Skip to main content

Bg. 4.20

Szöveg

tyaktvā karma-phalāsaṅgaṁ
nitya-tṛpto nirāśrayaḥ
karmaṇy abhipravṛtto ’pi
naiva kiñcit karoti saḥ

Szó szerinti jelentés

tyaktvā – elengedve; karma-phala-āsaṅgam – a gyümölcsöző eredményekhez való ragaszkodást; nitya – mindig; tṛptaḥ – elégedetten; nirāśrayaḥ – menedék nélkül; karmaṇi – a cselekvésben; abhipravṛttaḥ – teljesen tevékenyen; api – ennek ellenére; na – nem; eva – bizony; kiñcit – bármit; karoti – tesz; saḥ – ő.

Fordítás

Megszabadulván minden ragaszkodástól, mely tettei gyümölcseihez fűzi, az ilyen ember örökké elégedett és független, s bár számtalan tettet végez, nem a tettek gyümölcséért cselekszik.

Magyarázat

A tettek börtönéből kiszabadulni egyedül a Kṛṣṇa-tudatban lehetséges, amikor mindent Kṛṣṇáért teszünk. A Kṛṣṇa-tudatú ember az Istenség Legfelsőbb Személyisége iránti tiszta szeretetből végzi munkáját, ezért nem vágyik annak eredményére. Még saját létfenntartása miatt sem aggódik, mindent Kṛṣṇára bíz. Nem törődik a gyűjtögetéssel, és azzal sem, hogy megvédelmezze a már tulajdonában lévő dolgokat. Minden tőle telhetőt megtesz kötelessége végzése érdekében, s mindent Kṛṣṇára bíz. Az ilyen ember, aki megvált minden ragaszkodástól, mentes a jó és rossz visszahatásoktól, s ez olyan, mintha nem cselekedne. Ez jellemzi az akarmát, vagyis a gyümölcsöző visszahatások nélküli cselekvést. Minden más tett, ami nem Kṛṣṇa-tudatú, leköti végrehajtóját. Ez a vikarma valódi természete, ahogyan az előzőekben elmondtuk.