Bg. 3.7
Szöveg
niyamyārabhate ’rjuna
karmendriyaiḥ karma-yogam
asaktaḥ sa viśiṣyate
Szó szerinti jelentés
yaḥ – aki; tu – de; indriyāṇi – az érzékszerveket; manasā – az elme által; niyamya – szabályozva; ārabhate – elkezdi; arjuna – ó, Arjuna; karma-indriyaiḥ – a cselekvő érzékek által; karma-yogam – az odaadást; asaktaḥ – ragaszkodás nélkül; saḥ – ő; viśiṣyate – sokkal kiválóbb.
Fordítás
Az az őszinte ember azonban, aki elméjével uralkodni próbál cselekvő érzékein, s ragaszkodástól mentesen a karma-yoga gyakorlásához lát [Kṛṣṇa-tudatban], sokkal kiválóbb nála.
Magyarázat
Jobb folytatni a munkát az élet céljának elérése érdekében – ami nem más, mint megszabadulni az anyagi kötelékektől és eljutni Isten birodalmába –, mintsem csaló transzcendentalistává válni az erkölcstelen élet és az érzéki élvezet kedvéért. A legfőbb svārtha-gati, az önvaló legfőbb célja Viṣṇu elérése. A varṇa és āśrama intézmény teljes egészében arra szolgál, hogy segítsen bennünket e cél elérésében, melyet még a családos ember is elérhet a Kṛṣṇa-tudatban végzett szabályozott szolgálattal. Az önmegvalósítás érdekében az ember egyidejűleg követheti a śāstrákban előírt szabályozott életet, valamint ragaszkodás nélkül folytathatja munkáját is, és ezáltal fejlődhet ezen az úton. Az az őszinte ember, aki ezt a folyamatot követi, sokkal jobb helyzetben van, mint a csaló képmutató, aki csak színleli a lelki életet, hogy becsapja az ártatlanokat. Egy őszinte utcaseprő sokkal többet ér a képmutató meditálónál, aki csak a megélhetés kedvéért meditál.