STIH 26
26. VERS
Tekst
Szöveg
vartamānāni cārjuna
bhaviṣyāṇi ca bhūtāni
māṁ tu veda na kaścana
vartamānāni cārjuna
bhaviṣyāṇi ca bhūtāni
māṁ tu veda na kaścana
Synonyms
Szó szerinti jelentés
veda – znam; aham – Ja; samatītāni – svu prošlost; vartamānāni – sadašnjost; ca – i; arjuna – o Arjuna; bhaviṣyāṇi – budućnost; ca – također; bhūtāni – sva živa bića; mām – Mene; tu – ali; veda – zna; na – ne; kaścana – itko.
veda – ismerem; aham – Én; samatītāni – a régmúltakat; vartamānāni – a jelenlegieket; ca – és; arjuna – ó, Arjuna; bhaviṣyāṇi – a jövőbenieket; ca – is; bhūtāni – élőlényeket; mām – Engem; tu – azonban; veda – ismer; na – nem; kaścana – bárki.
Translation
Fordítás
O Arjuna, kao Svevišnja Božanska Osoba, znam sve što se zbilo u prošlosti, sve što se zbiva sada i sve što će se zbiti u budućnosti. Ja znam sva živa bića, ali Mene nitko ne zna.
Ó, Arjuna! Az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként Én tudok mindenről, ami a múltban történt, ami most történik, s ami a jövőben történni fog. Az összes élőlényt is ismerem, Engem azonban nem ismer senki.
Purport
Magyarázat
SMISAO: U ovom je stihu objašnjeno pitanje osobnosti i neosobnosti. Kad bi Kṛṣṇa, oblik Svevišnje Božanske Osobe, bio māyā, materijalan, kakvim Ga impersonalisti smatraju, Kṛṣṇa bi mijenjao Svoje tijelo poput živoga bića i zaboravio sve o Svom prošlom životu. Nijedno živo biće s materijalnim tijelom ne može se sjetiti svoga prošlog života niti može pretkazati svoj budući život ili predvidjeti što ga čeka u ovom životu. Prema tome, ne može znati što se dogodilo u prošlosti, što se zbiva sada i što će se dogoditi u budućnosti. Ako nije oslobođeno materijalnih nečistoća, ne može znati prošlost, sadašnjost i budućnost.
Ez a vers egyértelműen választ ad a „személyes vagy személytelen?” kérdésére. Ha Kṛṣṇának, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének formája māyā, vagyis anyagi lenne – ahogyan az imperszonalisták hiszik –, akkor a többi élőlényhez hasonlóan Ő is cserélné a testét, s elfelejtené előző életét. Aki anyagi testtel rendelkezik, az nem képes előző életére emlékezni, s következő életéről vagy jelen életének jövőjéről sem tud semmit, így tehát nem tudhatja, mi történt a múltban, mi folyik jelenleg, és milyen lesz a jövő. Senki sem ismerheti a múltat, a jelent és a jövőt, amíg meg nem tisztult az anyagi szennyeződéstől.
Za razliku od običnoga ljudskog bića Gospodin Kṛṣṇa jasno kaže da zna sve što se dogodilo u prošlosti, sve što se zbiva sada i sve što će se dogoditi u budućnosti. Iz četvrtoga poglavlja saznajemo da se Gospodin Kṛṣṇa sjeća kako je prije mnogo milijuna godina poučio Vivasvāna, boga Sunca. Kṛṣṇa poznaje svako živo biće zato što se nalazi u srcu svakoga živog bića kao Nad-duša. Ali premda se pojavljuje kao Svevišnja Božanska Osoba i prebiva u srcu svih živih bića kao Nad-duša, manje inteligentni ljudi, čak i ako spoznaju neosobni Brahman, ne mogu spoznati da je Śrī Kṛṣṇa Vrhovna Osoba. Śrī Kṛṣṇino transcendentalno tijelo zacijelo nije prolazno. On nalikuje Suncu, a māyā oblaku. U materijalnom svijetu možemo vidjeti Sunce, oblake i razne zvijezde i planete. Oblaci mogu privremeno prekriti sve što se vidi na nebu, ali taj prekrivač prekriva samo naš ograničeni vid. Sunce, Mjesec i zvijezde nisu prekriveni. Slično tome, māyā ne može prekriti Svevišnjega Gospodina. On se Svojom unutarnjom moći ne razotkriva manje inteligentnima. Kao što je rečeno u trećem stihu ovoga poglavlja, od mnogo milijuna ljudi neki pokušavaju postati savršeni u ovom ljudskom obliku života, a od mnogo tisuća takvih ljudi koji su dostigli savršenstvo tek jedan može shvatiti Gospodina Kṛṣṇu. Čak i ako netko dostigne savršenstvo spoznaje neosobnog Brahmana ili lokalizirane Paramātme, ne može shvatiti Svevišnju Božansku Osobu Śrī Kṛṣṇu ako nije svjestan Kṛṣṇe.
Az Úr Kṛṣṇa világosan kijelenti, hogy Ő – a közönséges emberektől eltérően – tökéletesen ismeri a múltat, a jelent és a jövőt. A negyedik fejezetben láthattuk, hogy az Úr Kṛṣṇa emlékezik arra, ahogy millió és millió évvel ezelőtt Vivasvānt, a napistent oktatta. Kṛṣṇa Felsőlélekként minden élőlény szívében jelen van, ezért ismer minden élőlényt. Ám annak ellenére, hogy Felsőlélekként jelen van minden élőlényben, és jelen van az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként is, a csekély értelműek, még ha el is jutottak a személytelen Brahman tudatos megértéséig, annak már képtelenek a tudatára ébredni, hogy Śrī Kṛṣṇa a Legfelsőbb Személy. Śrī Kṛṣṇa transzcendentális teste egyértelműen nem mulandó. Olyan Ő, mint a nap, a māyā pedig egy felhőhöz hasonló. Az anyagi világban láthatjuk a napot, láthatunk felhőket, különféle csillagokat és bolygókat. Lehet, hogy a felhők egy időre eltakarják ezeket az égitesteket, ez azonban csupán a mi korlátolt látásunknak tudható be. A nap, a hold és a csillagok valójában nincsenek elfedve. Éppen így a māyā sem fedheti el a Legfelsőbb Urat, aki belső energiája segítségével megnyilvánulatlan marad a kevésbé értelmes emberek előtt. E fejezet harmadik verse szerint sok-sok millió ember közül csupán néhány törekszik arra, hogy elérje az emberi élet tökéletességét, és sok ezer tökéletessé vált ember közül alig akad egy, aki megérti, ki az Úr Kṛṣṇa. Még ha valaki azáltal, hogy tudatosságra ébredt a személytelen Brahmant vagy a helyhez kötött Paramātmāt illetően, el is érte a tökéletességet, ha nem Kṛṣṇa-tudatú, akkor nincs esélye arra, hogy megértse az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Śrī Kṛṣṇát.