Skip to main content

STIH 1

1. VERS

Tekst

Szöveg

śrī-bhagavān uvāca
mayy āsakta-manāḥ pārtha
yogaṁ yuñjan mad-āśrayaḥ
asaṁśayaṁ samagraṁ māṁ
yathā jñāsyasi tac chṛṇu
śrī-bhagavān uvāca
mayy āsakta-manāḥ pārtha
yogaṁ yuñjan mad-āśrayaḥ
asaṁśayaṁ samagraṁ māṁ
yathā jñāsyasi tac chṛṇu

Synonyms

Szó szerinti jelentés

śrī-bhagavān uvāca – Svevišnji Gospodin reče; mayi – Meni; āsakta-manāḥ – uma privržena; pārtha – o Pṛthin sine; yogam – proces samospoznaje; yuñjan – slijedeći; mat-āśrayaḥ – svjestan Mene (Kṛṣṇe); asaṁśayam – nedvojbeno; samagram – potpuno; mām – Mene; yathā – kako; jñāsyasi – možeš spoznati; tat – to; śṛṇu – počuj.

śrī-bhagavān uvāca – a Legfelsőbb Úr mondta; mayi – Hozzám; āsakta-manāḥ – ragaszkodó elme; pārtha – ó, Pṛthā fia; yogam – önmegvalósítást; yuñjan – gyakorolva; mat-āśrayaḥ – tudatodat Rám irányítva (Kṛṣṇa-tudatban); asaṁśayam – kétség nélkül; samagram – teljesen; mām – Engem; yathā – hogyan; jñāsyasi – ismerhetsz meg; tat – azt; śṛṇu – halld.

Translation

Fordítás

Svevišnja Božanska Osoba reče: Počuj sada, o Pṛthin sine, kako Me slijeđenjem procesa yoge, potpuno svjestan Mene, uma privržena Meni, možeš potpuno spoznati, oslobođen sumnji.

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Halld most, ó, Pṛthā fia, hogyan ismerhetsz meg Engem teljesen, kétségektől mentesen, ha tudatodat Bennem elmerítve, elmédet Rám szögezve gyakorlod a yogát!

Purport

Magyarázat

SMISAO: U sedmom poglavlju Bhagavad-gīte bit će potpuno opisana priroda svjesnosti Kṛṣṇe. Kṛṣṇa je pun sveg obilja i u ovom će poglavlju biti opisano kako očituje ta obilja. Kṛṣṇa će opisati četiri vrste sretnih ljudi koji Mu postaju privrženi i četiri vrste nesretnih ljudi koji Ga nikada ne prihvaćaju.

A Bhagavad-gītā hetedik fejezete teljes leírást ad a Kṛṣṇa-tudat természetéről. Kṛṣṇa minden fenséges jellemvonással a legteljesebb mértékben rendelkezik, s hogy ezeket hogyan nyilvánítja ki, arról ebben a fejezetben olvashatunk. Ezenkívül leírást találhatunk a négyféle szerencsés emberről, akik kapcsolatba kerülnek Kṛṣṇával, illetve a négyféle szerencsétlen emberről, akik sohasem fordulnak Hozzá.

U prvih šest poglavlja Bhagavad-gīte, živo je biće bilo opisano kao nematerijalna duhovna duša, koja različitim vrstama yoge može dostići samospoznaju. Na kraju šestoga poglavlja bilo je objašnjeno da je postojana usredotočenost uma na Kṛṣṇu ili, drugim riječima, svjesnost Kṛṣṇe, najviši oblik yoge. Apsolutna Istina može se u potpunosti spoznati jedino usredotočivanjem uma na Kṛṣṇu, ni na koji drugi način. Spoznaja neosobnog brahmajyotija ili lokalizirane Paramātme ne predstavlja savršeno znanje o Apsolutnoj Istini, jer je djelomična. Potpuno, znanstveno znanje je Kṛṣṇa i onome tko je svjestan Kṛṣṇe sve se razotkriva. U potpunoj svjesnosti Kṛṣṇe osoba zna da je Kṛṣṇa krajnje, nepobitno znanje. Različite vrste yoge samo su sredstva za postizanje cilja na putu svjesnosti Kṛṣṇe. Onaj tko se izravno posveti svjesnosti Kṛṣṇe samim tim stječe potpuno znanje o brahmajyotiju i Parāmātmi. Njegujući svjesnost Kṛṣṇe shvaća sve u potpunosti – Apsolutnu Istinu, živa bića, materijalnu prirodu i njihova očitovanja.

A Bhagavad-gītā első hat fejezete nem anyagi természetű lelki lényként írta le az élőlényt, aki a különféle yoga-folyamatok révén az önmegvalósítás síkjára emelkedhet. A hatodik fejezet vége egyértelműen kijelenti, hogy az elme Kṛṣṇára való rendíthetetlen összpontosítása – vagyis a Kṛṣṇa-tudat – a yoga valamennyi formája közül a legmagasabb rendű. Az ember csakis akkor ismerheti meg az Abszolút Igazságot teljesen, ha elméjét Kṛṣṇára függeszti. Tudatára ébredni a személytelen brahmajyotinak vagy a helyhez kötött Paramātmānak részlegessége miatt nem nevezhető az Abszolút Igazság tökéletes ismeretének. Kṛṣṇa ismerete jelenti a teljes és megvalósított tudást, s a Kṛṣṇa-tudatú ember előtt minden feltárul. Aki teljesen Kṛṣṇa-tudatú, az belátja, hogy minden kétséget kizáróan Kṛṣṇa a végső tudás. A különféle yoga-folyamatok csupán lépcsőfokok a Kṛṣṇa-tudat útján. Aki közvetlenül a Kṛṣṇa-tudathoz fordul, az minden külön erőfeszítés nélkül teljes ismeretet szerez a brahmajyotiról és a Paramātmāról is. A Kṛṣṇa-tudat yogájának gyakorlásával az ember mindent a maga teljességében ismerhet meg: az Abszolút Igazságot, az élőlényeket, az anyagi természetet és mindezek megnyilvánulásait, minden hozzájuk tartozó dologgal együtt.

Stoga trebamo početi primjenjivati yogu u skladu s uputama koje je Kṛṣṇa dao u posljednjem stihu šestoga poglavlja. Um možemo usredotočiti na Kṛṣṇu, Svevišnjeg, propisanim predanim služenjem u devet različitih oblika, od kojih je śravaṇam prvi i najvažniji. Gospodin zato kaže Arjuni – tac chṛṇu: „počuj Me". Nitko ne može biti veći autoritet od Kṛṣṇe. Zato osoba koja sluša Njegove riječi stječe najveću priliku za dostizanje savršene svjesnosti Kṛṣṇe. Znanje moramo primiti od samoga Kṛṣṇe ili od Kṛṣṇina čistog bhakte, a ne od bezbožna skorojevića, ponosna na svoju akademsku naobrazbu.

Ezért az embernek a hatodik fejezet utolsó versének utasítása értelmében el kell kezdenie a yoga gyakorlását. Az elme összpontosítása Kṛṣṇára, a Legfelsőbbre az odaadó szolgálat kilenc formájának előírásos végzése által válik lehetségessé. Ezek közül a śravaṇam az első és legfontosabb. Ezért mondja az Úr Arjunának: tac chṛṇu, azaz „Halld Tőlem!”. Senki sem lehet hitelesebb szaktekintély, mint Kṛṣṇa, ezért Őt hallgatva kapja meg az ember a legjobb lehetőséget arra, hogy tökéletesen Kṛṣṇa-tudatossá váljon. Vagy közvetlenül Kṛṣṇától, vagy Kṛṣṇa tiszta bhaktájától kell tanulnunk tehát, nem pedig holmi csaló abhaktától, aki fölöttébb büszke tudományos műveltségére.

Proces razumijevanja Kṛṣṇe, Svevišnje Božanske Osobe, Apsolutne Istine, opisan je u drugom poglavlju prvoga pjevanja Śrīmad-Bhāgavatama:

A Śrīmad-Bhāgavatam első énekének második fejezete leírja Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság megismerésének módját (1.2.17–21):

śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇaḥ
puṇya-śravaṇa-kīrtanaḥ
hṛdy antaḥ-stho hy abhadrāṇi
vidhunoti suhṛt satām
śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇaḥ
puṇya-śravaṇa-kīrtanaḥ
hṛdy antaḥ-stho hy abhadrāṇi
vidhunoti suhṛt satām
naṣṭa-prāyeṣv abhadreṣu
nityaṁ bhāgavata-sevayā
bhagavaty uttama-śloke
bhaktir bhavati naiṣṭhikī
naṣṭa-prāyeṣv abhadreṣu
nityaṁ bhāgavata-sevayā
bhagavaty uttama-śloke
bhaktir bhavati naiṣṭhikī
tadā rajas-tamo-bhāvāḥ
kāma-lobhādayaś ca ye
ceta etair anāviddhaṁ
sthitaṁ sattve prasīdati
tadā rajas-tamo-bhāvāḥ
kāma-lobhādayaś ca ye
ceta etair anāviddhaṁ
sthitaṁ sattve prasīdati
evaṁ prasanna-manaso
bhagavad-bhakti-yogataḥ
bhagavat-tattva-vijñānaṁ
mukta-saṅgasya jāyate
evaṁ prasanna-manaso
bhagavad-bhakti-yogataḥ
bhagavat-tattva-vijñānaṁ
mukta-saṅgasya jāyate
bhidyate hṛdaya-granthiś
chidyante sarva-saṁśayāḥ
kṣīyante cāsya karmāṇi
dṛṣṭa evātmanīśvare
bhidyate hṛdaya-granthiś
chidyante sarva-saṁśayāḥ
kṣīyante cāsya karmāṇi
dṛṣṭa evātmanīśvare

„Slušanje vedskih spisa koji govore o Kṛṣṇi ili Bhagavad-gīte, koju je izgovorio sam Kṛṣṇa, pobožno je djelo. Gospodin Kṛṣṇa, koji prebiva u srcu svih živih bića, djeluje kao najdobrohotniji prijatelj i pročišćava bhaktu koji neprestano sluša o Njemu. Na taj način bhakta prirodno razvija svoje uspavano transcendentalno znanje. Slušajući Bhāgavatam ili bhakte koji govore o Kṛṣṇi posvećuje se predanom služenju Gospodina sa sve većom odlučnošću. Napredujući u predanu služenju oslobađa se guṇa strasti i neznanja, a materijalna požuda i pohlepa postupno nestaju. Pročišćen od tih nečistoća, ostaje postojano utemeljen na razini čiste vrline, nalazi nadahnuće u predanom služenju i savršeno shvaća nauk o Bogu. Tako bhakti-yoga presijeca čvrst čvor materijalne privlačnosti i omogućuje mu da se odmah uzdigne na razinu asaṁśayaṁ samagram, razumijevanja Vrhovne Apsolutne Istine, Božanske Osobe." (Bhāg. 1.2.17–21) Nauk o Kṛṣṇi možemo shvatiti jedino slušanjem Kṛṣṇe ili Njegova bhakte svjesnog Kṛṣṇe.

„Ha valaki a védikus irodalomból hall Kṛṣṇáról, vagy ha közvetlenül a Bhagavad-gītāból hallja az Ő szavait, az már magában is jámbor tettnek számít. Az Úr Kṛṣṇa mindenki szívében ott lakozik, s jóakaró barátként segíti, valamint megtisztítja azt a bhaktát, aki állandóan Róla hall. A bhakta szunnyadó transzcendentális tudása így természetes módon felébred. Ahogy egyre többet hall Kṛṣṇáról a Bhāgavatamból és a bhaktáktól, egyre szilárdabb lesz az Úr odaadó szolgálatában. Az odaadó szolgálat kifejlesztésével megszabadul a szenvedély és a tudatlanság kötőerőitől, s így megtisztul az anyagi vágyaktól és a mohóságtól. E tisztátalanságok lemosása után szilárdan megállapodik a tiszta jóságban, majd az odaadó szolgálatot végezve újjáéled, és tökéletesen megérti az Istenről szóló tudományt. A bhakti-yoga tehát kettévágja az anyagi ragaszkodás erős csomóját, és egyszerre az asaṁśayam samagram, vagyis a Legfelsőbb Abszolút Igazság, az Istenség Személyisége megismerésének síkjára emeli az embert.”

A Kṛṣṇáról szóló tudományt tehát csakis akkor értheti meg az ember, ha Kṛṣṇától vagy Kṛṣṇa-tudatos bhaktájától hallja.