Bg. 5.8-9
Devanagari
नैव किञ्चित्करोमीति युक्तो मन्येत तत्त्ववित् ।
पश्यञ्शृण्वन्स्पृशञ्जिघ्रन्नश्नन्गच्छन्स्वपन्श्वसन् ॥ ८ ॥
प्रलपन्विसृजन्गृह्णन्नुन्मिषन्निमिषन्नपि ।
इन्द्रियाणीन्द्रियार्थेषु वर्तन्त इति धारयन् ॥ ९ ॥
पश्यञ्शृण्वन्स्पृशञ्जिघ्रन्नश्नन्गच्छन्स्वपन्श्वसन् ॥ ८ ॥
प्रलपन्विसृजन्गृह्णन्नुन्मिषन्निमिषन्नपि ।
इन्द्रियाणीन्द्रियार्थेषु वर्तन्त इति धारयन् ॥ ९ ॥
Verse text
naiva kiñcit karomīti
yukto manyeta tattva-vit
paśyañ śṛṇvan spṛśañ jighrann
aśnan gacchan svapañ śvasan
yukto manyeta tattva-vit
paśyañ śṛṇvan spṛśañ jighrann
aśnan gacchan svapañ śvasan
pralapan visṛjan gṛhṇann
unmiṣan nimiṣann api
indriyāṇīndriyārtheṣu
vartanta iti dhārayan
unmiṣan nimiṣann api
indriyāṇīndriyārtheṣu
vartanta iti dhārayan
Synonyms
na — sohasem; eva — bizony; kiñcit — bármit; karomi — cselekszem; iti — így; yuktaḥ — az isteni tudatban cselekvő; manyeta — gondolkodik; tattva-vit — aki ismeri az igazságot; paśyan — látva; śṛṇvan — hallgatva; spṛśan — megérintve; jighran — szagolva; aśnan — evés közben; gacchan — menés közben; svapan — álmában; śvasan — lélegzés közben; pralapan — beszéd közben; visṛjan — feladva; gṛhṇan — elfogadva; unmiṣan — kinyitva; nimiṣan — becsukva; api — ennek ellenére; indriyāṇi — az érzékek; indriya-artheṣu — az érzékkielégítésben; vartante — hadd tevékenykedjenek; iti — így; dhārayan — vélve.
Translation
Az isteni tudatban élő, bár lát, hall, érint, szagol, eszik, mozog, alszik és lélegzik, mindig tudja, hogy ő maga valójában nem tesz semmit. Beszéd, ürítés, elfogadás és pislogás közben állandóan tudatában van annak, hogy csupán az anyagi érzékek foglalkoznak tárgyaikkal, ő azonban ezek felett áll.
Purport
A Kṛṣṇa-tudatú ember léte tiszta, éppen ezért semmi köze az olyan tettekhez, melyek az öt közvetlen és közvetett okkal – a cselekvővel, a tettel, a helyzettel, az erőfeszítéssel és a sorssal – kapcsolatosak. Ez azért van így, mert Kṛṣṇa transzcendentális szerető szolgálatát végzi. Noha úgy tűnik, hogy testével és érzékeivel cselekszik, mindig tudatában van valódi helyzetének: lelki tevékenységet kell végeznie. Az anyagi felfogásúak érzékei saját élvezetükbe merülnek, de a Kṛṣṇa-tudatban az érzékek arra törekszenek, hogy Kṛṣṇa érzékeinek szerezzenek örömet. Ezért a Kṛṣṇa-tudatú ember mindig független, noha látszólag az érzékek tevékenységébe merül. A látás és a hallás az érzékeknek az a működése, amely a tudásszerzést segíti elő, míg a mozgás, a beszéd, az ürítés stb. a cselekvő érzékek tevékenységei. Azt, aki Kṛṣṇa-tudatú, sohasem befolyásolják az érzékek cselekedetei. Egyedül az Úr szolgálatát végzi, mert tudja, hogy az Ő örök szolgája.