stvari, ali unatoč tome, dužnosti moramo obavljati, oviseći o Kṛṣṇi, jer je to prirodni položaj živoga bića. Živo biće ne može biti sretno ako ne surađuje sa Svevišnjim Gospodinom, jer je u svom vječnom prirodnom položaju podređeno Gospodinovim željama. Śrī Kṛṣṇa je zato naredio Arjuni da se bori, kao da je bio njegov vojni zapovjednik. Osoba mora sve žrtvovati za ostvarivanje Gospodinove volje i u isto vrijeme obavljati propisane dužnosti, ne svojatajući pravo vlasništva. Arjuna nije morao razmišljati o Gospodinovoj naredbi; morao ju je samo izvršiti. Svevišnji Gospodin je duša svih duša. Zato se onaj tko isključivo ovisi o Vrhovnoj Duši i nema osobnog interesa ili, drugim riječima, onaj tko je potpuno svjestan Kṛṣṇe naziva adhyātma-cetas. Nirāśīḥ znači da moramo izvršiti naredbu gospodara, ali ne bismo trebali očekivati plodonosne rezultate. Blagajnik može brojati milijune dolara za svoga poslodavca, ali ne prisvaja ni paru za sebe. Slično tome, moramo spoznati da ništa na svijetu ne pripada ni jednoj osobi. Sve pripada Svevišnjem Gospodinu. To je pravi smisao riječi mayi ili „Meni". Kad osoba djeluje u takvoj svjesnosti Kṛṣṇe, sigurno ne svojata pravo vlasništva ni nad čim. Ta se svjesnost naziva nirmama ili „ništa nije moje". Ako osoba nije voljna izvršiti takvu strogu naredbu, koja se ne obazire na tobožnje rođake u tjelesnom odnosu, tu nevoljnost treba odbaciti. Tako može postati vigata-jvara, oslobođena grozničava mentaliteta ili malodušnosti. Ovisno o svom položaju i odlikama, svatko mora vršiti neku vrstu djelatnosti. Sve takve dužnosti mogu se obavljati u svjesnosti Kṛṣṇe, kao što smo već objasnili. To će dovesti osobu na put oslobođenja.
Ez a vers világosan tükrözi a Bhagavad-gītā mondanivalóját. Az Úr utasítása az, hogy váljunk teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá, s végezzük kötelességünket katonás szigorral. Az efféle parancs talán megnehezíti a dolgunkat, ám kötelességeinket ennek ellenére végre kell hajtanunk, teljes mértékben Kṛṣṇára bízva magunkat, hiszen ez az élőlény eredeti helyzete. Az élőlény nem lehet boldog, ha nem működik együtt a Legfelsőbb Úrral, mert örök helyzete alapján az Ő kívánságainak kell eleget tennie. Śrī Kṛṣṇa ezért mint hadvezére utasította Arjunát a harcra. Az embernek mindent fel kell áldoznia annak érdekében, hogy a Legfelsőbb Úr legjobb akarata érvényesüljön, s egyben előírt kötelességeit is teljesítenie kell, anélkül hogy bármi fölött birtokjogot követelne. Arjunának nem kellett gondolkoznia az Úr parancsán – csupán végre kellett hajtania azt. A Legfelsőbb Úr a lelke minden léleknek, ezért aki saját magával nem törődve teljesen és egyedül a Legfelsőbbre bízza magát – más szóval teljesen Kṛṣṇa-tudatú –, azt adhyātma-cetasnak nevezik. A nirāśīḥ szó azt jelenti, hogy az embernek a mester utasításai szerint kell cselekednie, ám nem szabad a munka gyümölcsére vágynia. Egy pénztáros több millió forintot számol meg munkaadójának anélkül, hogy akár egy fillérre is igényt tartana belőle. Ehhez hasonlóan meg kell értenünk, hogy ebben a világban minden a Legfelsőbb Úré, és semmi sem tartozik az egyénhez. Ez a mayi – „Nekem” – szó igazi tartalma. Ha valaki ilyen Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, az egész biztosan nem követel magának semmit. Ezt a fajta tudatot hívják nirmamának („semmi sem az enyém”). És ha valaki vonakodna végrehajtani egy ilyen szigorú parancsot – amely nem veszi tekintetbe a test úgynevezett rokoni kötelékeit –, le kell vetkőznie vonakodását. Ily módon válhat valaki vigata-jvarává, olyan emberré, akinek elméje nem ég lázban, ugyanakkor nem is hajlamos a csüggedésre. Tulajdonságai és helyzete szerint mindenkinek végeznie kell egy bizonyos fajta munkát, s ahogyan ez a vers írja, e kötelességeknek Kṛṣṇa-tudatban is eleget lehet tenni. Ez vezeti az embert a felszabadulás útjára.