Bg. 5.25
Szöveg
ṛṣayaḥ kṣīṇa-kalmaṣāḥ
chinna-dvaidhā yatātmānaḥ
sarva-bhūta-hite ratāḥ
Szó szerinti jelentés
labhante – elérik; brahma-nirvāṇam – a felszabadulást a Legfelsőbben; ṛṣayaḥ – akik belül tevékenyek; kṣīṇa-kalmaṣāḥ – akik mentesek minden bűntől; chinna-dvaidhāḥ – akik elszakadtak a kettősségektől; yata-ātmānaḥ – az önmegvalósításra törekvők; sarva-bhūta – a minden élőlény; hite – jólétén; ratāḥ – fáradozók.
Fordítás
Akik felülemelkedtek a kétségekből származó kettősségeken, akiknek elméje befelé fordul, akik mindig valamennyi élőlény jólétén fáradoznak, s mentesek minden bűntől, azok felszabadulnak a Legfelsőbben.
Magyarázat
Csak a teljesen Kṛṣṇa-tudatú emberről mondhatjuk el, hogy minden élőlény jólétéért cselekszik. Amikor valaki valóban megértette, hogy Kṛṣṇa a kútfeje mindennek, s ebben a szellemben hajtja végre tetteit, akkor mindenkiért dolgozik. Az emberiség szenvedésének az az oka, hogy elfelejtette: Kṛṣṇa a legfelsőbb élvező, a legfelsőbb tulajdonos és a legfelsőbb barát. Ha valaki azért dolgozik, hogy életre keltse ezt a tudatot az egész emberi társadalomban, az a legmagasabb rendű jótékonysági munkát végzi. Ám senki sem végezhet ilyen nagyszerű jótékonysági munkát mindaddig, míg nem szabadult fel a Legfelsőbben. A Kṛṣṇa-tudatú embernek nincsenek kétségei Kṛṣṇa felsőbbrendű hatalmát illetően. Nincsenek kétségei, mert teljesen megtisztult minden bűntől. Ez az isteni szeretet állapota.
A csupán az emberi társadalom testi jólétéért fáradozó ember valójában senkin sem tud segíteni. A külső test és az elme okozta szenvedések enyhítése nem tesz senkit boldoggá. A létért folytatott fáradságos küzdelem közben tapasztalt nehézségek igazi oka abban rejlik, hogy az ember megfeledkezett a Legfelsőbb Úrral való kapcsolatáról. Ha valaki teljesen tudatában van Kṛṣṇához fűződő kapcsolatának, akkor felszabadult lélek, még ha anyagi testben van is.