Bg. 2.3
Szöveg
naitat tvayy upapadyate
kṣudraṁ hṛdaya-daurbalyaṁ
tyaktvottiṣṭha paran-tapa
Szó szerinti jelentés
klaibyam – tehetetlenséget; mā sma – ne; gamaḥ – fogadd el; pārtha – ó, Pṛthā fia; na – sohasem; etat – ez; tvayi – hozzád; upapadyate – illő; kṣudram – kicsinyes; hṛdaya – a szívnek; daurbalyam – gyengeségét; tyaktvā – feladva; uttiṣṭha – kelj fel; param-tapa – ó, ellenség fenyítője.
Fordítás
Ó, Pṛthā fia, ne add át magad e lealázó tehetetlenségnek, mert ez nem illő hozzád! Ó, ellenség fenyítője, válj meg a szív kicsinyes gyengeségétől, és kelj fel!
Magyarázat
Arjunát Pṛthā fiának szólítja az Úr. Pṛthā Kṛṣṇa apjának, Vasudevának a nővére, emiatt tehát Arjuna Kṛṣṇa vérrokona volt. Ha egy kṣatriya fia megtagadja a harcot, akkor csak névleg kṣatriya, s ugyanez vonatkozik egy brāhmaṇa fiára is, ha nem cselekszik jámboran. Az ilyen kṣatriyák és brāhmaṇák csupán apáik hitvány fiai. Kṛṣṇa nem akarta, hogy Arjunából is érdemtelen kṣatriya sarj váljék. Arjuna Kṛṣṇa legmeghittebb barátja volt, és szekerén maga Kṛṣṇa látta el utasításokkal, a bizalom ellenére azonban szégyen lett volna számára, ha meghátrál a harc elől. Ezért mondta Kṛṣṇa, hogy az ilyen viselkedés nem méltó Arjuna jelleméhez. Arjuna érvelhetett volna azzal, hogy a rendkívüli tiszteletnek örvendő Bhīṣma és rokonai iránt érzett nemesszívűségből akar lemondani a küzdelemről, ám Kṛṣṇa véleménye szerint az efféle nemeslelkűség csupán a szív gyengesége. Egyetlen hiteles tekintély sem helyeselte az ilyen viselkedést. Az olyan embernek tehát, mint amilyen Arjuna volt, aki közvetlenül Kṛṣṇa utasításait követte, le kell mondania az ilyen nagylelkűségről vagy úgynevezett erőszakmentességről.