Bg. 3.36
Szöveg
atha kena prayukto ’yaṁ
pāpaṁ carati pūruṣaḥ
anicchann api vārṣṇeya
balād iva niyojitaḥ
Szó szerinti jelentés
arjunaḥ uvāca – Arjuna mondta; atha – akkor; kena – mi által; prayuktaḥ – ösztönözve; ayam – valaki; pāpam – bűnöket; carati – elkövet; pūruṣaḥ – egy ember; anicchan – nem akarván; api – habár; vārṣṇeya – ó, Vṛṣṇi leszármazottja; balāt – erővel; iva – mintha; niyojitaḥ – lenne kényszerítve.
Fordítás
Arjuna így szólt: Ó, Vṛṣṇi leszármazottja, mi az, ami az embert akarata ellenére, szinte erőszakkal bűnös tettekre kényszeríti?
Magyarázat
Az élőlény a Legfelsőbb szerves részeként eredetileg lelki, tiszta, s mentes minden anyagi szennyeződéstől, így természeténél fogva nem kényszerül az anyagi világ bűneinek elkövetésére. Amikor azonban kapcsolatba kerül az anyagi természettel, minden további nélkül számtalan bűnös tettet elkövet, néha még akarata ellenére is. Arjuna Kṛṣṇához intézett kérdése éppen ezért nagyon lényeges, mert az élőlények eltorzult természetére vonatkozik. Az élőlény néha még akkor is bűnös cselekedetre kényszerül, ha nem akarja. E bűnökre azonban nem a szívben lévő Felsőlélek ösztönöz bennünket, hanem más oka van, ahogyan azt az Úr a következő versben elmagyarázza.