제24절
24. VERS
원문
Szöveg
브라흐마그나우 브라흐마나 후땀 brahmāgnau brahmaṇā hutam
브라흐마이바 떼나 간따뱜 brahmaiva tena gantavyaṁ
브라흐마-까르마-삼아디나 brahma-karma-samādhinā
brahmāgnau brahmaṇā hutam
brahmaiva tena gantavyaṁ
brahma-karma-samādhinā
동의어
Szó szerinti jelentés
브라흐마: 본질적으로 영적인, 아르빠남: 공헌, 브라흐마: 절대자, 하비히: 버터, 브라흐마: 영적인, 아그나우: 완성의 불 속에, 브라흐마나: 영혼에 의해, 후땀: 바친, 브라흐마: 천국, 에바: 분명히, 떼나: 그에 의해, 간따비암: 도달하게 되는, 브라흐마: 영적인, 까르마: 행위들에, 삼아디나: 완전한 집중으로.
brahma – lelki természetű; arpaṇam – hozzájárulás; brahma – a Legfelsőbb; haviḥ – vaj; brahma – lelki; agnau – a felajánlás tüzében; brahmaṇā – a szellemi lélek által; hutam – felajánlott; brahma – a lelki birodalom; eva – bizony; tena – általa; gantavyam – elérendő; brahma – lelki; karma – cselekedetekben; samādhinā – teljes elmélyedéssel.
번역
Fordítás
끄리쉬나 의식에 완전히 몰입한 사람은 영적 활동에 완전히 헌신했기에 반드시 영적 왕국에 이르게 되고, 그 완성의 경지는 절대적이며 그가 바친 것은 같은 영적 성질을 지녔느니라.
A Kṛṣṇa-tudatban teljesen elmerülő ember bizonyosan eljut a lelki birodalomba, mert teljes mértékben átadja magát a lelki tetteknek, melyek eredménye abszolút, s az általuk bemutatott áldozat ugyanúgy lelki természetű.
주석
Magyarázat
끄리쉬나 의식의 행위로 어떻게 궁극적으로 영적 목표를 달성할 수 있는지가 여기에 설명되었다. 끄리쉬나 의식으로 하는 다양한 활동이 있고, 그 모두 이어지는 절에서 설명될 것이다. 그러나 지금은 단지 끄리쉬나 의식의 원칙만 설명하고 있다. 물질적 오염에 얽매인 속박된 영혼은 분명 물질적 환경에서 행동하고 있지만, 그러한 환경에서 빠져 나와야만 한다. 속박된 영혼이 물질적 환경에서 빠져나오는 과정이 바로 끄리쉬나 의식이다. 예를 들어 우유를 너무 많이 마셔 설사가 난 환자는 응유(curd)라는 또 다른 유제품으로 치료될 수 있다. 물질에 탐닉하는 속박된 영혼은 여기 기따에 나와 있는 끄리쉬나 의식으로 치유될 수 있다. 이 과정을 일반적으로 야갸, 즉 비쉬누인 끄리쉬나만을 만족시키고자 하는 여러 활동이라고 한다. 이 세상에 끄리쉬나 의식, 즉 비쉬누만을 위한 행위가 더 많아질수록, 완전한 열중으로 지구의 기운이 더욱더 영적이게 된다. 브라흐마(Brahman)라는 말은 “영적”이란 뜻이다. 주는 영적이며, 당신의 초월적 몸에서 나오는 빛을 브라흐마죠띠(brahma-jyotir), 즉 영적 광채라고 한다. 존재하는 모든 것은 브라흐마죠띠 속에 있지만, 그 죠띠가 환영(māyā), 즉 감각 만족 때문에 가려질 때 그것을 물질적이라고 한다. 이 물질의 장막은 끄리쉬나 의식으로 즉시 제거될 수 있다. 따라서 끄리쉬나 의식을 위해 바치는 봉헌물(제물), 그 봉헌물이나 기부를 사용하는 기관, 그것을 사용하는 과정, 기부자, 그리고 그에 따른 결과를 모두 합쳐 브라흐만, 즉 “절대 진리”라고 한다. 마야에 의해 가려진 절대 진리를 “물질”이라고 한다. 절대 진리의 원인자를 위해 사용된 물질은 영적 특성을 회복한다. 끄리쉬나 의식은 환영에 빠진 의식을 브라흐만, 즉 절대 진리로 전환하는 과정이다. 마음이 끄리쉬나 의식에 완전히 몰입할 때를 사마디(samādhi), 즉 삼매경(三昧境)에 있다고 한다. 그러한 초월적 의식으로 한 어떠한 것도 야갸, 즉 절대자를 위한 희생이라고 한다. 이러한 영적 의식의 상태에 이르면, 기부자, 기부한 것, 그것의 사용, 수행자나 수행의 지도자, 행위의 결과와 궁극적 이득, 이 모든 것이 절대자, 지고의 브라흐만 안에서 하나가 된다. 이것이 끄리쉬나 의식을 실천하는 방법이다.
Ez a vers azt írja le, hogyan vezethetik az embert a Kṛṣṇa-tudatú tettek végül a lelki célhoz. A Kṛṣṇa-tudat különféle cselekedeteiről a következő versek írnak, míg ebben a versben magának a Kṛṣṇa-tudatnak az elvéről olvashatunk. Az anyagi szennyeződés fertőjébe merült feltételekhez kötött lélek csakis az anyagi atmoszférában cselekedhet, ám ki kell kerülnie ebből a közegből. Ezt a célt szolgálja a Kṛṣṇa-tudat folyamata. Ahogyan a túl sok tejtermék fogyasztásától bélrendszeri bántalmakban szenvedő embert egy másik tejtermék, a túró hozza helyre, úgy az anyagban elmerült lelket a Kṛṣṇa-tudatban végrehajtott tettek gyógyítják ki, ahogyan azt a Gītā itt kijelenti. Ezt a folyamatot általában yajñának nevezik, olyan tetteknek (áldozatoknak), amelyeket kizárólag Viṣṇu, Kṛṣṇa érdekében hajtanak végre. Minél több Kṛṣṇa-tudatú – azaz egyedül Viṣṇu örömét szolgáló – cselekedetet végzünk az anyagi világban, a teljes elmélyülés következtében annál inkább lelkivé válik az atmoszféra. A brahma (Brahman) szó jelentése: „lelki természetű”. Az Úr transzcendentális, és lelki testének sugarait brahmajyotinak, lelki ragyogásnak nevezik. Minden, ami létezik, ebben a brahmajyotiban van, ám amikor ezt a jyotit az illúzió (māyā), vagyis az érzékkielégítés fedi be, akkor anyagnak hívják. Ezt az anyagi fátylat azonban a Kṛṣṇa-tudattal azonnal el lehet távolítani. Így a Kṛṣṇa-tudat érdekét szolgáló felajánlás, az ilyen áldozatot vagy hozzájárulást elfogadó közeg, az elfogadás folyamata, az áldozó és az eredmény is mind Brahman – vagyis az Abszolút Igazság. A māyāval befedett Abszolút Igazságot anyagnak hívják. Az Abszolút Igazsággal kapcsolatba kerülő anyag visszanyeri lelki természetét. A Kṛṣṇa-tudat az a folyamat, amivel az illúzióban lévő tudatot Brahmanná, vagyis a Legfelsőbbé változtatjuk át. Amikor az elme teljesen elmerül a Kṛṣṇa-tudatban, azt samādhinak, transznak nevezik. Ilyen transzcendentális tudatban bármit teszünk, azt yajñának, az Abszolút kedvéért végzett áldozatnak hívják. A lelki tudat ezen állapotában az áldozó, a hozzájárulás, az áldozat folyamata, az áldozat végrehajtója vagy vezetője és az eredmény vagy a végső nyereség mind eggyé válik az Abszolútban, vagyis a Legfelsőbb Brahmanban. Ez a Kṛṣṇa-tudat módszere.