Skip to main content

Bg. 3.30

Szöveg

mayi sarvāṇi karmāṇi
sannyasyādhyātma-cetasā
nirāśīr nirmamo bhūtvā
yudhyasva vigata-jvaraḥ

Szó szerinti jelentés

mayi – Nekem; sarvāṇi – mindenféle; karmāṇi – tetteket; sannyasya – teljesen feladva; adhyātma – az önvalót teljesen ismerő; cetasā – tudattal; nirāśīḥ – haszonvágy nélkülivé; nirmamaḥ – birtoklásvágy nélkülivé; bhūtvā – válva; yudhyasva – harcolj; vigata-jvaraḥ – csüggedés nélkül.

Fordítás

Ó, Arjuna! Harcolj hát minden tettedet Nekem áldozva, a Rólam szóló teljes tudás birtokában, haszonra nem vágyva, semmit sem tekintve a tulajdonodnak, csüggedés nélkül!

Magyarázat

Ez a vers világosan tükrözi a Bhagavad-gītā mondanivalóját. Az Úr utasítása az, hogy váljunk teljesen Kṛṣṇa-tudatúvá, s végezzük kötelességünket katonás szigorral. Az efféle parancs talán megnehezíti a dolgunkat, ám kötelességeinket ennek ellenére végre kell hajtanunk, teljes mértékben Kṛṣṇára bízva magunkat, hiszen ez az élőlény eredeti helyzete. Az élőlény nem lehet boldog, ha nem működik együtt a Legfelsőbb Úrral, mert örök helyzete alapján az Ő kívánságainak kell eleget tennie. Śrī Kṛṣṇa ezért mint hadvezére utasította Arjunát a harcra. Az embernek mindent fel kell áldoznia annak érdekében, hogy a Legfelsőbb Úr legjobb akarata érvényesüljön, s egyben előírt kötelességeit is teljesítenie kell, anélkül hogy bármi fölött birtokjogot követelne. Arjunának nem kellett gondolkoznia az Úr parancsán – csupán végre kellett hajtania azt. A Legfelsőbb Úr a lelke minden léleknek, ezért aki saját magával nem törődve teljesen és egyedül a Legfelsőbbre bízza magát – más szóval teljesen Kṛṣṇa-tudatú –, azt adhyātma-cetasnak nevezik. A nirāśīḥ szó azt jelenti, hogy az embernek a mester utasításai szerint kell cselekednie, ám nem szabad a munka gyümölcsére vágynia. Egy pénztáros több millió forintot számol meg munkaadójának anélkül, hogy akár egy fillérre is igényt tartana belőle. Ehhez hasonlóan meg kell értenünk, hogy ebben a világban minden a Legfelsőbb Úré, és semmi sem tartozik az egyénhez. Ez a mayi – „Nekem” – szó igazi tartalma. Ha valaki ilyen Kṛṣṇa-tudatban cselekszik, az egész biztosan nem követel magának semmit. Ezt a fajta tudatot hívják nirmamának („semmi sem az enyém”). És ha valaki vonakodna végrehajtani egy ilyen szigorú parancsot – amely nem veszi tekintetbe a test úgynevezett rokoni kötelékeit –, le kell vetkőznie vonakodását. Ily módon válhat valaki vigata-jvarává, olyan emberré, akinek elméje nem ég lázban, ugyanakkor nem is hajlamos a csüggedésre. Tulajdonságai és helyzete szerint mindenkinek végeznie kell egy bizonyos fajta munkát, s ahogyan ez a vers írja, e kötelességeknek Kṛṣṇa-tudatban is eleget lehet tenni. Ez vezeti az embert a felszabadulás útjára.